A globális részvényalapokból már az ötödik egymást követő héten történt kiáramlás, a befektetők 7,7 milliárd dollárt vontak ki az amerikai kötvényhozamok emelkedése és a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatos félelmek miatt, írja a Reuters.
A siralmas 2022-es évvel szemben idén jól teljesítettek a részvényalapok az év első hat hónapjában, számos sorozat 10% feletti hozamot is el tudott érni. Tavaly óta sokat változott a világ: a 2022-ben jobban teljesítő régiók idén visszaestek, helyükre pedig gyakran éppen az elmúlt esztendőben rosszul teljesítő piacok kerültek. A viszonylag magas hozam ellenére idén nem eddig nem volt nagy érdeklődés a részvényalapok iránt, a január óta tartó vagyoncsökkenést azonban alaposan átrajzolta a június a szocho bevezetése miatt.
Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba.
Szigorít a kormány a befektetési alapoknál: 2023. július 1-től kezdődően a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60%-nak kell lennie az értékpapírok súlyának - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium április végi közleményében. A GFM mai háttérbeszélgetésén kiderült, hogy a szabályozás elsősorban a kötvényalapokra fókuszál, azokon belül is a rövid kötvényalapokra. A GFM azzal kalkulál, hogy az előírás mintegy 400-450 milliárd forintot mozdíthat meg, és ennek nagy része a magyar állampapírpiacon fog lecsapódni.
Már második egymást követő héten áramlik be friss pénz a globális részvényalapokba, a legkeresettebbek az európai alapok – számol be a hírről a Reuters.
Júniusban ismét az ingatlanalapoké lett a legnagyobb vagyont kezelő kategória a befektetési alapok között, mégis a pénzpiaci alapok vagyonnövekedése a legfeltűnőbb. Mindeközben az árupiaci alapok menetelése tovább folytatódik, a kategória az év első hat hónapjában már 16%-os hozamot hozott.
Drámai ütemű növekedést mutattak a koronavírus-járvány kirobbanása óta a tematikus befektetési alapok a világon, néhány közülük elképesztő hozamokat ért el, de hosszabb távon már korántsem olyan meggyőző a teljesítményük – számol be a hírről a Financial Times.
Friss elemzést tett közzé az S&P Global arról, hogy tavaly hogyan teljesítettek az aktívan és passzívan kezelt alapok. Az eredmények szerint az a befektető, aki aktívan kezelt alap mellett döntött, nagy valószínűséggel kisebb hozamokat tudott zsebre tenni, és ez több éves időtávot nézve csak még rosszabb eredményre vezetett.
A februári adatok szerint nem érintette meg jelentősebb mértékben a magyar befektetési alapok vagyonát a hónap végén kirobbanó orosz-ukrán háború. Az alapokban kezelt vagyon csak minimális mértékben csökkent, igaz, friss tőke sem áramlott a szektorba múlt hónapban. A hozamok tekintetében a részvényalapok voltak a legnagyobb elszenvedői a geopolitikai feszültségeknek, a kategória közel 12%-os mínuszban zárta a hónapot.
Meghaladta a 7500 milliárd forintot a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon mértéke, ami új rekord. A BAMOSZ friss adatai szerint az idei eddigi vagyonbővülés közel felét egyetlen kategória, a vegyes alapoké adta, idén egyértelműen ez a kedvenc befektetés, és ha így megy tovább, év végére a legnagyobb hazai kategória is lehet. A hozamokat nézve azonban kijelenthetjük: senki tudja felvenni a versenyt a részvényalapokkal.
Augusztussal bezárólag már több mint 500 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon idén, a legnagyobb kategória a tőkekiáramlások ellenére még mindig az ingatlanalapoké, de a vegyes és kötvényalapok is 1500 milliárd feletti vagyont kezelnek. A legjobban továbbra is a részvényalapok teljesítenek, amelyek a vagyonra vetítve már több mint 11%-ot hoztak eddig.
Már tényleg csak karnyújtásnyira van az újabb mérföldkő a magyar befektetési alapoknak, egyelőre azonban februárban sem tudta elérni a 7000 milliárd forintos szintet a szektor kezelt vagyona. A friss adatok szerint a briliáns évzárást egy meglehetősen álmos évkezdet követte, ebben szerepet játszhat, hogy a kategóriák teljesítménye jóval elmarad a tavaly év végén látott felfutástól.
Közelít a 7000 milliárd forinthoz a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a BAMOSZ friss statisztikái szerint. Januárban több kategóriába is jelentős pénzek áramlottak, egyelőre azonban csak a részvényalapok tudtak hozamot termelni. Érdekesség, hogy bár a részvénybefektetések aránya egyre nő, a befektetési alapokban tartott pénzek negyede semmit sem hoz a konyhára.
Több mint 10%-ot gyengült a forint az euróval szemben tavaly, 2019 végén 330,5 forintba került egy euró, december végén pedig már 365-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nemcsak forintos, hanem devizás befektetési alapban is tartotta a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 19-71%-os forintosított hozamot értek el 2020-ban.
A magyar befektetési alap kategóriák közül egyiknek sem jött olyan jól a koronavírus, mint a részvényalapoknak: bár márciusban megijedt a világ, azt követően rég nem látott részvényvásárlási láz robbant ki a magyar befektetők körében. Aki jól választott, nagyon vonzó hozamokat tehetett zsebre tavaly, a legjobban teljesítő alap az OTP Klímaváltozás lett több mint 70%-kal. És van még ott, ahonnan ez jött.
Új csúcsra, közel 6700 milliárd forintra nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon novemberben, köszönhetően az amerikai elnökválasztást követő piaci emelkedésnek és a kedvező vakcinahíreknek. A kategóriák közül az ingatlanalapok gyűjtötték a legtöbb pénzt, de idén eddig továbbra is a részvényalapok vezetik a legkeresettebb alapok listáját.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Az Európai Bizottság elnöke az orosz-finn határon járt.
Megjelent a hivatalos lapban a REMIT II.
A jegybank az utóbbi években több mint harmincszorosára emelte az aranytartalékot.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
