A bankokon múlik a lakosság sorsa

2014. október 20. 15:33    
nyomtatás
 
A lakossági kezében lévő állampapírok 265 milliárd forinttal emelkedtek 8 hónap alatt. A hozamok esése és a banki értékesítési csatorna átalakulása miatt visszafogott bővüléssel lehet számolni, bár a felárak csökkenésétől már nem kell tartani. Üdvözítő fejlemény, hogy a lakosság elkezdett hosszabb futamidők felé elmozdulni, a friss pénzek kétharmada már éven túli papírokba áramlik. A befektetők akkor teszik jól, ha az állampapírokat és a befektetési jegyeket egymás kiegészítőjeként veszik számításba, viszont rövidtávon az emelkedő hozamkörnyezet előbbi termékeket értékelheti fel. A Portfolio-nak adott interjújában dr. Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese azt is elmondta, hogy mit vár a babakötvénytől.

dr. Borbély László András részt vesz az október 30-i Öngondoskodás konferenciánkon.


Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Kérje demószámláját még ma!

Portfolio: Az állampapírok népszerűsége töretlen, a lakosság részesedése a forint állampapírokon belül már 15% felett van. Meddig folytatódhat ez a dinamikus emelkedés?

A bankokon múlik a lakosság sorsaBorbély László András: Valóban, 2011 év végéhez képest megkétszereződött a lakosság részesedése a forint állampapírokon belül, ami mára meghaladja a 15%-ot. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell különböztetni két fogalmat. Az egyik a lakosság számára értékesített állampapírok, röviden "lakossági állampapírok", amelynek alakulásáról az ÁKK tesz közzé rendszeresen adatokat. Ezt gyakran összekeverik a másik kategóriával, amely a ténylegesen a "lakosság kezében lévő állampapírok" állományát foglalja magában, melyről az MNB statisztikáiból tájékozódhatunk.

Jelenleg az a sajátos helyzet állt elő, hogy a lakossági állampapírok és a lakosság kezében lévő állampapírok állománya lényegében megegyezik egymással: augusztus végén az előbbi 2224 milliárd, az utóbbi 2196 milliárd forint volt. Korábban a lakosság kezében lévő állampapírok állománya jóval meghaladta a lakossági állampapírokét, mivel egyfelől a lakossági állampapíroknak csak kisebb része volt intézményi befektetőknél, másfelől a lakosság nem csak lakossági állampapírokat vásárolt, ill. vásárol, hanem valamennyi forintban, ill. devizában kibocsátott állampapírhoz is hozzájuthat. Az elmúlt két évben a két kategória változásának dinamikája nagyjából hasonló módon alakult, az idei év első nyolc hónapjában azonban - az intézményi befektetők nagy összegű vásárlásai következtében - közel kétszer akkora volt a lakossági állampapírok növekménye, mint a lakosság kezében lévő állampapíroké.

A lakosság kezében lévő állampapír állomány idei 265 milliárd forintos gyarapodása valamivel jobb, mint a program meghirdetésének, azaz a 2012-es évnek az első nyolc havi eredménye, de jelentősen elmarad a múlt évi felfutástól. Miből fakadhat ez a növekedés visszaesés? Ebben valószínű, hogy fontos szerepet játszik az állampapír hozamok jelentős mérséklődése, amelyek jelenleg kevéssé tudnak versenyezni a befektetési alapok visszatekintő hozamaival. Az állampapír ebben az összevetésben, csökkenő hozamkörnyezetben szükségképpen alul marad a befektetési alapokkal szemben, hiszen ők magas múltbeli eredményeket tudnak felmutatni szemben az állampapírok előrevetített lecsökkent hozamaival. Másik befolyásoló tényező lehet a banki hálózatok magatartása. Az elmúlt időszakban ugyanis az adatok azt mutatják, hogy jelentős betétállomány szabadult fel a hitelállomány csökkenése következtében, és ez nagyban segítette az állampapír értékesítés felfutását. Kérdés azonban, hogy ez a csökkenés meddig maradhat fenn, ill. mikor kezdik el a bankok legalábbis megállítani a betétállományuk további mérséklődését.

A felsorolt tények és tényezők alapján a lakosság kezében lévő állampapír állomány további emelkedése várható, ennek mértéke azonban kevésbé lesz dinamikus, mint az elmúlt időszakban.

P.: A rövid diszkontkincstárjegy hozamok beestek jóval az alapkamat alá, a lakossági állampapírokat viszont még jó feltételekkel lehet jegyezni. Az alapkamathoz képesti felárak fenntarthatók, vagy itt is ezek csökkenésére számíthat a lakosság?

B.L.A.: A kérdés valójában két egymástól részben elkülönülő problémát érint. Az egyik, hogy miért estek le tartósan a jegybank irányadó kamata alá a rövid állampapír hozamok. Ez mindenképpen sajátos helyzet, hiszen korábban csak akkor fordult elő ilyen, amikor a piac jegybanki kamatvágásra számított viszonylag rövid időtávon belül. A mostani helyzetben ugyanakkor a jegybank kinyilvánította, hogy középtávon sem kívánja a kéthetes betéti kamatot tovább mérsékelni. Az elmúlt időszakban érvényes mechanizmusok alapján ezért egyfajta piaci anomáliának lehet tekinteni a kialakult helyzetet. Ha ez tényleg így van, akkor a kérdés az, hogy meddig fog ez fennmaradni, azaz lesz-e korrekció valamikor. Ezen összefüggésre tekintettel az adósságkezelőnek az irányadó jegybanki kamatot érdemes figyelembe vennie akkor, amikor a rövid futamidejű lakossági állampírokat beárazza. Az alapkamathoz viszonyított felár jelenleg 0,4% pl. az 1 éves futamidejű KKJ esetében. Hogy ez a szint sok vagy kevés könnyen el lehet dönteni az értékesítési adatok alapján. A KKJ állománya 2014 I. negyedévében 154 milliárd forinttal növekedett, a július és szeptember közötti időszakban viszont összesen 91 milliárddal csökkent. Az elmúlt fél év értékesítési adatai alapján nem tűnik indokoltnak a további kamatcsökkentés.

A bankokon múlik a lakosság sorsa


P.: A bankok fontos értékesítési csatornának számítanak. Hasonló elánnal ajánlják az ügyintézők, tanácsadók a lakossági állampapírokat, mint egy évvel ezelőtt? Az ÁKK értékesítési hálózata mennyiben tud bővülni?

B.L.A.: Az elmúlt két és fél évben egyértelműen slágertermékké vált az állampapír, melynek forgalmazásába - elsősorban az ügyfelek megtartása és jobb kiszolgálása érdekében - nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a legnagyobb lakossági üzletággal rendelkező kereskedelmi bankok. Idén a népszerűségi listán a korábbi sikerterméket, a KKJ-t, a magasabb kamatot kínáló PMÁK és BMÁK váltotta fel. A KKJ értékesítés 2014 első negyedév végéig szárnyalt, azóta némi megtorpanás látszik a nettó értékesítést tekintve. A teljesítmény értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy az elmúlt évek felfutásának eredményeként egyre nagyobb bruttó kibocsátás szükséges a kiépített lakossági kincstárjegy állomány fenntartásához, ill. növeléséhez. A teljesítmény növelése érdekében az adósságkezelő lehetővé tette a BMÁK és a PMÁK értékesítését a banki hálózatokban, mely lépés új lökést adott az állampapír állomány gyarapításához. Noha a lakossági állampapírok állománya júliusban és augusztusban is tovább emelkedett, a lakosság kezében lévő állampapír állomány azonban az elmúlt 2 hónapban összesen 52 milliárd forinttal csökkent. A kérdés az, hogy mi ennek az oka? Az egyik lehetséges válasz az, hogy elérkezett az a pont, amikor felszabaduló betétek hiányában a bankok már nem igazán érdekeltek az állampapírok értékesítésében, és a bankfiókokban az állampapír helyett inkább már a saját betéti konstrukcióikra és befektetési jegyeikre próbálják rábeszélni az ügyfeleiket.

Ebben a helyzetben felértékelődik az állami értékesítési hálózat, melyet a Magyar Államkincstár működtet. Ez az elmúlt időszakban örvendetesen bővült, és további bővülés várható. Az értékesítési program indulásakor 2012 év elején 19 fiókja volt a Kincstárnak. Első körben 21-re, majd 31-re bővült az értékesítési pontok száma, mely jelenleg 55. A cél, hogy megyénként 2-3 jelentősebb városban legyen lehetőség az ügyintézésre. Az értékesítő helyek számának gyarapodása mellett az ügyfelek értékpapír számláin lévő állomány is jelentősen, közel 140 milliárd forinttal bővült az elmúlt 9 hónapban, amelyből 42 milliárd forint összegű állománygyarapodás éppen a legutóbbi 3 hónapban következett be.

P.: A statisztikák alapján üdvözítő, hogy elkezdődött a lakosságnál a hosszabb futamidők felé való elmozdulás, a prémium és bónusz államkötvények nagyon keresettek. Hogy néz ki most az átlagos lejárati szerkezet a lakosságnál? Mire van remény a tapasztalatok szerint, mennyire hosszabbodhat meg a befektetési időtáv?

B.L.A.: A lakossági állampapírokon belül sokáig az egy éves futamidejű kincstárjegyek voltak a legnépszerűbbek. Az elmúlt év végén a teljes lakossági állampapír állomány háromnegyede egy éves vagy annál rövidebb futamidejű volt. Ehhez képest a 2014 évi növekmény túlnyomó része PMÁK és BMÁK értékesítésből származik. Ennek hatására a korábbi egy év körüli szintről szeptember végére 1,7 évre emelkedett a lakossági állampapírok átlagos hátralévő futamideje. E gyors növekedésben természetesen valószínűleg jelentős szerepet játszottak a korábban említett intézményi befektetők is. A tendencia ennek ellenére egyértelmű, hiszen az MNB által közölt adatok szerint a lakosság kezében lévő állampapír állomány ez évi növekményének 2/3-a egy évnél hosszabb futamidejű befektetésekből adódott, míg a korábban oly népszerű egy év vagy annál rövidebb állampapírok nettó értékesítése a növekménynek mindössze az egyharmadát tette ki.

A lakosság részére a hosszabb futamidőt tekintve változó kamatozású kötvényeket értékesít az adósságkezelő, melyek vagy az inflációhoz, vagy a pénzpiaci kamatokhoz igazodva jelentős felárat biztosítanak a kisbefektetők számára. E konstrukciók célja, hogy kamatkockázat nélkül próbálja meg a kibocsátó a hosszabb futamidők felé irányítani a kisbefektetők figyelmét. A cél az, hogy elégedettek legyenek a befektetéseik hozamával hosszabb távon is, és így újra-befektetőkké váljanak, akár a még hosszabb befektetések felé is. A kötvényvásárlásokat tekintve a lakosság által legjobban preferált futamidő jelenleg a PMÁK esetében a 3 év, míg a BMÁK esetében a 6 év. Fontos cél az ÁKK számára a Babakötvény állomány jelentős felfuttatása, mely hosszú futamideje miatt kedvező az adósságkezelőnek, és szociálpolitikai és egyéb szempontok szerint jelentős társadalmi hasznot is megtestesít.

A bankokon múlik a lakosság sorsa


P.: A lakosság körében a befektetési alapok is nagyon népszerűek, alapkezelői körökből azt lehet hallani, hogy a legfőbb versenytársnak már az állampapírokat tekintik. Vagyonkezelői szemmel nézve egy portfólióban mind a két terméknek ott lenne a helye. Ön is hasonlóan vélekedik a kérdésben?

B.L.A.: Csak részben tekinthető versenytársnak a befektetési alap és az állampapír, hiszen a befektetési alapokba bekerült pénz kisebb-nagyobb része is - az alap jellegétől függően - állampapírba vándorol. A befektetők szempontjából pedig inkább egymást kiegészítő lehetőségnek kell tekinteni őket, mivel a kamatalakulástól függően hol az egyik, hol a másik kínál kedvezőbb feltételeket. Emelkedő kamatkörnyezetben ugyanis az állampapírok magas jövőbeni hozamot ígérnek a kisbefektetők számára, miközben a befektetési alapok csökkenő, ill. alacsony múltbeli eredményt tudnak csak felmutatni. Csökkenő kamatpálya esetén fordított a helyzet és a befektetési alapok válnak népszerűbbé az állampapírokkal szemben, mint ez az elmúlt időszakban megtörtént és jelenleg is fennáll. Hosszabb távon a növekvő és csökkenő kamatperiódusok kiegyenlítik egymást, ezért természetesen egyértelmű, hogy mindkét befektetési formára szükség van a lakossági megtakarítások ösztönzése és megtartása érdekében.

P.: Az öngondoskodás egyik pillérének tekinthető a babakötvény, amely tavaly óta ténylegesen is elérhető a lakosság számára. Az első tapasztalatok mit mutatnak, a szülők szívesen élnek ezzel a lehetőséggel? Sikerült havi megtakarításra rávenni az embereket?

B.L.A.: 2013. november végén alig több mint 17 ezer start-értékpapírszámlát tartott nyilván a Magyar Államkincstár. Tíz hónap alatt, ez év szeptember végéig a számlák száma megháromszorozódott, és meghaladta az 51 ezret. A lakosság befizetéseit tekintve még ennél is jobb a helyzet, mivel itt tíz hónap alatt három és félszeres a befizetés a start-számlákra. Tehát az hogy a Babakötvény állomány tíz hónap alatt nulláról 7,3 milliárd forintra nőtt, egy komoly pozitív eredmény, hisz ez gyakorlatilag egy vadonatúj termék, amely nagyon hosszú és nagyon speciális befektetési lehetőséget biztosít. A gyermek 18 éves koráig ugyanis a család sem juthat hozzá a gyermek start-értékpapírszámláján felhalmozott pénzhez. Másfelől persze lehet kevesellni az 51 ezer start-számla megnyitását, ill. az 7,3 milliárd forint Babakötvénybe történt befektetést. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy maga a Babakötvény konstrukció és a start-számlához kapcsolódó állami kedvezmények (az induló támogatás, a befizetések után járó 10%-os, de max. évi 6.000,- Ft-os állami rész és a nulla kamatadó) együttesen az egyik legjobb hosszú távú megtakarítási lehetőséget biztosítják és egyúttal fontos szociálpolitikai küldetést töltenek be. A jövőt tekintve éppen ezért kiemelt feladat, hogy minél jobban megismertessük ezt a rendkívül kedvező megtakarítási lehetőséget a lakossággal, ehhez azonban nagyon sok időre, pénzre és energiára van szükség. A sajtóhírek és a kapcsolódó marketing kampány hatására például a kötvény bevezetését követő első három hónapban megduplázódott a start-számla tulajdonosok száma. Az újabb 17 ezer számla megnyitásához azonban már hét hónapra volt szükség, holott gyorsítani kellene a felfutást.

A Babakötvény bevezetése óta megháromszorozódott a start-számlák száma, a havi befizetések azonban sajnálatos módon nem nőttek ezzel arányosan. Az első három hónap felfutását követően ugyanis 3-400 millió forint közötti átlagos szülői befizetés történt a gyermekek start-számlájára. Az egy számlára vetített havi befizetés tehát fokozatosan mérséklődött. A konstrukció megismertetése ezért nem csupán a számlanyitások szempontjából fontos, hanem a Babakötvények értékesítési volumenének további növelése szempontjából is.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium