prof

2018. szeptember 29. 13:30 | András Bence

Mit szólnál, ha 3 napos lenne a hétvége?

Miért nem jár még egy pihenőnap az embereknek, ha már úgyis annyira fejlett és termelékeny a világ? Ez a kérdés valójában bonyolultabb, mint gondolnánk, ugyanis mind munkáltatói mind pedig munkavállalói szempontból lehetnek ellenérzések. Mi lesz például, ha emiatt a cégeket veszteség éri? És vajon akkor is ezt akarnák a dolgozók, ha így kevesebb fizetés járna? Az alábbiakban áttekintjük a pihenőnapok rövid történetét, szólunk néhány szót a téma munkagazdaságtani vonatkozásairól, és végül a cikk alján lehet szavazni a kérdésről.

2018. szeptember 25. 10:35 | András Bence

Vérfagyasztó igazság: 56 millió gyerek fog meghalni gyógyítható betegségekben

Fejlődik a világ, de nem elég gyorsan: 77 olyan ország van ma a Földön, ahol 1000 születésre több mint 25 gyermekhalál jut. Közülük ráadásul 50 ország nagyon gyengén halad. Ennek következtében az előttünk álló 12 évben 56 millió gyermek veszítheti el az életét olyan betegségek miatt, amik egyébként gyógyíthatók volnának.

2018. szeptember 23. 17:50 | András Bence

Ezért kellenek a közgazdászok: iszonyú sok pénz múlik egy jó előrejelzésen

Azok a vállalatok, akik pontosabban jelzik előre a gazdasági folyamatokat, jóval nagyobb profitot tehetnek zsebre - áll egy friss kutatásban. Kiderült ugyanis, hogy a pontatlanságuk miatt oly sokat szidott makrogazdasági előrejelzések valójában rendkívül fontos szerepet játszanak a nagyméretű cégek sikerességében. Vagyis a jó közgazdasági előrejelzők szó szerint aranyat érhetnek. 1000 cég 25 éves története tanúskodik róla, hogy már a pusztán 1 százalékkal nagyobb előrejelzési hiba is elképesztő hatással van az eredményre: akár a profit 8 százaléka is múlhat rajta.

2018. szeptember 21. 15:40 | András Bence

Így láthatod, ha mindjárt szakad az eurózóna

Eddig még egy ország sem vált ki az eurózónából, de az ördög nem alszik: most éppen az olaszoknál áll a bál, és nehéz okosat mondani a jövővel kapcsolatban. Ezért is nagyon jó, hogy van egy indikátor, ami megmutatja, ha közeleg a baj. A trükk a következő: vannak olyan kötvények, amik csak abban különböznek egymástól, hogy az egyikük érintett lenne az eurószakadásban, a másik pedig nem. A hozamaik különbsége így azt a kockázatot tükrözi, hogy milyen valószínűséggel szakadhat szét az eurózóna, és ez mekkora árfolyamváltozást idézne elő mondjuk Olaszországban (gyengülés) vagy éppen Németországban (erősödés). Érdemes lehet rajta tartani a szemünket. Mario Draghi biztosan így tesz.

2018. szeptember 16. 16:23 | András Bence

Ki kellett volna menteni a kapzsi bankárokat, hogy ne égjen le a világ

Bankcsőd, pánik és tűzoltás dollárbilliókkal - többek között erről szólt 10 évvel ezelőtt a globális pénzügyi válság legforróbb időszaka, amikor a Lehman Brothers becsődölt. Ez a történet sokkal többről szól, mint kapzsi bankárokról, akik tönkrevágták a világgazdaságot. Sőt, ez a közvélekedés valójában téves. Ma már tudjuk, hogy a pénzügyi válság egy soktényezős, bonyolult folyamat eredménye volt, amelyben éppúgy előkerülnek az alacsony kamatok, mint a rossz szabályozás és az általános nyereségvágy. Az alábbiakban közérthetően elmeséljük, mi is történt pontosan az évszázadunk legsúlyosabb gazdasági felfordulásában.

2018. szeptember 14. 15:53 | András Bence

Ha most sokan rákeresnek, akkor a jövő héten felmegy a bitcoin ára

A kriptopénzek árfolyammozgásából arra lehet következtetni, hogy a piacok sem devizának, sem pedig értékmegőrző nyersanyagnak nem tekintik őket. Egyszerűen teljesen más a természetük, mint a hagyományos pénzügyi eszközöknek - derült ki egy friss kutatásból. Két tényezőt ugyanakkor mégis találtak, amikkel magyarázni lehet a viselkedésüket. Egyrészt kiderült, hogy az átlagon felüli érdeklődés árfolyamemelkedésben csapódik le. Másrészt pedig az átlagnál nagyobb drágulás sokszor még további lendületet vesz a rákövetkező héten.

2018. szeptember 04. 16:25 | András Bence

Sínre tennéd az életed? Van két tippünk, mit és hol tanulj

Hová menjek és mit tanuljak? Ez a két legalapvetőbb kérdés, amivel egy fiatalnak szembe kell néznie, mielőtt igazán nekivág az életnek. Olyan kérdések ezek, amelyekre nagyon nehéz megtalálni a helyes választ, és eközben az egész életünket meghatározhatják. Ebben a cikkben most két, erősen véleményes választ adok arra, hogy itthon merre és miként érdemes belevágni a gazdasági pályába. Kikötném, hogy egyáltalán nem mindenkire lesz érvényes, amit mondok. Sőt, az is biztos, hogy nem egy jó válasz van ezen a téren. De cserébe hozzátenném, hogy azért olyan túl sok jó út sincs. Akkor most kezdjünk is bele!

2018. szeptember 01. 18:35 | András Bence

Pistike nem fog lediplomázni, ha elhanyagolja az apukája

Nagyon jelentős hatással van a gyermekek jövőjére, hogy mennyi időt szánnak rájuk a szüleik. Akármilyen családról is van szó, a gyerekekkel töltött idő nagyban befolyásolja, hogy később eljutnak-e a diplomáig. Ezen a téren okozati összefüggést mutatott ki egy friss kutatás, míg érdekes módon a jövedelmi helyzetet nem találták meghatározónak (statisztikailag szignifikánsnak) ebben a kérdésben. Ráadásul az is kiderült, hogy az apukák figyelme értékesebb lehet, mint az anyukáké. Ha ők több időt fordítanak a nevelésre, azzal jelentősen megnövelik a gyermekük boldogulási esélyeit.

2018. augusztus 24. 15:13 | András Bence

Felháborítóan sok pénztől esünk el, mégis feladtuk a multik megadóztatását

Elképesztő mértékű számviteli trükközést csinálnak a nemzetközi nagyvállalatok: 2015-ben például a külhoni profitjuk közel 40 százalékát menekítették át adóparadicsomokba. Ez pedig óriási bukta a nemzetállamoknak, akik közül a legnagyobb vesztesek között találjuk az EU-t - derült ki egy friss, új adatokon alapuló kutatásból. Ha a multik befizetnék rendesen az adót, akkor 20 százalékkal több társasági adóbevételhez jutnának az uniós országok. A dolog ugyanakkor annyira reménytelen, hogy az országok inkább csökkenteni kezdték a társasági adókulcsaikat, de mindez persze az adóparadicsomoknak mit sem árt. Nulla százalékos adókulccsal ugyanis nem lehet versenyezni.

2018. augusztus 22. 15:55 | András Bence

Eleged van a munkádból és sokat szeretnél keresni? Van egy tippünk, hogy mit tanulj

A programozás a jövőben olyan alapvető készséggé - és egyben elvárássá - válhat, mint amilyen mondjuk az angol nyelvismeret nálunk. Ebben a világban pedig a legjobban sztárolt nyelvet ma úgy hívják, hogy Python. Egy kifejezetten jól olvasható és a versenytársainál könnyebben megtanulható, általános célú programnyelvről van szó, amely mind a kezdők, mind pedig a profik körében nagyon felkapott lett. 2010 óta konkrétan megtriplázódott az iránta való érdeklődés, ami meglátszik az érte kínált fizetésekben is. Az alábbiakban ezért áttekintjük a jelenség hátterét, és elmondjuk, miért lehet ideális választás azok számára, akik belekezdenének a programozásba.

2018. augusztus 19. 16:30 | András Bence

Hogy jutottunk idáig, hogy már a BMW is minket választ?

Magyarország összeházasodott az autóiparral, a nagy frigyhez pedig most a BMW is csatlakozik. Már 2011-től az egész ipari termelésünk fő motorjává lépett elő a járműgyártás, de úgy tűnik, hogy ez a sajátos gazdasági szerkezetünk még tovább erősödhet az elkövetkező években. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy mégis hogyan jutottunk el idáig, mivel nyertük meg a nagy márkákat, és végül kitérünk a dolog lehetséges árnyoldalára is.

2018. augusztus 12. 12:35 | András Bence

Többet keresel, ha távol vannak a barátaid

Jó közel tudni a szeretteinket és a barátainkat, de az egésznek lehet egy furcsa árnyoldala is. Neves kutatók egy csoportja, a Facebook adataira támaszkodva arra jutott, hogy aki a barátai közelében él, az kevesebbet keres, és úgy általában is rosszabb az élete. Ellenben a távoli barátokkal rendelkezők gazdagabbak, sőt még tovább is élnek. Egyelőre azért ne szakítsuk meg a szomszéddal a kapcsolatot, mert az okozati szálakat ezzel nem tárták fel.

2018. augusztus 06. 15:48 | András Bence

Tömegek ábrándultak ki a bitcoinból

Érdekes összefüggésre bukkantunk, amikor a Google keresési statisztikáit és a bitcoin árfolyamát összevetettük: úgy tűnik, hogy idén nagyon sokan kiábrándultak a sztoriból. Következtetésünk szerint ez amiatt lehet, mert a többséget valójában csak a tavalyi nagy rali vonzotta, nem pedig maga a technológia. Így miután az árfolyam bezuhant, az érdeklődés is szertefoszlott. Sőt, immár az újabb felívelésekre sem reagálnak az emberek úgy, mint régen.

2018. augusztus 05. 16:25 | András Bence

A világ talán legértékesebb kulcsa - Aki megtalálja, azonnal milliárdos lesz

Satoshi Nakamoto, a bitcoin titokzatos feltalálója becslések szerint egymillió darabbal rendelkezik a "digitális aranyból". Ez mai árfolyamon számolva 2000 milliárd forint. Nem kis összeg. De mi kell hozzá, hogy megkaparinthassuk? Hát, például ki kéne találni az illető titkos kulcsát, ami egy 256 bites szám. Na de mennyi időbe is telik ez? Az alábbiakban csillagászati példákkal adjuk meg erre a választ, aztán mindenki eldöntheti magának, hogy érdemes-e belefogni.

2018. július 28. 10:55 | András Bence

Csak Donald Trump ezt meg ne tudja!

Az USA és az Egyesült Királyság is rendszeresen külkereskedelmi többletet jelent a másikkal szemben. Mindezt pedig egyazon időben, ami természetesen képtelenség. Ráadásul nem egyszeri esetről, és nem is apró tételekről van szó. A dolog különösen kényes most, hogy amerikai-brit szabadkereskedelmi megállapodás készül, ugyanis Donald Trump, mint tudjuk, kifejezetten allergiás a külkereskedelmi deficitre.

2018. július 25. 17:10 | András Bence

Végre megvan a módszer, amivel előre lehetett volna látni Trump győzelmét

Egy új modell segítségével Donald Trump választási győzelmét szinte minden államban előre lehetett volna jelezni. A módszer a demográfiai adatok ügyes felhasználásán alapszik, amivel a regionális felméréseknél jóval pontosabb eredményeket kaphatunk. Jó kérdés persze, hogy mindez a legközelebbi választáson is beváltja-e majd a hozzá fűzött reményeket.

2018. július 24. 16:40 | András Bence

258 év kell a nők felzárkózásához a fizikában

Egy friss kutatás szerint 258 évbe telik mire a fizikus nők a férfiakkal azonos arányban tudnak majd publikációkat megjelentetni. A különféle tudományok egészét nézve pedig nagyjából 16 évre lehet szükség, hogy végre egyenlőség legyen. Vannak ugyanakkor kivételek is: a társadalomtudományokban és a pszichológiában például már most is jól állnak a nők. Legalábbis a puszta számok tekintetében, de sok másik szempontot is érdemes lenne még itt vizsgálni.

2018. július 19. 15:15 | András Bence

Mit vedel a magyar nemzet?

Magyarország kapcsán sokan először a kiváló borokra és pálinkákra gondolnak, amikor a nemzeti italok kerülnek szóba. Az ugyanakkor, hogy mit iszunk, már úgy tűnik, más kérdés: a számok szerint egyértelműen sörös nemzet vagyunk. A sörön belül pedig inkább az olcsót szeretjük, mint a jót. Vagy legalábbis azt vesszük. A gond persze nem azzal van, hogy a középkategóriás sör a magyarok valódi nemzeti itala. Hanem sokkal inkább abból van a baj, hogy mennyit iszunk belőle.

A témában írt korábbi cikkünket itt olvashatja el:
2018.06.03 16:32 A magyarok borzalmasan sokat isznak - Mutatjuk a rangsort

2018. július 15. 13:07 | András Bence

Miért nem a leggazdagabb országok nyerik a foci-vb-t?

Hogyhogy nem a leggazdagabb országok nyerik sorra a focibajnokságokat? A válasz feltehetően az, hogy egyáltalán nem minden a pénz. Az Economist által épített modell szerint hasonlóan fontos tényező például, hogy az adott országban mennyire vonzza az embereket a futball. Mindennek a számbavételével pedig az egyes nemzetek fociteljesítményének már a 40 százaléka magyarázható. Kiderül az is, hogy Magyarország például még saját magához képest is gyengén teljesít. Horvátország tündöklése persze ilyen nagyívű modellekkel nem magyarázható, az ő titkuk másban rejlik, amiről szintén szót ejtünk az alábbiakban.

2018. július 12. 15:51 | András Bence

Háromféle ember van a világon: a szenvedő, a küszködő, és akinek minden jól megy

Az emberek életbeli boldogulása egy olyan kérdés, amely mind hétköznapi, mind politikai, mind pedig tudományos szempontból kiemelkedően fontos. Emiatt elengedhetetlen, hogy valahogy mérni is lehessen ezt a jelenséget. A társadalomtudósok és a pszichológusok ezért számtalan olyan eszközt fejlesztettek ki, amivel az emberi boldogság mérhetővé és elemezhetővé válik. Az alábbiakban ezt a témát járjuk körbe, különös figyelmet szentelve az úgynevezett Cantril-létrának. Bemutatjuk azt is, hogy mennyire erős törésvonalak vannak a világon, és hogy kutatások szerint lényegében három csoportra oszthatóak az emberek.