„Mérföldkőnek számító”, „10 évre szóló, határokon átívelő virtuális energiakereskedelmi megállapodást (VPPA) írt alá a Dreher Sörgyárak és a független energiaszolgáltató Enery, ami egy újabb lépést jelent a fenntarthatóbb működés felé” – jelentette be a Dreher. Az energiabeszerzési tendenciákkal, a zöld áramvásárlással, a tanúsítással, és a hosszú távú szerződésekkel (PPA-k) részletesen foglalkozik a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciája. További részletek és a program itt érhetők el.
A 2023-as 180-240 forint/kWh körüli árszint után tavaly év végén már "csak" 65-70 forint körüli árszinten tudtak az idei évre fixált áras áramvásárlási szerződéseket kötni a magyarországi vállalkozások, de a kis fogyasztású cégeknél ez inkább 90 forint körül lehetett, mert ők még mindig relatív hátrányban vannak az energiabeszerzéseknél – derül ki a 24.hu körképéből. A céges energiabeszerzési szerződések jellemző gyakorlatairól, a tendenciákról, lehetőségekről részletesen szó lesz a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni.
A Magyarországon 2023 januárjától villamos energia nagykereskedelmet folytató KER Toki Power AD mostantól már nagyfogyasztóknak végfelhasználóként is kínál származási garanciával rendelkező zöld áramot – hívta fel a figyelmet közleményében a vállalat.
Budapesti székhelyű lesz az a holding, amelybe a magyar, a szerb és a szlovén áramtőzsdét integrálják, és a közös regionális áramtőzsde már 2024-ben megkezdi működését – többek között ezeket is tartalmazza az Energiaügyi Minisztérium csütörtöki közleménye, amelyet a tegnap éjjel megjelent kormányhatározat alapján adtak ki.
A fix, vagy fixált áras áramszerződésben a nettó 200 euró feletti díjrészt 5 ezer vállalkozás helyett az állam téríti meg az energiakereskedőknek, automatikus lesz a változás az idei második félévben, és a többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra nem érvényes a kormányzati megsegítés – derült ki a hétfői Kormányinfón bejelentett intézkedés kormányrendeletéből. A gazdaságvédelmi akcióterv újabb lépéséről két minisztérium is kiadott közleményt, amelyeket egybeolvasva nem teljesen egyértelmű, hogy a megsegített cégeknek mit is kell kezdeniük az értékesítési áraikkal.
Több tízezer magyar vállalkozás van veszélyzónában amiatt, hogy tavaly év végén kényszerből rendkívül magas árak mellett kellett új fix áras áramszerződést kötnie, így egész évre beragadt ezekbe a konstrukciókba, ez pedig az ipari termelést láthatóan visszafogja, és akadályozza az infláció leszorítását is, így kormányzati beavatkozásra van szükség – rajzolódik ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetékeseinek mai közös cikkéből. A jelek afelé mutatnak, hogy legalább húszezer cég van a készülő megsegítés célkeresztjében, akik 320 euró/MWh feletti áron kötöttek szerződést, miközben most 100 euró körüliek a piaci árak, illetve az energiaköltségek működési arányához kötnék a kormányzati beavatkozást. Jövő héten kormányzati bejelentés várható, ahogy azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap már megüzente, és könnyen lehet, hogy ez a döntés lesz az Orbán Viktor kormányfő által ma belengetett új gazdaságvédelmi akcióterv egyik fontos eleme.
Bejött a fővárosi önkormányzatnak az a kockázatos, 19-re lapot húzó stratégia, hogy nem fogadta el a tavaly szeptemberben kapott, nagyon magas fix árat tartalmazó áramvásárlási ajánlatokat, hanem napi áras konstrukciókra váltott, és így a sokat eső piaci áramárak miatt az idei első három hónapban jelentős összegű áramszámlát tudott megspórolni.
A vállalatokra egyre fokozódó nyomás nehezedik, hogy növeljék tevékenységük fenntarthatóságát, miközben a magas és volatilis energiaköltségekkel is meg kell küzdeniük, de több lehetőségük is van arra, hogy e két kihívásra egyszerre feleljenek meg.
Sok vállalkozás kényszerült arra tavaly ősszel, hogy az éppen elérhető ajánlatot elfogadva szerződött le az új gáz-, és áramévre, akár nagyon magas árszinten beégetve az energiaköltségét, amely problémát a kormány is megvizsgálta, és a múlt csütörtöki bejelentés szerint 14 ezer kkv-s és egyéb szerződésbe be is avatkozhat az árak leszorítása érdekében. Közben számos más kkv a vészhelyzeti ellátás keretében figyeli, hogy mikor és hogyan tudná jobban tervezhetővé tenni az ingadozó energiaköltségeit, mások pedig a saját ipari telephelyükön gondolkodnak naperőművi fejlesztésben az önellátás érdekében – megannyi élethelyzet, így megannyi stratégia lehet ezekre üdvözítő. Éppen ezek átbeszélésére, a gyakorlati és jogi tanácsok körbejárására szolgál a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciája, amelyen a hosszabb távú áramvásárlási szerződések és az energiaköltségeket tudatosan csökkentő energiahatékonysági megoldások témaköre is a terítéken szerepel. Még nem késő jelentkezni a konferenciára, amelynek részletei itt érhetők el, jelentkezni pedig itt lehet.
A gázárfixálás után megvannak az áramár fixálás részletei is az állami-intézményi körben, és a Portfolio kalkulációi szerint 158,8 euró/megawattórás, azaz 60,43 forint/kilowattórás ár körül sikerülhetett a fixálás. Ez egész kedvező árszintnek mondható az elmúlt egy év olykor egészen extrém, 200-300 forint feletti áraihoz képest, és így az állami költségvetés, illetve az érintett cégek működése szempontjából is nyilván nagy fellélegzés lehet miatta, hiszen a piaci árcsökkenést sikerült jól kihasználni. A pontos árfixálási adatot kívülről lehetetlen kiszámítani, mert azt csak az áramszolgáltatók tudják megtenni a pontos szerződéses részletek ismeretében. A fixált áras áramvásárlás témájáról, illetve az energiabeszerzés különböző gyakorlati és jogi kereteiről részletesen szó lesz a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, amelyen többek között az MVM illetékesei is részt vesznek. További részletek itt, jelentkezni pedig itt lehet.
Az utóbbi hetekben csökkennek a tőzsdei gáz- és áramárak, ami örvendetes, de sok kérdést felvet az alapvetően fix árakra vágyó energiafelhasználóknál, így már most érdemes elkezdenie beszélgetni egymással az energiabeszerzőknek és a kereskedőknek, hogy megfelelő gáz- és áramszerződések születhessenek a 2023-2024-es szezonra. Éppen ebben segít a Portfolio új, félnapos konferenciája, a Vállalati Energiabeszerzés 2023, amelyen a legfontosabb szakmai információkat és gyakorlati tapasztalatokat gyűjtjük egy csokorba mind az energiafelhasználók, mind a kereskedők, mind a tanácsadók oldaláról. Regisztráljon már most a 2023. április 18-án sorra kerülő rendezvényünkre!
Súlyos helyzet rajzolódik ki a 2-10 MWh éves áramfogyasztással rendelkező kis- és középvállalati körben a 24.hu körképe alapján, mert számos cégnek vagy nincs még az idei évre érvényes áramvásárlási szerződése és így fenyegeti a február 15-i kikapcsolási határidő, vagy beleragadt egy magas áron akár több évre kényszerből megkötött fix áras szerződésbe, ami így komoly versenyhátrányba löki a rugalmas szerződéssel rendelkező hazai és külföldi cégekhez képest. A témáról a Portfolio jövő keddi energiapiaci szakmai rendezvényén is szó lesz, további részletek itt érhetők el.
A tavalyi gázválság a felszínre hozta az uniós árampiaci modell gyengeségeit, a gázár komoly befolyását az áramár kialakulására, ezért hónapokig tartó ígéret után az Európai Bizottság ma a nyilvánosság felé is látható módon megkezdte ennek a reformnak az előkészítését: három hétig tartó konzultációt hirdetett meg, amely során bárki hozzászólhat a tervezett reform konkrét kivitelezésének módjához.
Az éves szinten 5000 KWh alatti áramfelhasználású cégekkel, illetve a saját célra kisméretű napelemmel termelő kkv-kal a jelek szerint nem kötnek 2023-ra áramvásárlási szerződést az energiakereskedők – derült ki a 24.hu körképéből.
Magyarországon több száz, sőt akár több ezer vállalkozás, illetve erőmű számára is érdekesek lehetnek a cPPA-k, azaz a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások, amelyek terjedésének szabályozási akadályai nincsenek, és segíthetnek a 2030-ra piaci szereplők által tervbe vett, akár 13 ezer MW-ot elérő megújuló energiás kapacitások elérésében is – jelentette ki a DLA Piper jogi tanácsadó iroda időjárásfüggő cPPA-król szervezett minapi szakmai rendezvényen Ságvári Pál. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a cPPA-k előnyeit és kockázatait összefoglaló előadása során megjegyezte, hogy a piac itthoni bővülése akár a KÁT-ból nyárig kikerült mintegy 600 MW-nyi erőművel is elindulhat, illetve felvetette, hogy szabályozói szempontból érdemes lehet megvizsgálni valamilyen poszt-METÁR támogatási, vagy garanciális rendszer szükségességét. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy alapesetben hagyni kell a piaci struktúrák érvényesülését, így tehát elsősorban a piaci szereplőknek kell kidolgoznia az itthoni adottságoknak megfelelő szerződéses konstrukciókat, amelyek a finanszírozók aggodalmait is kielégíthetik.
A 23 ezer ügyfélből mintegy 2-3 ezer szembesül azzal, hogy a fix áras, határozatlan idejű szerződése idén év végével megszűnik és januártól csak napi spotpiaci áramár mellett tudjuk ellátni – jelezte a 24.hu-nak Fejes Tibor. A piacon ez lehet most a jellemző gyakorlat a nagyokú bizonytalanság miatt.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Nagyon fontos információkat mondott Mátrai Károly egy bécsi eseményen.
Súlyos aggályok is felmerültek.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Egyetlen, rövid szó miatt áll a bál.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
