Lecsúszott Magyarország az első helyről, és ez jó nekünk

2015. december 15. 13:34    
nyomtatás
 
Bár mérsékli egy ország fizetőeszközének sérülékenységét, ha csökken a saját állampapír piacán a külföldi befektetők részaránya, az idén harmadik negyedévi feltörekvő piaci sokk ennek éppen az ellenkezőjét támasztotta alá - mutat rá a feltörekvő piaci tőkeáramlásokat elemző anyagában a Societe Generale csapata. Igaz persze, hogy ha az egész évet nézzük, akkor mégiscsak működött az összefüggés és ez Magyarország szempontjából is fontos üzenet. A mi piacunkon volt ugyanis 2011-2014 között egyértelműen a legmagasabb a külföldiek részaránya a vizsgált 13 feltörekvő piaci ország közül. Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan még mindig a dobogó legtetején állunk, ha a külföldiek részarányát a részvénypiacunkon vizsgáljuk, igaz ezt mérsékelhetik majd a Budapesti Értéktőzsde fellendítésével kapcsolatos friss tervek.

Kereskedés Societe Generale-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!

A feltörekvő kötvény- és részvénypiaci tőkeáramlásoknak fontos szerepe lehet az adott ország devizájára, ha az adott ország piacán jelentős a külföldiek részaránya. Ők ugyanis a befektetői hangulati hullámzáskor a vételi és eladási tranzakciókkal intenzíven mozgathatják a devizaárfolyamot is. Érdekes azonban, hogy ezt az elméletet nem mindig támasztotta alá a gyakorlat az idei évi feltörekvő piaci hangulati kilengéseknél.

A Societe Generale elemzői csapata ugyanis külön-külön megvizsgálta, hogy mekkora a 13 feltörekvő piaci országon belül a külföldiek súlya a helyi devizás állampapírpiacon és a részvénypiacon. A kötvénypiacon két csoportot képeztek, az egyikbe a 30% feletti részarányú országok kerültek (ezek között található Magyarország is, igaz a 2011-2014 közötti első helyhez képest meredeken csökkenő külföldi részaránnyal), a másikba pedig a 30% alatti arányúak.

Lecsúszott Magyarország az első helyről, és ez jó nekünk
Klikk a képre!


A két csoport kapcsán megnézték, hogy hogyan viselkedett az adott ország devizája idén év elejéhez képest és a súlyos piaci stresszt hozó idei harmadik negyedévben.
Különösen érdekes, hogy a harmadik negyedévben azon országok devizái kisebbet estek (átlagosan kb. 8%), amelyekben magasabb volt a külföldiek részaránya, mint azokban, amelyekben alacsonyabb (utóbbiaknál elvileg kisebb lehetett a tőkekivonás volumene). Ha viszont az év elejétől kumuláltan vizsgáljuk a folyamatokat, akkor "helyreáll a rend", hiszen a 30% feletti részarányú csoportnál bő 15%-os volt a devizaesés mértéke, míg a 30% alatti arányúnál 14%-os.


Az MNB Önfinanszírozási programja egyébként évek óta tudatosan törekedett arra, hogy a külföldiek magas állampapírpiaci részarányát mérsékelje, hogy ezzel az ország külső általános pénzügyi sérülékenységét is csökkentse. Ez ugyanis a stabilitás fokozódásával párhuzamosan például az ország felminősítésének előnyével is jár majd.

Az alábbi ábra jobb oldala jól rámutat arra, hogy a részvénypiacokon sokkal egyértelműbb a helyzet: a magasabb külföldi részarány mindkét időtávon messze nagyobb devizaleértékelődést okozott és mindez magyar szempontból szintén fontos információ.

Lecsúszott Magyarország az első helyről, és ez jó nekünk


Ez azért fontos nekünk, hiszen az alábbi, jobb oldali ábrán szembeötlő, hogy mennyire magas Magyarországon a külföldiek részvénypiaci súlya (60%) még akkor is, ha önmagában a volumen a többi vizsgált országéhoz képest csaknem eltörpül. A külföldiek igen magas részvénypiaci súlyát a BÉT-en egyértelműen érezhetjük, hiszen rendszerint szorosan együtt mozgunk a külföldi hangulattal. Eközben érdekes fejlemény az MNB tulajdonvásárlása a BÉT-ben, amellyel párhuzamosan fellendülést tervez elérni a piaci aktivitásban, ami így valószínűleg a magyarok részarányának növekedésében is testet ölt majd.

2015.12.10 15:15 Majd az állam rendbe teszi a magyar tőzsdét

Lecsúszott Magyarország az első helyről, és ez jó nekünk
Klikk a képre!


Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Pricing Specialist
Tőzsdei adatszolgáltatás Üzletágvezető
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium