Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében az idei első félévben – derült ki az Eurostat friss adataiból. Ez arra utal, hogy a számos adózási és szabályozási torzítás magas energiakereskedői árajánlatokhoz vezetett, illetve az energiafogyasztó cégek jelentős része beleragadhatott a fixáras, vagy merev feltételrendszerű szerződésébe, amit a tavalyi év végefelé kötött. Mindez jelentős költségoldali versenyképességi hátrányt okozott sok cégnek, és csak egy kisebb részük tudta kihasználni a piaci áramárak esését. A villamos energia mellett a vállalati gázáraknál is kirívó volt a helyzet az idei első félévben: Európa élmezőnyébe tartoztak az árak több fogyasztási kategóriánál is. Így tehát egyszerre két irányból érkező nyomás mellett kellett teljesíteniük a cégeknek, ami bizonyára hatással volt az árazási magatartásukra, és Európa legmagasabb inflációs rátájára is.
Öt évig elmaradt az áramdíj szerepeltetése a számlán a korábbi szolgáltatóváltás nyomán, aztán az éves leolvasás után a minap 37,7 millió forintos áramszámlát kapott a Telex egyik olvasója, de a hosszas utánajárás után a történet vége az lett, hogy ezt sztornózták, mert előtte már befizette az elmaradt áramdíjak 380 ezer forintos tételét. Ugyanez az olvasó a gázszámla terén is kálváriát járt be a hosszas személyes ügyintézés során, amelynek a vége az lett, hogy a 400 ezres gázszámlából az MVM 370 ezret elengedett.
Elkészítette a Navigátor web alkalmazást az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., amely megkönnyíti és felgyorsítja a felhasználók rezsiügyintézését, tájékozódását, így a lakossági ügyfelek nagyon rövid időn belül javaslatot találnak arra, hogy gáz- és áramügyeiket hol intézhetik el leggyorsabban – közölte a szolgáltató.
Az összes uniós tagállam közül Magyarországon tette ki a legmagasabb arányt a fogyasztási kiadásokon belül a lakásfenntartás-, a víz-, a villany-, a gázszámla-, illetve az egyéb tüzelőanyagok együttes költsége 2020-ban – tette közzé hétfőn az Eurostat.
Az energiaválság nyomán mára rengeteg energetikai „szakértő” lett az országban, saját 85 éves édesapám is elképesztő profizmussal csavargatja a radiátort, amihez előtte valószínűleg 20 évig nem nyúlt – árulta el az MVM Zrt. vezérigazgatója a Magyar Energiakereskedők Szövetsége csütörtöki konferenciáján.
A magyar háztartások 21%-a mind a gáz-, mind az áramfogyasztás terén túllépte az átlagfogyasztásként meghúzott határt a rezsiemelés előtti egy évben, további 6,8%-a csak a gázból, 33,6%-a pedig csak az áramból lógott túl azon, így elméletileg akár a háztartások 61,5%-át is kedvezőtlenül érintették volna a tavaly nyáron bevezetett új rezsiszabályok – derült ki a KSH legfrissebb Statisztikai Szemléjében megjelent tanulmányból. A valóság azonban ettől kedvezőbb lett, igaz ez inkább az időjárásnak, mint a spórolásnak köszönhető. Éppen ez, illetve a lakások állaga és a vezetékes gáz magas elterjedtsége okozhat fejtörést a döntéshozóknak. Az is fontos, hogy az átlagfogyasztási határ 120%-ánál többet fogyasztó háztartások aránya az ország rengeteg településén akár egyharmados is lehet, és közülük 271 ezer olyan háztartás van, amelyekben csak 60 éves vagy annál idősebb személy él. Különösen érdekes az is, hogy Budapest agglomerációjában, illetve Tatabánya, Győr és Miskolc környékén látványosan magas az egy főre jutó lakossági gázfogyasztás, így a szerzők azt javasolják a döntéshozóknak, hogy nem lehet országosan egységes rezsiszabályokat hozni, illetve a fogyasztáscsökkentést célzó beavatkozásokat tenni, hanem térben koncentrált lépésekre, és az energiatudatosság erősítésére lenne szükség.
A november végéig kibocsátott számlák elemzése alapján a gázszámlák 78 százaléka, a villanyszámlák 67 százaléka esett bele a rezsicsökkentett keretbe - jelentette az MVM. Ezzel szemben a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Masterplast közös felmérése szerint a családok 60 százalékának nőttek a költségei.
„A korábbi számítások helyesnek bizonyultak: a háztartások 72%-a maradt meg a rezsicsökkentett sávon belül” – közölte további részletek nélkül Facebook-oldalán Steiner Attila energiaügyi államtitkár azzal párhuzamosan, hogy az Energiahivatal októberi európai összehasonlításából kiderült: a magyar lakossági rezsicsökkentett áram- és gázár a legalacsonyabb az összes uniós tagállam között. Sőt, még abban az esetben is a legolcsóbbak között van a magyar lakossági „piaci ár”, ha az adott fogyasztó 20%-kal fölé lóg a meghatározott limitnek.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke szerint sokkal nagyobb gondokat okoz a rezsiköltségek elszállása a turizmusban és vendéglátásban, mint a koronavírus-járvány. Mivel a rendszernek már nincsenek tartalékai, sokan a bezárás mellett dönthetnek, ami akár 20-25%-os leépítést is jelenthet az ágazatban.
A következő napokban lakossági tájékoztató kampányt indít az állami MVM, hogy segítsen eligazodni a minap kiküldött első új rezsiszámlákon – jelezte a cég az ATV Híradójának.
Megkapta egyik kollégánk az első olyan villanyszámláját, amelyben az átlagfogyasztás feletti részre már a rezsicsökkentés új korszaka szerinti 70 forintos összeget számlázták ki neki. Elmagyarázzuk röviden, hogy mit hogyan kell nézni az új számlán és melyek az új szabályok.
Augusztus 23. után érkeznek az első olyan számlák a lakossági ügyfeleinknek és a nem társasházban élő nagycsaládosoknak, amelyekben már az augusztus 1. utáni rezsiváltoztatások is benne vannak – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében az MVM Next, mint egyetemes áram- és gázszolgáltató. Az anyagba több más mellett azt a fontos információt is beletette a cég, hogy hogyan lehet kivédeni az esetleg kiugró téli számlák kockázatát, amely kockázatra a Portfolio már felhívta a figyelmet.
A legfrissebb piaci és költségvetési adatok alapján idén mintegy 500 milliárd forintos, jövőre további durván 1100 milliárd forintos tehernövekedés vár a magyar lakosságra a rezsicsökkentés részleges feladása miatt – derül ki a Portfolio számításaiból.
Ha a jelenlegi magas energiaárak fennmaradnak év végéig, ami valószínű, akkor a rezsicsökkentés fenntartása 1300 milliárd forintba is belekerülhet idén és a kormány most ennek az összegnek az ismeretében mérlegeli a rendszer fenntarthatóságát, ha pedig dönt a kérdésben, akkor annak a finanszírozási oldalát is nyilvánosságra hozza – gyakorlatilag ezt mondta el a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mindez jóval nagyobb összeg, mint amiről eddig nyilvánosan beszélt a kormány és azt is érzékeltette a tárcavezető, hogy emiatt nagy döntés előtt állnak.
Amszterdamban 77%-kal, Madridban 20%-kal ugrott januárról márciusra a lakossági villamosenergia ár és a holland főváros gázára is 41%-kal magasabb már, mint januárban, miközben Magyarországon lényegében évek óta változatanok ezek a végfelhasználói lakossági árak, így a nemzetközi mezőnyben egyre kirívóbb a rezsicsökkentés hatása. Ma már ott tartunk, hogy a magyar háztartások 60%-kal fizetnek kevesebbet az áramért, mint az uniós átlag, a gázár pedig csak negyede (!) annak, így egy kétkeresős magyar család a nettó jövedelméből nagyjából csak feleannyit költ áram- és gázszámlára (2,6%-ot), mint az EU-átlag. Miközben ez kedvező a magyar családoknak és az infláció elleni küzdelmet is segíti, a másik oldalon valójában a magyar családok is megfizetik ennek a terheit, például az adóforintokból nyújtott állami tőkeemelések formájában.
Az orosz invázió előtti napokhoz képest tegnapra több, mint háromszorosára, messze új történelmi csúcsra szárnyalt a másnapi zsinóráram ára a magyar áramtőzsdén. Nemcsak Magyarországon történt extrém drágulás az áramárakban, hanem Európa-szerte, amely leginkább a gázárak szintén extrém magasságokba való emelkedésével függ össze. A magyar ipar és szolgáltató szektor terheinek súlyos növekedését jelentő piaci mozgásokra jól jöhet majd az a brüsszeli csomag, amit tegnap bemutattak, amelynek része az árak felső plafon szerinti szabályozása és direkt állami támogatás az energiaszámlák miatt bajba jutott cégeknek is.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
