Egyszerre két fontos alku is megszületett idén nyáron a közel öt napig tartó EU-csúcson, de míg az egyik alku részletei ismertek (uniós költségvetés és helyreállítási alap), addig a másiké lényegében nem (jogállamisági feltételrendszer tényleges szándékai és pontos tartalma).
Még annál is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszerről születhet alku a német soros elnökség és az Európai Parlament között, mint amit eleve mereven elutasított a magyar és a lengyel kormány – derült ki a kedden este véget ért újabb intézményközi egyeztetések alapján. Holnap, azaz csütörtökön újabb tárgyalási kör lesz és az is elképzelhető, hogy meg is születik a megállapodás. Közben figyelmeztető jel, hogy a német CDU/CSU három EP-s frakciótagja is azt szorgalmazza, hogy az EP inkább a kemény jogállamisági feltételekhez ragaszkodjon, mint ahhoz, hogy további eurómilliárdokat csikarjon ki az állam- és kormányfőkből az uniós költségvetés megváltoztatásával, mert utóbbi úgyis lehetetlen küldetésnek tűnik.
A magyarok 48%-ának személyes jövedelmére már eddig is hatott a koronavírus-járvány és további 26%-uk szerint ez be fog majd következni, és ugyanígy csaknem háromnegyedük ért egyet azzal, hogy az EU-pénzek kifizetéséhez szigorú jogállamisági feltételeket kössenek hozzá – derült ki az Európai Parlament (EP) ma közzétett felmérésének összefoglalójából.
Az elmúlt öt nap alapján úgy tűnik, hogy érdemi visszhang nélkül maradt a múlt csütörtöki EU-csúcs reggelén taktikai okokból bedobott, hatalmas anyagi következményekkel járó magyar kormányzati javaslat az uniós helyreállítási alapról. A legfrissebb jelek szerint erős jogállami feltételrendszert akar az Európai Parlament hozzákötni a 2021 utáni uniós pénzek kifizetéséhez és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez valami hasonlót el kell fogadnia az ez ellen minden követ megmozgató magyar és lengyel kormánynak is. Óriási kötélhúzás zajlik részben a színfalak mögött, részben a nyilvánosság előtt, aminek a tétje az, hogy a magyarországi uniós projektekre ki, mikor és hogyan oszthat majd pénzt.
Bár a német soros elnökség a nyári EU-csúcson született egyezség kereteire építve dolgozta ki az EU-pénzek és a jogállami feltételek összekapcsolásának rendelettervezetét, mégis azzal vádolta meg Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a németeket, hogy eltértek attól, ezért szerinte uniós szerződést sértenének, így a javaslatot elfogadhatatlannak, a kijelölt cél elérésére alkalmatlannak nevezte.
Az EU soros elnökségét vivő Németország a puhább szankciós szavazási módszert javasolja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésénél, amivel így nyílt konfrontációba keveredett az Európai Parlamenttel. Ez relatív jó hír a jogállamsági eljárás alatt álló Magyarország és Lengyelország kormányának, de azért nem dőlhetnek hátra, mert egy esetleges szankciót így sem annyira könnyű kivédeniük – derül ki a német soros elnökség Reuters-nek kiszivárogtatott javaslatából. Úgy tűnik, hogy a két ország felől érkezett - nem is annyira burkolt - zsarolás is hatott a német elnökségre, és egyelőre igyekszik azt az álláspontot képviselni az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokon, ami a nyári maratoni EU-csúcs szövegéből egyébként is következik és közben ennek a két országnak is relatív jó. Később kiderült a konkrét jogállamisági feltételrendszer tartalma is, ezekről és további fontos részletekről ebben a keddi cikkünkben írtunk.
Nagyon aggódok, hogy túlságosan is lassan haladnak a tárgyalások a 2021-2027-es EU-s költségvetésről és a helyreállítási alapról, valamint az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről, ezért hétvégén is tárgyalnunk kellene az Európai Parlamenttel, és rövidesen egy új konkrét jogállamisági feltételrendszer szövegével is előállunk, hogy felgyorsítsuk az „extrém bonyolult” egyeztetéseket – jelezte Németország állandó brüsszeli nagykövete a Reutersnek.
Idén az EU-támogatások tényleges felhasználása a gazdaságban 1900 milliárd forintot érhet el, ami az idei GDP 4%-át teszi ki, és ez az arány jövőre 3,6%-ra, 2022-ben pedig 3,1%-ra mérséklődik – derül ki az MNB ma közzétett inflációs jelentésének egyik keretes írásából.
Egy-két napon belül eléri a kormány a kerek 10 ezer milliárd forintos szintet a hazai pályázati nyerteseknek megítélt EU-támogatások terén, ami már bő 1000 milliárddal több, mint amekkora kerettel eredetileg lehetett kalkulálni, de aki még pályázna, ne aggódjon, mert még mindig további 1500 milliárd forint vár még elosztásra – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Mindez azt jelenti, hogy bár naptárilag már a 2014-2020-as fejlesztési ciklus végénél vagyunk, a pénzosztás terén még egyáltalán nem. Ebben persze hatalmas szerepe van annak, hogy a kormány az eredetileg tervezett 310-es euróhoz képest most már 350-es árfolyam mellett oszthatja el a pénzeket, így a koronavírus-válság miatti itthoni gazdaságélénkítés nagy részét a gyenge forint miatt képződő többlet forrásokból finanszírozza meg.
A „kört kell négyszögesíteni” az EU-s pénzek jogállami feltételekhez kötése során, hiszen a magyar kormány miatt egymással összeütköző elvárások vannak és ez a vita jelenti most a legnagyobb veszélyt a koronavírus miatti helyreállítási alap elindulására – ismerte el a Reuters mellett öt másik hírügynökségnek egyszerre adott interjújában pénteken Charles Michel, az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke.
Az Európai Bizottság elnöke után a hétvégén az Európai Tanács elnöke is olyan jelzést küldött egy interjúban, amely szerint mégiscsak erős jogállamisági fegyvert kapna a kezébe „Brüsszel” ahhoz, hogy a problémásnak ítélt tagállamok EU-pénzeit 2021-től visszatartsák, vagy megvágják. Ez gyökeresen más kimenetelt jelentene, mint amit a magyar és a lengyel kormányfő a maratoni EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón mondott, igaz még nincs végső döntés, az csak az ősszel várható, ami így minden bizonnyal forrónak ígérkezik.
Bőven összejön a többség azon állásfoglalás mögött, amelyről ma szavaz rendkívüli ülésén az Európai Parlament és amely elutasítja az állam- és kormányfők által ötnapos tárgyalással összehozott költségvetési alkut – vázolja reggel hírlevelében a Politico. Ez azonban még nem a végső EP-szavazás, csak egy nagyon erős figyelmeztetés az állami vezetőknek, hogy alakítsanak még a keddre összehozott alkun és részben egy visszavágás az EP felől azért, mert nem vonták be kellő mértékben az intézményt az uniós helyreállítási alapról szóló egyeztetésekbe.
Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”
Miután Orbán Viktor kormányfő vasárnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötésében egymásnak ellentmondó magyar és holland parlamenti határozatok születtek, és azt javasolta, hogy célszerű lenne a két parlamentnek egyeztetéseket kezdeményeznie egymással, ennek első lépése meg is történt hétfőn. Kövér László magyar parlamenti házelnök ugyanis levelet írt holland kollégájának, amelyet a Politico is megkapott.
Több mint egy éve nem született annyi uniós pályázati támogatási döntés, mint április közepe óta és a támogatások kifizetése is láthatóan felpörgött a koronavírus-válság itthoni kitörése óta – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ezekre a döntésekre egyrészt az adott sürgetést, hogy a válságot tompítani kell, másrészt az, hogy bár euróban nem kap több támogatást az ország, mint amit eleve megítéltek a 2014-2020-as ciklusra, de a pénztömeg itthon forintban jóval többet ér a forint gyengülése miatt és közben Brüsszel jócskán fellazította a pénzfelhasználás szabályait is. Mindezekkel a lehetőségekkel a kormány a következő hónapokban bizonyára még erőteljesebben élni fog, így amint már rámutattunk: valójában az EU-pénz lesz itthon a gazdaságélénkítés legfőbb csatornája.
A németek és franciák gyorsan döntésre akarják vinni a 2021-2027-es uniós költségvetés kérdését és ebben a helyzetben a magyar álláspont még mindig túl merevnek számít, lényegében illúziókat kerget a kormány arról, hogy mennyiben javítható fel az elhozható EU-pénzek volumene – írja brüsszeli szakértőkkel és diplomatákkal folytatott beszélgetései alapján a Bruxinfo. Mindez azért érdekes, mert a hétvégén kiderült: február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és az eseményen kifulladásig, azaz akár több napig is tárgyalhatnak, hogy ne húzódjon tovább az EU egészét érintő stratégiai kérdés rendezése.
A Portfolio számításai szerint 2019 során összesen 1160 milliárd forintnyi EU-támogatást fizetett ki a magyar állam a nyertes pályázóknak, ami 2012 óta a leggyengébb teljesítményt jelenti és csaknem egyharmaddal elmaradt az egész évre kitűzött céltól. Ez és a 2021-2027-es uniós ciklus várható kései indulása együtt elvileg jelentős GDP-növekedési lassulást vetítenek előre 2020-2022 közöttre, de friss kalkulációink ettől teljesen eltérő képet vázolnak. Stabilan magas maradhat ugyanis az EU-s forrásfelhasználás Magyarországon és így már jobban érthető az is, hogy mire alapozza a kormány a folyamatosan 4% közeli GDP-növekedési prognózisát. Könnyen lehet, hogy ezt a közép távon kiegyensúlyozottabb növekedést szolgálta már az is, hogy 2019-ben nem pörgették annyira a nyerteseknek az EU-s kifizetéseket.
Az elmúlt hetekben mintegy 325 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak, így a 7 évre járó támogatási keret 43%-át már kifizette – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mindez azt jelenti, hogy folytatódott az a hatalmas brüsszeli pénzátutalási sorozat, amely azután indult el szeptemberben, hogy információink szerint összesen 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014-2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.
Míg a megítélt új EU-támogatások összegénél és darabszámánál átlagosnak mondható hónapon van túl a magyar kormány, addig a támogatás kifizetéseknél szokatlanul gyengének mondható az októberi teljesítmény – derül ki hónap eleji rendszeres elemzésünkből. Ezt a magyar költségvetés kedvező helyzete bizonyára nem indokolja, inkább a különböző fejlesztések időigényes és nehézkes előrehaladása lehet a háttérben. Nagy év végi kifizetési hajrá hiányában az eredmény az lesz, hogy sok százmilliárd forinttal elmarad a kormány a saját maga által idénre kitűzött összes kifizetési céltól.
Az már biztosnak tekinthető, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben a pénzek kifizetését összekötik a jogállamisági feltételekkel, de a feltételeket és a mechanizmus aktiválását várhatóan úgy fogalmazzák majd meg, hogy abba belemenjen például Magyarország és Lengyelország is, azaz kompromisszum körvonalazódik – mutat rá hétvégi anyagában a Bruxinfo.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
