Napok óta rengeteg vállalati szakember, ügyvéd és jogász, vállalatértékelési tanácsadó a május 25-i közlönyben megjelent "a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedésekről" című rendeletet tanulmányozza. Nem véletlenül, ugyanis a külföldiek hazai ágazatokban való tulajdonszerzésének korlátozását célzó szabályozás megszövegezése számos komoly kérdést felvet, ami pedig meghatározó lehet a magyar vállalatok értékelése és így hazánk befektetői megítélése szempontjából.
Tavaly januárban lépett életbe egy új törvény a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, ami bejelentési kötelezettséget ír elő a magyar vállalatokban történő külföldi tulajdonszerzésre bizonyos szektorokban. Tegnap este a Magyar Közlönyből kiderült, hogy bővült azon stratégiai fontosságúnak minősített szektorok köre, ahol a külföldiek tulajdonszerzését előzetes bejelentési kötelezettség terheli. A téma az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján is előkerült, ahol elhangzott, hogy a magyar tulajdonú cégeket is meg kell védeni, 2020 végéig külföldi szereplő csak miniszter engedéllyel szerezhet tulajdont kiemelt ágazatokban, stratégiailag fontos vállalatokban. A rendeletről és annak lehetséges hátteréről Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners ügyvezetője nyilatkozott a Portfolio-nak.
Elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette szerdán a német szövetségi kormány a stratégiai fontosságúnak ítélt hazai vállalatok külföldi tulajdonba kerülésének korlátozásáról szóló javaslatát.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
