Három ábra arról, mekkora király volt Magyarország az elmúlt években

2016. szeptember 4. 06:55    
nyomtatás
 
A héten jelent meg az OECD friss elemzése a tagállamok állampapírpiacáról, az anyagban több Magyarország szempontjából hízelgő ábra is szerepel. Ezek a grafikonok alátámasztják azt, amiről már többször írtunk: a magyar adósságon belül egyre nagyobb a belföldi tulajdonosok részaránya, a hozamesés pedig sokat enyhített a költségvetés terhein az utóbbi években.

Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Kérje demószámláját még ma!

1. A költségvetés nettó kamatterhei


Három ábra arról, mekkora király volt Magyarország az elmúlt években


A fenti ábrán az látszik, hogyan alakult az egyes kiválasztott OECD-tagországok nettó kamatterhe 2013 óta. Jól látható, hogy a norvégok után nálunk volt a legnagyobb a csökkenés, két év alatt összesen a GDP 0,644 százalékának megfelelő összeget, mintegy 220 milliárd forintot sikerült megspórolni. Mi egy korábbi cikkünkben több mint 250 milliárd forintos tehercsökkenést kalkuláltunk az idei évvel bezárólag 2013-tól. Az OECD nettó adatában azonban a kamatkiadások mellett a bevételek is szerepelnek, ők a nettó összeget veszik alapul.

Három ábra arról, mekkora király volt Magyarország az elmúlt években


A kamatkiadások alakulása azért fontos, mert a csökkenés azt jelenti, hogy a költségvetés mozgástere jelentősen nőtt az elmúlt években, több pénz jutott más célokra. A csökkenés elsődleges oka a hozamok zuhanása volt, amihez nagyban hozzájárult az MNB önfinanszírozási programja. A globálisan alacsony hozamkörnyezetet jelzi, hogy az OECD által vizsgált országok többségében csökkentek a kamatterhek, az viszont érdekes, hogy a régióban Csehország és Szlovákia esetében az alacsony hozamok alig jelentek meg a nettó kamatkiadásokban.

2. A piacon lévő kötvények átlagos hátralévő futamideje


Három ábra arról, mekkora király volt Magyarország az elmúlt években


Ebben a mutatóban nem büszkélkedhet hasonló eredményekkel Magyarország, hiszen miközben globálisan sokan igyekeznek kihasználni az alacsony hozamkörnyezetet a futamidő kinyújtására, nálunk minimálisan csökkent is az. Az OECD adatai szerint 2007-ben még 4,7 év volt az átlagos duráció, ami 2015-re 4,3 évre csökkent. Ezzel még mindig átlag alatt van a magyar adat, hiszen a vizsgált országok súlyozott átlaga 7,7 év volt tavaly. Emiatt pedig a magyar adósság még mindig sérülékeny.

A rövidtávú finanszírozás fő oka az, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a lakossági kötvényállomány összege, ezek a kiskereskedelmi papírok pedig jellemzően fél- egy évesek. Ráadásul ezekre a lakossági papírokra lényegesen magasabb hozamot is kell fizetnie az államnak, cserébe a háztartások biztosabb befektetők, nehezebben adják el a kötvényeiket és nagyobb arányban újítják meg.

3. A kötvények tulajdonosi szerkezete


Három ábra arról, mekkora király volt Magyarország az elmúlt években


A már említett lakossági rohamnak és a jegybanki önfinanszírozási programnak köszönhetően ma már átlagon felüli a belföldi szereplők részaránya a kötvénypiacon. Az OECD adatai szerint most 56%-ban hazai szereplők kezében van az állampapír-állomány, míg az átlag 51,2 százalék.

Az ábrán látszik, hogy a legmagasabb a belföldi szereplők aránya Izraelben, ahol több mint 94% a belföldi részarány. Érdekesség, hogy Magyarország a régióban sem áll az első helyen, mivel a cseheknél még magasabb a belföldi túlsúly, a lengyeleknél viszont még mindig fölényben vannak a külföldi befektetők, Szlovákiában pedig az állampapírok kétharmada nemzetközi befektetőknél van.

A grafikonhoz még egy érdekes kiegészítést tett az OECD magyar szempontból: az 56:44-es hazai fölény úgy alakult ki, hogy eközben a devizakötvényeink (leszámítva a lakossági PEKÁK-ot) 83%-a külföldiek tulajdonában van és csak 17% a hazai szereplők aránya.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Pricing Specialist
Tőzsdei adatszolgáltatás Üzletágvezető
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium