Hová lett az a rengeteg pénz, amiből szuperállampapírt vettünk?

2019. augusztus 13. 06:10  english version   
nyomtatás
 
A július végéig eladott 1400 milliárd forintnyi Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) alig jelent meg a kormányzat jegybanknál elhelyezett betétében. De akkor hova tűnt ez a hihetetlen összeg? Részben nagy lejáratokat fizetett belőle vissza az állam, emellett a bankoktól is vásárolhattak vissza lakossági állampapírokat.

A lakossági állampapírok térnyerésével a megtakarítási piacon külön is foglalkozunk október 1-jei Öngondoskodás konferenciánkon. Részletek itt:



Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Kérje demószámláját még ma!

Nagyon veszik a magyarok az új szuperkötvényt


Bő két hónap alatt egyértelműen slágertermék lett a MÁP+, hiszen már 1500 milliárd felett jár az értékesített mennyiség. A kezdeti roham csillapodott az utóbbi hetekben, de még így is folyamatosan 80 milliárd forint felett van a heti jegyzés.

Hová lett az a rengeteg pénz, amiből szuperállampapírt vettünk?


Ezzel a lakossági állampapírok idei nettó növekedése már meghaladta az éves finanszírozási tervben szereplő 800 milliárd forintot, vagyis teljesült a 2019-es cél és messze még az év vége. De mit tud ennyi pénzzel kezdeni az állam? Több dologra fordíthatja:

  • Finanszírozhatja a költségvetés hiányát.
  • Lejáró állampapírok tőkéjét fizetheti vissza belőle.
  • Visszavásárolhat magasabb kamatozású papírokat a piacon. Ide sorolható a lakossági állampapírok esetleges visszavétele a bankoktól. Többször rámutattunk, hogy korábban jelentős tétel került a hitelintézetekhez azon keresztül, hogy az ügyfelek visszaváltották, de a bankok lejáratig tartják.
  • Tartalékolhat belőle a későbbi lejáratokra gondolva.


Vagyis megjelent majdnem 1500 milliárd forintnyi bevétel az államnál, most megpróbálunk utánajárni, ez mire mehetett el.


Persze két dolgot még érdemes leszögezni a legelején:

  • Az állam szempontjából nem a bruttó vásárlás a legfontosabb, hanem a lakossági állomány nettó növekedése. Ugyanis ha valaki más állampapír eladása után vesz a szuperkötvényből, akkor az államnak a tőkét előbb vissza kell fizetnie. A nettó növekedésre júniusi adatokat ismerünk, melyek szerint a közel 900 milliárdos MÁP+ eladás mellett 600 milliárddal nőtt az állomány. Ha ez a tendencia folytatódott júliusban is, akkor a majdnem 1500 milliárdos roham az állam számára csak 1000 milliárdnyi pluszforrást jelentett.
  • Az államnak vannak más bevételei is, állampapírokat értékesít például a nagybani piacon intézményi befektetőknek, illetve az EU-ból is érkeznek források a korábban felhasznált uniós pénzek után. Vagyis a kiadásokat sem csak a MÁP+ forrásaiból kell fedeznie az államnak.


Alig nőttek az állam tartalékai


Kezdjük a végén: ha azt feltételezzük, hogy az államnak nincs szüksége sürgősen pénzre, akkor az lenne a logikus, ha tartalékolna. Július végén az MNB-nél vezetett kincstári egységes számla (kesz) egyenlege 1756 milliárd forint volt, egy hónap alatt 233,7 milliárdnyi nettó tranzakció hizlalta ezt az állományt. Ez még messze van az 1400 milliárdtól.

Ha a júniust és a júliust vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy mindössze 78,5 milliárd forinttal emelkedett a kormányzat likvid tartaléka.

Hová lett az a rengeteg pénz, amiből szuperállampapírt vettünk?


Ez a növekedés kizárólag a forintbetéteknek volt köszönhető, a devizában elhelyezett kormányzati betétek gyakorlatilag stagnáltak. Vagyis a várakozásokkal ellentétben nem emelkedtek a tartalékok az egyszeri jelentős forrásbevonás ellenére sem.

Ennek egyik magyarázata az, hogy júniusban volt egy szokatlanul nagy kötvénylejárat: a 2019/A papírból május végén még volt a piacon 565,1 milliárd forintnyi, amit a következő hónapban vissza kellett fizetni. Ez szokatlanul nagy összeg, csak összehasonlításként idén még két kötvénysorozatunk jár le, melyek együttes összege nem éri el a 300 milliárd forintot. Júliusban ilyen nagy egyszeri lejárat nem volt.

Ez egyébként meg is látszott az állam tartalékain: júniusban a 600 milliárdos nettó lakossági értékesítés mellett is 160 milliárddal csökkent a kesz állománya, míg júniusban ennél kisebb, 400 milliárd körüli növekedésből is maradt 230 milliárd a tartalékban.

Ha a költségvetést nézzük, az is a júniusi csökkenés oka lehet, hiszen 213,6 milliárdos volt a deficit, miközben júliusban már többlet volt a büdzsében.

Vagyis összefoglalva az eddigieket: ha semmi más bevétellel nem számolunk, csak a nettó 1000 milliárdos MÁP+ eladással, akkor a két hónap költségvetési hiánya és a júniusi nagy kötvénylejárat mintegy 650 milliárd forintot tett ki. Ehhez jött még a kesz-állomány minimális emelkedése, de még így is kérdéses további mintegy 300 milliárd forint sorsa.

Hova lett a maradék pénz?


A cikk elején felsorolt lehetséges opciók közül már csak a visszavásárlásokat nem vettük számba. Ha a klasszikus nagybani piaci kötvényvisszavásárlásokat nézzük, akkor ott sem volt jelentős esemény az utóbbi két hónapban, a szokásos kisebb összegű aukciókat bonyolította le az ÁKK.

A megoldást sokkal inkább a bankoknál bentragadt lakossági állampapírok visszavásárlása jelentheti. Az utóbbi években többször írtunk arról, hogy miután az ügyfelek egy része visszaváltotta lakossági állampapírját lejárat előtt, a bankokat egy ideig semmi nem kötelezte arra, hogy azt visszaadják az államnak. A pénzintézeteknek pedig megérte tartani a magasabb kamatozású lakossági termékeket a nyomott hozamkörnyezetben.

Az utóbbi években az adósságkezelő fokozatosan igyekezett visszavásárolni ezt a lakossági állományt a bankoktól, azonban ezekről a vásárlásokról nem adtak tájékoztatást. Most úgy tudjuk, hogy az utóbbi néhány hónapban nagyjából 300 milliárdos ilyen vásárlás lehetett, amivel máris összeállna a kép, hogy mire mehetett el a szuperállampapírból befolyó összeg.

Ezt támasztja alá egyébként az MNB múlt héten megjelent értékpapírpiaci statisztikája is. A friss júniusi adatok szerint nagyjából 1650 milliárd forintnyi lakossági állampapír lehet a bankoknál, ennyi ugyanis a különbség a lakossági és a háztartásoknál lévő állományok között. Ez stagnálást jelentett májushoz képest. Ebből azért lehetett a jelentősebb visszavásárlásokra következtetni, mert ha valóban sokan adtak el állampapírt azért, hogy MÁP+-t vehessenek, akkor elvileg növekedhetett volna a bankok állománya.

Hová lett az a rengeteg pénz, amiből szuperállampapírt vettünk?


Összességében az látszik, hogy a szuperállampapír komoly sikere ellenére alig nőttek az állam likvid tartalékai az utóbbi két hónapban. Ennek oka a költségvetés júniusi hiánya és a 2019/A kötvénysorozat lejárata volt, illetve a gyanú szerint jelentős összegben vásárolhatott vissza lakossági papírokat az ÁKK a bankoktól, de ezt sosem erősítik meg. Ahogy eddig láttuk, a MÁP+ jelentős forrásbeáramlása eddig nem borította fel az állam likviditási helyzetét. Azonban ha az utóbbi hetekben látott visszafogottabb ütemben is folytatódik az értékesítés, az is havi szinten több mint 300 milliárd forintot jelenthet a jövőben. Ez pedig még mindig jelentős összeg ahhoz, hogy például az év végi adósságszám miatt kellemetlen legyen. Így a következő hónapokban is adhatja magát kötvények visszavásárlása (a bankoktól, vagy külföldi szereplőktől), vagy akár a nagybani értékesítés visszafogása ősszel, amennyiben erre szükség lesz.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Könyvelő
Senior befektetési tanácsadó
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium