A magánegészségügy erőteljes növekedése a humánerőforrás elszívás miatt hozzájárul a közösségi egészségügy működési zavaraihoz. Ez is igazolja azt, hogy hibás és nem működő az a kormányzati szándék, amelyik két párhuzamos egészségügyet felépítve mereven el akarja választani a köz- és magánszférát. Nincs két egészségügyre való orvosunk, szakdolgozónk. A magánegészségügyben nagyfontosságú szakterületek (onkológia, traumatológia, intenzív terápia stb.) gyakorlatilag teljesen hiányoznak, és egy minden problémát országos lefedettséggel megoldó második egészségügy fenntartásához nem elég tömeges és gazdag az elit. Ezért csak a köz és magán szabályozott együttműködése hozhat előrelépést, de a valós megoldáshoz nemcsak a szolgáltatók, de a köz- és magánforrások együttműködésére is szükség van.
A kormány a kórházi gyógyszerellátást 2025 januárjától egy különleges jogokkal felruházott, úgynevezett projekttársaságra bízná.
A magyar betegek érzülete szerint az állami egészségügyi járóbeteg-ellátás kicsit jobban teljesített 2023-ban, mint 2022-ben, míg a magánellátás megítélése stagnált - derül ki a Prémium Egészségpénztár másodszor elvégzett átfogó felméréséből. Érdemi elmozdulást történt viszont a magán diagnosztikai ellátások megítélésében. Ennek részletes eredményeit egy szerdai sajtóeseményen mutatta be Erdős Attila, a pénztár igazgatótanácsának elnöke, ezt követően pedig egy kerekasztalbeszélgetés keretében osztották meg szakértők a véleményüket a hazai egészségügy aktuális helyzetéről és legfontosabb kérdéseiről.
A VOSZ Egészségügyi Tagozata örömmel fogadta Takács Péter államtitkár mai bejelentését a valódi biztosítói szemléletű finanszírozóvá váló NEAK kapcsán, illetve a szektorsemlegesség ügyében - áll a szervezet Portfolio-hoz eljuttatott közleményében. Álláspontjuk szerint "mindkét lépés óriási horderejű és nagyon pozitív, feltéve, hogy a részletes szabályozás élhetővé és működtethetővé teszi az új rendszert".
Jelenleg az állami és a magánegészségügy szétválasztásának vége felé járunk, és el fogjuk kezdeni a két szektor együttélését szabályozni - jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján. Jelezte azt is az ágazatvezető: kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy mely magántulajdonú szolgáltatókat vonja be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba.
Az állami egészségügyi rendszer folyamatban lévő átalakításának jelenlegi állását összegezte Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, aki a közeli és távolabbi terveket is megosztotta a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján.
A felhasználó szakemberek és páciensek visszajelzései alapján fejlesztették és fejlesztik tovább a Magyarország e-egészségügyi rendszeréhez, az EESZT-hez kapcsolódó digitális betegút-menedzsment rendszert, a Dr. BetMent. Az innovatív webapplikáció – amelynek első verzióját a Roche Magyarország által alapított Magyar Személyre Szabott Egészségügy Fejlesztéséért Alapítvány (SzEFA) adományozta a magyar államnak – a jövőben újabb kórházak bevonásával, több betegségtípusra kiterjesztve fejlődik majd. A Belügyminisztérium (BM), az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), az öt érintett kórház és a SzEFA közös fejlesztés elősegítése érdekében együttműködési megállapodásokat kötött.
2023 év végén 62,2 milliárd forintnyi tartozással rendelkeztek az állami kórházak. Az adat annak fényében kifejezetten csalódást keltő, hogy tavaly az intézmények 90 milliárd forintos konszolidációban részesültek.
Mára már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségügy egyre több területén, ha gyors és magas színvonalú ellátást szeretne kapni, akkor a magánellátás felé kell fordulni. Honnan és hogyan lehet ennek a finanszírozását előteremteni? Ezeket a lehetőségeket járjuk körbe az alábbi cikkben.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a napokban több olyan határozatot is kiadott, ami korlátozásokat rendel el bizonyos kórházak egyes osztályain. Kunetz Zsombor egészségügyi elemző az RTL Híradónak nyilatkozva azt emelte ki ezzel kapcsolatban, hogy Budán nincs más baleseti centrum ellátóhely, csak a János Kórház volt.
Már csak néhány nap, és még tovább súlyosbodik a munkaerőprobléma az egészségügyben, mert 2024 januárjától megszűnik a bérfoglalkoztatás lehetősége, az egészségügyi intézmények kizárólag főállású dolgozókkal működhetnek. Becslések szerint eddig a szakápolói, műtős állások 10-15 százalékát bérnővérekkel töltötték be, döntően a fővárosban. Az intézkedést így a betegek, hozzátartozók a bőrükön érzik majd meg, az egészségügyiek pedig, akik eddig bérnővérként, bérműtősként egészítették ki a fizetésüket, a pénztárcájukon. Az egészségügyi szakdolgozóhiány évről évre súlyosabb, és bár egész Európában komoly gond, Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet.
Még az ünnepek előtt bejelentette az Észak-budai Szent János Centrumkórház Kardiológiai Osztálya, hogy a jövőben nem tudja ellátni a II. kerületi betegeket - írja Facebook-posztjában Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő.
A péntek este kiadott Magyar Közlönyből derült fény arra, hogy a kormány visszavonja a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai laborhálózat kialakításáról szóló tavaly novemberi döntését.
Túl hirtelen és váratlanul, és túl nagy kört érint most ez a változás - reagált a Portfolio-nak adott interjújában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke arra, hogy nemrégiben 24 kórházigazgatót mentett fel a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság, ezzel közel minden negyedik kórház érintett. Elmondása szerint a bejelentés hidegzuhanyként ért valamennyiüket. A leváltások után egy átmeneti időszak indul, ami akár hónapokig is eltarthat, közben viszont gyorsan változik az egész rendszer - vélekedett a kórházvezető, akivel részletesen beszélgettünk a kórházi tartozásállományok felhalmozódásának okairól is.
Mostanra a Semmelweis Egyetemen is megteremtődött a színvonalas fizetős ellátás feltételrendszere, szervezési, pénzügyi háttere - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Róbert, a Semmelweis Egészségügyi Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az árbevétel alapján felállított éves rangsorban a magánszolgáltatók között már a 15. lenne az egyetem által tulajdonolt privát ellátó. A többéves biztosító múlttal rendelkező cégvezetővel beszéltünk arról is, hogy a gyakorlatban hogyan működik egymás mellett párhuzamosan az egyetem különböző klinikai épületeiben a közfinanszírozott és a privát betegellátás, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szigorú felügyelete és engedélyei mellett, valamint az egyetemi infrastruktúra bérlése közepette, amiért a kft. százmilliós nagyságrendű bérleti díjat fizet. Kovács Róbert felhívta a figyelmünket egy új trendre is: kiemelt szolgáltatóként szerződtek le a magyar piacon aktív nagy magánbiztosítóval, az így biztosított betegek ennek következtében már komplexebb ellátáshoz is juthatnak a privát szektorban. Ez egy újfajta versenyelőny a Semmelweis Egészségügyi Kft oldalán.
Egy szerdai váratlan belügyminisztériumi közleményből derült ki, hogy huszonnégy kórházvezetőt menesztett a belügyminiszter és a megbízott Országos Kórházi Főigazgató, a neveket azonban nem közölték. A Népszava esti cikkében már megírta, hogy kiket érint a döntés.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Egyetlen, rövid szó miatt áll a bál.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Donald Tusk felszólította a lengyel gazdákat, hogy távozzanak az ukrán határról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
