Vészesen fogy a még szabad új lakások száma, hiába bővült ugyanis 400 lakással az épülő lakóingatlanokat rögzítő Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa az elmúlt 3 hónapban, az élénk kereslet miatt már kevesebb, mint 6700 budapesti új lakás közül válogathatnak az érdeklődők. A szűkölő kínálatot az is mutatja, hogy idén nyáron néhány projektnél már az értékesítést is leállították.
Nem lenne meglepő, ha a már bejelentett lakásprojektek közül néhányat egyszerűen eltörölnének, főleg ott, ahol a munkálatok még nem kezdődtek meg és a fejlesztők nem is szándékosan 2019 utánra tervezik az elkészülést. A kedvezményes áfa megszűnésének a határideje vészesen közeledik, ami meg is látszódik a piacon, az év első hat hónapjában 34 százalékkal volt kevesebb a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, mint tavaly ugyanekkor. Ha az elindított projektek értékét csak a második negyedévben nézzük, mintegy 67 milliárd forintról beszélhetünk, ami már csak a 2016-os szintnek felel meg. A befejezett lakóprojektek értéke természetesen továbbra is szárnyal, a tavalyi év első félévéhez képest ennek a növekedése megközelítette az 50 százalékot - szerepel az EBI Építésaktivitási Jelentésében.
Úgy tűnik, hogy a dráguló lakáspiacot a fejlesztők úgy próbálják ellensúlyozni, hogy egyre kisebb alapterületű lakásokat építenek, ezzel reagálva a vásárlók igényeire. Így valamivel kisebb lehet a végösszeg egy átlagos új lakásnál, persze a fajlagos árakban ugyanúgy meglátszik az áremelkedés. Az elmúlt két évben ugyan csak kis mértékben csökkent az átlagos alapterület egész Budapestet nézve, kerületenként azonban elég nagy eltérések vannak, és néhol több tíz százalékkal is kisebb lakások kerültek be a fejlesztés alatt álló lakások adatbázisába.
Dübörögnek az építkezések Magyarországon, a korábbi évekhez képest rengeteg új lakás épül. Budapest a boom egyik fő helyszíne, ahol több ezer lakás átadása várható az idén és jövőre. Az emelkedő költségek miatt az új lakások árai rekordsebességgel növekedtek az elmúlt években. Budapesten az év elején egy eladó új lakást átlagosan 720 ezer forintos négyzetméteráron lehetett vásárolni, mára inkább 740 ezer forinthoz kezdenek az árak közeledni.
Meghaladta a 20 ezret a Budapesten épülő új lakások száma 2018 második negyedévében, az élénk keresletet mi sem mutatja jobban, mint hogy ezeknek a kétharmada már elkelt, de van olyan része is a fővárosnak, ahol az új lakások csupán 10-20 százaléka maradt még szabad. Persze olyan is, ahol az egyébként is kevés épülő lakás 70 százalékát nem adták el.
Durva különbségek vannak az egyes kerületek között az új lakások drágulásában. A legjobb lokációval rendelkező lakóprojekteknél, vagy olyan területeken, ahol alig épülnek új lakások, akár az 50 százalékot is meghaladhatja az egy év alatt bekövetkezett áremelkedés mértéke.
A legfontosabb hazai fejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), mint kiemelt szakmai érdekképviselő szervezet, 12 pontban foglalta össze az 5%-os lakásáfa által hozott lakáspiaci fellendüléssel kapcsolatos álláspontját és további pontokban a jövőre vonatkozó javaslatcsomagját.
"2020. januárig olyan mértékű ingatlanfejlesztés valósul meg, amely túlkínálatot okoz, így több mint 10 százalékos árcsökkenésre számítok a lakáspiacon" - ezt a meglepő választ adta a Világgazdaság mai interjújában Bánki Erik arra a kérdésre, hogy mekkora áremelkedésre számít a 2020. januártól 5%-ról 27%-ra visszaemelkedő áfa miatt. A parlament gazdasági bizottságának elnöke az EU-pénzek és a gazdasági növekedés üteme terén is mondott meglepő dolgokat, illetve jelezte, hogy még nem a 2019-es költségvetésben, hanem csak 2020-ban lesz majd prioritás a kormány számára a közszférabeli béremelés. A 10% feletti áresésről szóló kijelentésre külön szakmai kommentárt írtunk:
Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.
A tapasztalt fejlesztő véleménye szerint a lakásáfa körüli bizonytalanság további áremelkedést és feszültséget szül az újlakás-piacon. Lehetetlen megjósolni, hogy meghosszabbítják-e a kedvezményes időszakot, de ha nem, az új lakások tulajdonosai jelentős értéknövekedésnek örülhetnek majd a jövő év végén.
A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján az Eltinga nyilvánosságra hozta az idei első negyedév újlakás-piaci számait, amit látva a leendő vásárlók továbbra sem lehetnek maradéktalanul boldogok. A kínálat ugyan bővül, jelenleg közel 6000 - többségében tervasztalon létező, vagy kivitelezés alatt álló - új lakást kínálnak eladásra a fővárosban, az árak viszont töretlenül haladnak felfelé és egyelőre nem látjuk, hogy mikor állhat meg a folyamat.
Augusztus óta hallani, a még nagy nyilvánosság elé nem került újbudai, konkrétabban a Feneketlen-tó közvetlen környezetébe tervezett, 350 lakásos új lakópark projektről, amit a több díjat is besöpört, a legsikeresebb magyar ingatlanfejlesztések között számon tartott Eiffel Palace fejlesztője, a Horizon Development Kft. jegyez. 2 hónapja a valasz.hu számolt be a fejlesztő és a lakosság közt lezajlott párbeszédről, most pedig a pestbuda.hu ír arról, hogy beindult egy komoly neveket is felsorakoztató aláírásgyűjtés a projekt ellen. Hogy mást ne mondjunk, többek között az MMA (Magyar Művészeti Akadémia) és a Magyar Urbanisztikai Társaság egy-egy tagja is már az aláírók között szerepel. Vajon ez lesz az első olyan nagyobb beruházás az elmúlt évek tervei közül, amit nem a munkaerőhiány és az ezzel összefüggő elszabaduló kivitelezési költségek, hanem a lakosság gátol meg?
A fővárosi ingatlanpiac több szegmensében is újra tombol a fejlesztési boom, sorra épülnek új lakóparkok, illetve irodaházak. A fejlesztők számára azonban komoly kihívást jelent az építőipart jellemző munkaerőhiány, valamint a kivitelezési költséges folyamatos emelkedése. Hogyan hat ez a költségnövekedés a fejlesztések profitabilitására? Hogyan küzdenek meg a fejlesztők a kialakult helyzettel? Elképzelhető, hogy bizonyos projektek csúszni fognak a munkaerő hiánya miatt? Ezeket a kérdéseket tettük fel ingatlanfejlesztőknek.
Bár a korábbi évek negatív tapasztalatai - elsősorban a devizahiteles válság - hatására továbbra is kissé bizalmatlanul áll a lakosság a hitelfelvételhez, a lakáspiac fellendülésével párhuzamosan egyértelműen nő a lakáshitelek vonzereje. A lakásvásárlók számára kedvező hír, hogy 2016-ban az új lakáshitelek átlagos THM-je az egy évvel korábbi 5,8%-ról 5,3%-ra csökkent, egyedi konstrukciók révén pedig ennél kedvezőbb feltételekkel is hitelhez lehet jutni. 2017-ben olyan speciális, alacsony kamatozású hitelek is megjelentek a piacon, amelyekkel akár 2,7%-os THM-mel is vásárolhatunk új lakást.
Az elmúlt évben 12 100-ra nőtt a Budapesten futó ingatlanfejlesztések teljes újlakásszáma, ám a projektek jelentős része már most csúszásban van a tervezett átadáshoz képest - állapítja meg a Cordia elemzése. Az átlagárak növekedése folytatódott, 500 ezer forintos négyzetméterár alatt csak Pest külső kerületeiben található új otthon, miközben Budán már 660 ezer forint az átlagár.
Mely lakásokat keresik a leginkább a vásárlók, milyen állapotú, mekkora alapterületű otthonokat lehet könnyen értékesíteni, illetve hol szeretnének venni a vevők? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az Otthontérkép statisztikái alapján.
A 2016-os év a lakásárak további emelkedésétől és az új építések beindulásától volt hangos a lakáspiacon, ahol a CSOK keretében nyújtott bőkezű állami támogatások egyre több vásárlót terelnek az új építésű lakások felé. Ezekből azonban egyelőre még mindig nagyon kevés van a piacon, és hiába indították el új projektek tucatjait a fejlesztők, számos fővárosi kerületben továbbra is szinte lehetetlen új építésű lakáshoz jutni.
Az erős keresletre adott válaszként újabb beruházás indul a lakáspiacon, ezúttal a főváros egyik legdrágább részének számító Marina Parton. A Gozsdu-udvar és számos egyéb budapesti lakóingatlan fejlesztője, az Autóker Holding 48 luxuslakást alakít ki a Marina Bay névre keresztelt legújabb ütemben.
Az új lakásba vagy új irodába költözni vágyók körében hosszú éveken át megingathatatlannak tűnt a XIII. kerület hegemóniája a budapesti ingatlanpiacon. Az elmúlt időszakban azonban mind a bérlők és vásárlók, mind a fejlesztők részéről rengeteg figyelmet kapott Újbuda, mely méltó vetélytársként emelkedett fel a Budapest legnépszerűbb kerületeinek küzdelmében. Úgy tűnik a jövőben is több figyelem terelődik majd a főváros nyugati kapuja felé, így összegyűjtöttünk 11 okot, amiért szeretni lehet a XI. kerületet.
A magyarországi lakáspiac szereplőit egyértelműen az óvatos optimizmus jellemzi, a fejlesztői és befektetői aktivitás növekedésével együtt ugyanakkor megjelentek azok is, akik egy újabb buborék kialakulásától tartanak. Bár az még nem eldöntött, hogy ezek a félelmek megalapozottak-e, egy dolog biztos: a rég nem látott ütemben emelkedő lakásárak és a hőskorszakot idézően nagy számban piacra lépő fejlesztések senkinek nem kerülhetik el a figyelmét. Az RICS havi rendszerességgel megrendezésre kerülő Tea & Talk kerekasztalbeszélgetésének résztvevői a lakáspiacon zajló folyamatokat elemezték.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Sok minden változott 2011 óta.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
