Mindjárt elzárják a pénzcsapot, ami jópár országot földhöz vág majd

2018. május 11. 14:30    
nyomtatás
 
Majdnem három éve nem volt olyan rossz negyedévük a feltörekvő devizáknak, mint amilyen most lehet, ha június végéig nem fordul nagyot a hangulat. Márpedig várhatóan nem fog, hiszen a jegybankárok lassan egyesített erővel zárják el a pénzcsapot. Ennek vesztesei pedig a legsérülékenyebb feltörekvő devizák lehetnek, közülük néhányat még egyedi sztorik is sújtanak.

Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Átlátható, közvetlen. Kérje demószámláját még ma!

Megint megtalálták a feltörekvőket


Az utóbbi hetekben megint intenzíven gyengültek a feltörekvő devizák a dollár erősödésével párhuzamosan, a JP Morgan feltörekvő piaci indexe alapján három éve a legrosszabb negyedévüket zárhatják, ha kitart a rossz hangulat június végéig. A tíz feltörekvő devizát tömörítő index április eleje óta 5,1 százalékkal esett vissza.

A dollár erősödése eddig brutális negyedévet hozott a feltörekvő devizák számára

- fogalmazta meg Chris Turner, az ING vezető devizastratégája a Financial Timesnak.

Az utóbbi majdnem másfél hónap legnagyobb vesztese az orosz rubel volt, mely közel 10%-ot bukott a dollárral szemben. Nem sokkal marad el mögötte az argentin peso több mint 8 százalékos zuhanása, de közel ugyanennyit bukott a török líra és a mexikói peso is.


A legsérülékenyebb devizák mindegyikének "megvan a maga keresztje", egyedi sztorikról beszélhetünk:

  • Oroszország esetében egy sor céget és üzletembert sújtanak nemzetközi szankciók, jórészt ennek köszönhető a rubel bukása is.
  • Argentínában a jelentős, 25% feletti infláció mellett már 40%-ra kellett emelnie az alapkamatot a jegybanknak, hogy megpróbálja megfékezni a peso zuhanását.
  • Törökország esetében pedig sok elemző a gazdaság túlfűtöttségéről beszél, mely sérülékennyé teszi az országot a külső sokkoknak. Ráadásul szintén 10% felett van az infláció, ami mellett hiába szeretne a jegybank kamatot vágni, arra nincs tér.


Ugyanakkor az átfogó feltörekvő piaci index esése azt jelzi, hogy az egyedi sztorik mellett van egy általános kockázatkerülés a piacon. Ennek köszönhetően a közép-kelet-európai régióban az egyébként nem kifejezetten sérülékenynek számító forint is gyengült több mint 1%-ot az elmúlt egy hónapban, a lengyel zloty pedig 1,7%-kal értékelődött le.

Vége a jó időknek


A fenti egyedi tényezők mellett a feltörekvő piacokkal kapcsolatos kockázatkerülést elsősorban az okozza, hogy lassan a világ többi nagy jegybankja is követi a Fedet a szigorítás útján, vagyis szép lassan csökken majd a jegybankok által a piacra pumpált likviditás. Persze ezzel már régóta riogatnak, a Fed évek óta fokozatosan lassítja a pénzpumpát, tavaly pedig elkezdték fokozatosan leépíteni a megvásárolt eszközöket. Ehhez képest eddig a feltörekvő piacok is viszonylag könnyen átvészelték eddig a likviditás csökkentését, a Fed elnöke pedig épp a napokban nyilatkozott úgy, hogy a jövőben sem várnak komoly piaci megrázkódtatást.

Most azonban már nem csak a Fed szigorításáról van szó, hanem lassan az Európai Központi Bank (EKB), a Bank of Japan és a Bank of England is ugyanebbe az irányba mozdul el - hangsúlyozza a Commerzbank elemzése. Ez pedig kockázatot jelent a feltörekvő gazdaságok számára, melyek rá vannak utalva a tőkebeáramlásra. A likviditás csökkenésével és a fejlett hozamok emelkedésével viszont a globális tőke könnyebben kereshet más befektetési lehetőségeket a kockázatos feltörekvő országok helyett.

A Commerzbank elemzői azt emelik ki, hogy az utóbbi években a Fed visszalépése ellenére még mindig folyamatosan pumpálták a likviditást a piacra a jegybankok, de ez 2019-től megváltozhat. Eddig ugyanis a Fed szigorító lépéseit ellensúlyozták az EKB és a japán jegybank eszközvásárlásai, 2018-19-ben viszont ez is megváltozhat, az európai jegybank lassan visszafoghatja a vásárlásokat, és a Bank of Japan is egyre inkább a hozamgörbe menedzselésére fókuszálhat az új vásárlások helyett. Ezzel párhuzamosan Amerikában folytatódhatnak a kamatemelések, és hamarosan a brit jegybank is az általuk kitaposott útra térhet.

Mindjárt elzárják a pénzcsapot, ami jópár országot földhöz vág majd


A Commerzbank ábráján az látszik, hogyan fut majd ki a jegybanki likviditás a következő években, 2019-től már a nagy jegybankok csökkentik a piacra pumpált pénz mennyiségét.


Az utóbbi években a feltörekvő országok is profitáltak a fejlett jegybankok laza politikájából, a nulla közeli kamatszintek mellett ugyanis rengeteg tőke áramlott ezekre a piacokra a magasabb hozam reményében. Ebből pedig az következik, hogy a likviditás visszavonásával a szóban forgó piacok is rosszul járhatnak, hiszen a tőke egy része kimehet - hangsúlyozzák a Commerzbank szakértői. Első körben a tőkebeáramlás szűnhet meg, majd ahogy emelkednek a fejlett kamatok, úgy válthat ez át tőkekivonásba. Ez pedig egyrészt ronthatja az érintett sérülékeny országok növekedési kilátásait, másrészt pedig nehezebbé teheti a fizetési mérleg hiányának finanszírozását.

Mindjárt elzárják a pénzcsapot, ami jópár országot földhöz vág majd


A legfontosabb feltörekvő piacokra áramló tőke mennyisége már évek óta csökken, a következő időszakban pedig akár tőkekivonás is elindulhat.


A mostanihoz hasonló helyzetet láttunk már 2013-ban, amikor Ben Bernanke akkori Fed-elnök bejelentette az eszközvásárlások fokozatos leállítását, ami az amerikai hozamok hirtelen emelkedéséhez vezetett. Akkor is sokan attól tartottak, hogy megindulhat egy tömeges tőkekivonási hullám a feltörekvő országokból, ami a finanszírozási költségek emelkedésén keresztül sok országnak megnehezítheti a lejáró adósságának finanszírozását. Akkor elsősorban azok az országok kerültek nyomás alá, melyeknél jelentős fizetési mérleg-hiányról beszélhettünk, Brazília, Dél-Afrika és Törökország jó példa volt erre.

Okozhat hasonló piaci hatást a mostani helyzet?

- teszik fel a kérdést az elemzők.

Egyrészről igen, akár az öt éve látottnál nagyobb is lehet a feltörekvő országok számára a negatív hatás. 2013-ban ugyanis még arról volt szó, hogy esetleg a Fed majd nem növeli a korábbi ütemben a likviditást, míg most a pénznyomtatás végéről vagy akár a folyamat visszafordulásáról lehet szó. Másrészt viszont 2013-ban meglepetésként érte a befektetőket Bernanke kijelentése, míg most volt idő beárazni a változást a monetáris politikában. Ahhoz, hogy az öt évvel ezelőttihez hasonló hozamemelkedést váltson ki, a nagy jegybankoknak a vártnál gyorsabban és agresszívebben kellene emelni a kamatot, amire a mostani forgatókönyvek szerint kicsi az esély. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a feltörekvő országok ma kevésbé sérülékenyek, mint öt éve, az akkor legérzékenyebben érintett országok jelentősen csökkentették fizetési mérlegük deficitjét (Magyarországnak ez már korábban, 2008 körül sikerült), emellett a devizáik hirtelen leértékelődése miatt kevésbé vannak ma rászorulva a külföldi tőkére.

Összességében ma kevésbé kérdőjelezik meg a fizetési mérleg-hiányok finanszírozását a befektetők, mint 2013-ban. Ráadásul az érintett országokban jelenleg pozitív reálkamatot látunk, ami szintén csökkenti a sérülékenységüket.


Vagyis első ránézésre talán jobb helyzetben van ma a világ, a fő kockázatot Törökország jelentheti, melynek esetében ismét emelkedik a fizetési mérleg hiánya. Az ország finanszírozási nehézségeit főleg az okozza, hogy a török jegybank politikai nyomás miatt alacsonyan tartja az alapkamatot a magas infláció ellenére. Ez pedig rontja a török befektetések vonzerejét a nemzetközi befektetők szemében, nagyrészt ez okozza a líra zuhanását az év eleje óta. Ha a hangulat valamilyen ok - például a szíriai konfliktus - miatt tovább romlana, az könnyen válságba taszíthatja az országot - vélik a Commerzbank szakemberei. Ugyanakkor az elemzők szerint nem zárható ki, hogy Törökország a többi feltörekvő országot is magával rántja, példaként hozzák fel, hogy az európai adósságválság is egyetlen ország, Görögország problémáira volt visszavezethető.

A címlapkép forrása: Shutterstock

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium