uniós kifizetés

Még csak a sokmilliós bónuszok harmadát fizették ki az EU-pénzek pörgetéséért

Egyelőre csak a tavaly június 30-i határidőre előírt uniós támogatás-kifizetéshez kapcsolódó céljuttatásokat fizették ki a Miniszterelnökségen, 1,255 milliárd forint értékben 642 főnek, ami így fejenként közel kétmillió forintot tesz ki - tudta meg a 24.hu a tárcától közérdekű adatigénylés keretében. A céljuttatási rendszer szabályai alapján ez a kifizethető keret harmadát jelenti a lap szerint.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

A napokban több ezer uniós pályázati nyertest hirdetett ki a kormány, így a 2014-2020-as ciklus forrásainak 93%-át már elosztotta, a felét pedig már ki is fizette, Brüsszelből viszont eddig még az ötödét sem kapta meg - derül ki szokásos hónap elei elemzésünkből. Ennek néhány fontosabb üzenete:

  • Az EU-pénzek növekedésélénkítő hatása 2019 után várhatóan lecseng majd, így nagyon kell az utólagos brüsszeli átutalás
  • Ha ezek gond nélkül megjönnek, dúskálni fog az új kormány a pénzben a következő években, rengeteg beruházást megfinanszírozhat
  • Ha viszont elakadnak a pénzek, úgy komolyabb növekedési problémák is előállhatnak 2-3 éves távon.
  • Egyelőre a gyorsan kiosztott források hosszabb távú gazdasági hatásairól, és a projektek fenntarthatóságáról keveset tudunk.

Még pár hónapig nem jön újabb nagy brüsszeli átutalás

Az idei második negyedévben tervez majd benyújtani újabb nagyobb adag EU-s fejlesztési számlát az Európai Bizottságnak a magyar kormány, így az április-júniusi időszak előtt nem jön újabb teljesítés alapú átutalás Brüsszelből - írja a Világgazdaság. A fejlesztéspolitikának továbbra is az a célja, hogy március végéig minden pályázatnál a teljes keretre eldöntsék a nyerteseket, azaz a források lekötése 100%-ra emelkedjen a mostani 96% körülről.

Az összes EU-pénzt ki akarja utalni idén a kormány?

A 7 évre szóló 8900 milliárd forintos uniós támogatási keret 47,7%-át, 4247 milliárd forintot fizettek ki eddig a magyar hatóságok a nyertes pályázóknak, és még közel egy év van arra, hogy a 100%-ot elérjék - írja mai összefoglalójában a Világgazdaság. Ez afelé mutat, hogy év végéig még 4650 milliárd forintot szeretne "kitolni" a nyerteseknek a kormány, ami a tavalyi tényleges eredmény közel duplája lenne és éppen ezért egyelőre erős kételyeink vannak a terv teljesíthetőségét illetően.

Meglepően nagy összeget utalt át az állam januárban a kiválasztottaknak

Bár az a nyomás már lekerült januárban az államigazgatási dolgozókról, hogy a beígért sokhavi bónuszokért cserébe pörgessék az EU-támogatások kifizetését, mégis meglepően nagy összeget, a decemberi 541 milliárd után januárban 325 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a nyerteseknek - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunkból. A választások közeledtével így tehát most ott tartunk, hogy a 7 évre szóló EU-s keret 108%-ára már meghirdették az uniós pályázatokat, a 91%-ára már a nyerteseket is kihirdették, sőt a keret 47%-át már ki is fizették.

Kiderült: borzalmasan sok EU-pénzt fizettek ki tavaly Magyarországon

A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.

Elképesztő hajrá: egy hónap alatt az összes EU-pénz ötödét elosztották

Egyetlen hónap alatt, tavaly decemberben 1660 milliárd forintnyi EU-támogatás nyerteséről hoztak döntést Magyarországon, ami a 7 évre szóló keret közel ötödét teszi ki, azaz extrém mértékben megugrott a megítélt támogatások összege - derül ki szokásos hónap eleji összesítésünkből. A hajrá után most már ott tartunk, hogy a teljes pályázati keret 90%-át elosztották a hatóságok. A kifizetett EU-támogatások is iszonyatosan meglódultak decemberben a beígért sokhavi bónuszok miatt, és adatbázisunk szerint öt nagy fejlesztési területen a maximális kifizetési cél is teljesült, így akár 24 havi bónusznak is örülhetnek az érintett dolgozók.

Kemény volt az idei év az EU-pénzeknél, de most jön még csak a neheze

Alapvetően elégedettek az idei uniós fejlesztéspolitikai eredményekkel a Portfolio szakértői körképében részt vevők, hiszen az összes EU-pályázatot kiírták, az összes pénz döntő részét lekötötték a hatóságok, illetve jóval 2000 milliárd forint feletti támogatást is ki is fizettek. Most már egyre inkább a projektek végrehajtása lesz a fókuszban, amit a szakértők szerint jövőre jócskán nehezíthet majd a nagyfokú építőipari és munkabér-drágulás, illetve akár a közbeszerzési szabályok túlzott szigora is. Úgy tűnik, nem aggódik annyira a szakma, hogy mi lesz az EU-támogatások terén 2020 után, de persze még csak nagyon kevés információ áll rendelkezésre, az Európai Bizottság is csak 2018 májusában tervezi bemutatni a saját javaslatát. Ugyanazt a négy kérdést tettük fel mindegyik szakértőnek az évértékelő körképünkben, a beérkezett válaszokat abc-sorrendben mutatjuk be.

Csepreghy: több lépéssel stabilizáljuk az EU-pénzek élénkítő hatását

A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.

Ömlik a pénz Brüsszelből, mégis rekordközeli deficitre készül a kormány

Mivel a korábbi prognózissal ellentétben befutnak szilveszterig a nagy összegű brüsszeli átutalások a költségvetésbe, ezért a javuló büdzséhelyzetet arra használja a kormány, hogy nem a minimális, hanem a maximális célhoz közelítő EU-támogatást fizet ki 2017-ben - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy a november végi 1925 milliárdról 2500-2600 milliárd forint közé felugorhat szilveszterig az összes idei uniós kifizetés. A kormányzati terv lényeges következménye, hogy kalkulációink szerint minden idők egyik legnagyobb éves pénzforgalmi deficitje alakulhat ki 2017-ben, ami a GDP 5%-át is elérheti.

Magyarország megnyugodhat: most még nem veszít pénzt a Brexit miatt

Magyarország megnyugodhat: most még nem veszít pénzt a Brexit miatt

A kedd este kiszivárogtatott EU-brit pénzügyi alku alapján nagyon úgy néz ki, hogy Magyarország megnyugodhat: nem fog a most zajló 2014-2020-as uniós ciklusban pénzt veszíteni amiatt, hogy a britek 2019 tavaszán kilépnek az EU-ból. A számháború persze még akár évtizedekig folytatódhat arról, hogy mekkora nettó Brexit-számláról is van szó, de mivel az alapelvekben a jelek szerint megállapodott a két fél, így innentől már mindenki a saját érdekei szerint kerekíti ki a sztorit.

Toronymagasan verjük a régiós mezőnyt az EU-pénzek fontos adataiban

Toronymagasan verjük a régiós mezőnyt az EU-pénzek fontos adataiban

A 2014-2020-as uniós ciklus forráskeretének pályáztatási és pénzkifizetési adatai mindegyikében toronymagasan Magyarország áll az élen mind a visegrádi négyek, mind a szélesebb régió tekintetében - hangzott el azon a minapi budapesti konferencián, amelyet a Miniszterelnökség és az Európai Bizottság a fejlesztési programok haladásának éves áttekintésére szervezett. A Brüsszelből lehívott pénzek terén nem vertük a mezőnyt az október végi állapot szerint, sőt, az utolsók között voltunk, de a tegnapi fejlemény alapján itt is lényeges előrelépés várható év végéig.

Bréking! Megszületett a fontos döntés: megkapjuk a pénzt Brüsszelből!

Bréking! Megszületett a fontos döntés: megkapjuk a pénzt Brüsszelből!

A Portfolio megbízható információi szerint ma megszületett az elvi döntés Brüsszelben: kifizethetik azokat a fejlesztési számlákat Magyarországnak, amelyeket október végéig már kiküldtek a magyar hatóságok. Ez azt jelenti, hogy szilveszterig legalább kb. 330 milliárd forint bezúdulhat az államkasszába, sőt, ha decemberben további nagy tételben kiküldünk számlákat, a mai döntés alapján valószínűleg azokat is elég gyorsan kiutalják.

Borul minden, ha felfüggeszti Brüsszel az EU-pénzeinket?

A Portfolio kalkulációi szerint még akkor is el tudná érni idén a két fontos gazdasági célját - EU-pénz kifizetési cél és adósságráta csökkentése - a magyar kormány, ha a ma kezdődő ötnapos európai bizottsági audit nyomán esetleg "befagyasztanák" Magyarország felé az EU-támogatások kifizetését. Ha ez tényleg így történne, akkor januártól hirtelen hatalmas forrásokra lenne szüksége az államnak, ugyanis az EU-pénzek brüsszeli megszakítását-befagyasztását sok idő "visszacsinálni", a tavaszi választásokig viszont gőzerővel kell pörgetni itthon a pályázati kifizetéseket.

Az összes EU-támogatásunkat felfüggeszti Brüsszel?

Jövő héten Magyarországra érkeznek az Európai Bizottság auditorai, hogy durván megdrágult konkrét közbeszerzések mellett az egész közbeszerzési ellenőrzési rendszert is megvizsgálják. A 24.hu információi szerint azzal a forgatókönyvvel is számolni kell a vizsgálat során, hogy az összes uniós támogatás folyósítását felfüggesztheti az Európai Bizottság, ha az ellenőrzési rendszert nem találja rendben. Vannak egyéb problémák is, amelyek a rendszert jellemzik és közben az év végén emelkedő adósságráta veszélye is a radaron van.

Nagy változás jön a 2020 utáni EU-pénzeinknél, nem nekünk fáj majd a Brexit

A brit EU-kilépés már a 2020-ig futó uniós fejlesztési ciklusban is költségvetési lyukat üthet, de mivel ezt a veszélyt a magyar kormány már korán felismerte és gyors pályázati forráskifizetést valósít meg, így a Brexit elsősorban nem Magyarországnak fog fájni - hangsúlyozta a mai parlamenti projektmenedzseri ülésen Cseprehgy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a 2018-as választásokhoz közeledve tovább szaporodnak majd a politikai jellegű támadások Brüsszel felől a fejlesztéspolitikában is, a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésben a pénzek szerkezetében és az elosztási mechanizmusokban nagy változások várhatók. A fórumon az is elhangzott, hogy néhány nagy népszerűségnek örvendő vállalati uniós pályázatnál hogyan állnak a folyamatok és mikorra várható eredményhirdetés.

Újra összecsap Brüsszellel a kormány, sokáig nyomás alatt marad az államháztartás

A magyar kormány azzal számol, hogy idén összesen 760 milliárd forintnyi, jövőre pedig további 1570 milliárd forintnyi uniós támogatást tud majd "elhozni" Brüsszelből amiatt, hogy az itthoni fejlesztések előrehaladása miatt egyre több számlát tud kifizettetni az Európai Bizottsággal. Ezzel együtt is igaz azonban, hogy idehaza sokkal gyorsabban fizetik ki az EU-támogatásokat, így a kifizetések ütemkülönbsége tartósan és jelentősen megterheli a magyar büdzsét. Mindezt fokozhatja, hogy a Világgazdasági információi szerint két témában is rövidesen viták várhatók a magyar hatóságok és a Bizottság szakértői között.

Brüsszel már a kiküldött számláink 90%-át kifizette

Eddig a magyar hatóságok összesen 596 millió eurónyi, EU-pályázatokhoz kapcsolódó (teljesítési alapú) számlát küldtek ki az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as ciklus terhére, amelyből eddig összesen 542 millió eurónyit, azaz mintegy 90%-nyit ki is fizetett - derül a Miniszterelnökség és az Európai Bizottság egybehangzó adataiból. Ma jelentett be a kormány egy újabb kifizetési kérelmet 400 millió eurós összegben, de ennek valójában nincs köze az EU-pályázatok világához.

Még keményebben zsarolná a magyarokat és a lengyeleket is Brüsszel

Egy júniusi brüsszeli vitaindító anyagban csak felvetésként szerepelt az az "árukapcsolás", hogy 2020 után össze kellene kötni a jogállamiság általános kritériumait az EU-támogatások kifizethetőségével, ma viszont elég egyértelműen emellett szállt síkra az Európai Bizottság jogi biztosa. Vera Jourovát nyugtalanítaná, ha olyan országoknak juttatnák az európai adófizetők pénzét, ahol nem működik a jogállam - számolt be a Bruxinfo. A lengyel igazságügyi törvények kapcsán Vera Jourová belengette, hogy ha az eddig tervezett átalakítások átmennének, akkor azzal kérdésessé válna a lengyeleknél születő bírósági döntések uniós elismerése. Ez pedig azt jelentené, hogy a 2020 utáni EU-pénzeiket kockáztatják a lengyelek, bár a cseh biztos ennyire direkten nyilván nem fogalmazhatott. Közben az is kiderült, hogy az EU költségvetési biztosa is támogatja ezt az árukapcsolást, illetve egy névtelen forrás utolsó kemény figyelmeztetést adott a lengyeleknek a bírósági törvény végrehajtása kapcsán:

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ennyi volt! - Lázár János rendelettel irtja ki a nyerészkedést az építőiparból
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.