Négy év után szakít Magyarországgal a megmentője

,
2015. július 24. 05:30    
nyomtatás
 
Jelentős mennyiségű magyar állampapírt adott el a második negyedévben az amerikai Franklin Templeton alapkezelő, melynek így 10 milliárd dollár alá csökkent a felénk való kitettsége. A sokszor csak Magyarország megmentőjeként aposztrofált befektető elsősorban a forintkötvényekből vonul ki, azokon belül is a berövidült lejáratokból. A folyamat nem járt együtt a rövid hozamok emelkedésével itthon, vagyis piaci zavart eddig nem okozott. Feltehetően azért, mert bőven vannak olyan belföldi szereplők, akik megveszik a Templeton által piacra dobott mennyiséget, amiben a jegybankunk önfinanszírozási programja sokat segít. Szeptembertől emiatt talán még könnyebb lehet a kiszállás a legnagyobb hitelezőnk számára, ha ez a szándékuk. Jelenleg ugyanakkor még az is lehet, hogy csak a rendkívüli mélységbe süllyedt rövid hozamaink késztették őket a rövid papírjaik eladására.

Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Kérje demószámláját még ma!

Elhagynak minket!


Eljött annak az ideje is, amitől korábban valósággal rettegtek itthon: a legnagyobb hitelezőnk elkezdte leépíteni a magyar kitettségét. Egy ilyen hír feszült helyzetben biztosan nagy felfordulást váltott volna ki a magyar állampapírpiacon, de szerencsére ma ennek nyoma sincs. Voltak már rá jelek korábban is, hogy kiszeretett belőlünk a híres alapkezelő, a Franklin Templeton, de a második negyedéves portfólió-adataik ezt mindennél világosabban mutatják. A történet megítélése kettős:
  • Egyrészt aggasztó, amikor egy ekkora szereplő ki akar szállni a piacból. Nem pusztán azért, mert egy erős hitelezővel kevesebbre támaszkodhatunk a jövőben, hanem mert a megmozdulása akár súlyos hozamemelkedéssel is járhat, legrosszabb esetben általános pánikot keltve.
  • Másrészről üdvözlendő, hogy a szakítással csökken a külföldiek részaránya a magyar állampapírpiacon, amit komoly sérülékenységi tényezőnek tekinthettünk eddig. Az igazán szerencsés persze az, ha a kilépés által keltett űrt belföldi szereplők töltik be.

A továbbiakban a szakítás történetének megértéséhez végigvesszük a pontos számok mellett azt is, hogy vajon milyen megfontolások húzódhatnak meg a Templeton lépése mögött.

Egy hosszú kapcsolat vége?


2011 óta titulálják Magyarország megmentőjének az amerikai Franklin Templeton alapkezelőt, hiszen a cég akkor kezdte el intenzíven vásárolni a magyar állampapírokat, amikor más nem nagyon bízott bennük. A társaság amerikai és luxemburgi alapjai 2014-re 12,5 milliárd dolláros portfóliót építettek ki a magyar kötvényekből, amivel messze az ország legnagyobb hitelezőivé váltak, a teljes magyar államadósság több mint tíz százaléka volt ekkor már a kezükben. Az elmúlt időszakban ugyanakkor több jel is arra utalt, hogy a velük való szimbiózisban élésünknek vége. A külföldiek forintalapú állampapír-állománya dinamikusan elkezdett csökkenni. Hírek szerint az amerikai hátterű befektetők mozdultak meg. Mostanra viszont már teljesen tisztán láthatunk, ugyanis a Franklin Templeton közzétette az alapjaira vonatkozó, második negyedéves statisztikákat.

A Portfolio számításai szerint a Templeton kilenc luxemburgi és tíz amerikai alapjában összesen 9,5 milliárd dollárnyi magyar kötvény volt június végén, ez pedig 1,4 milliárd dollárral volt alacsonyabb a három hónappal korábbi összegnél.


Az alábbiakban sorolt, általunk vizsgált alapok rendelkeznek a legjelentősebb magyar kitettséggel a cégnél:

Négy év után szakít Magyarországgal a megmentője


A 13 százalékos visszaesés elsősorban a forintkötvények állományán látszott meg, ahol 23 százalékos volt a zuhanás egy negyedév alatt. Közben a devizakötvények piaci értéke 2,8 százalékkal csökkent a vizsgált tizenkilenc alapban. A legtöbb magyar kötvény változatlanul az amerikai Templeton Global Bond Fund portfóliójában található, az az alap önmagában 4,1 milliárd dollárnyi magyar eszközt kezel. Mellette a luxemburgi alapok között van még kettő, melyek egymilliárd dollár feletti állománnyal rendelkeznek.

Mi történt?


Többféleképpen vizsgálhatjuk, hogy pontosan mi is történt az általuk tartott magyar kötvényállománnyal. Amennyiben azt akarjuk megtudni, hogy valóban szakításról van-e szó, akkor az állampapírjaik névértéken számított értékére érdemes figyelnünk, nem pedig a piaci értékre. Azt ugyanis a dollár-forint, illetve a kötvényárfolyamok változása is befolyásolja, ami pedig megnehezíti a pontos következtetések levonását.

A tisztán látáshoz mi ezért a névérték alapján gyűjtöttük össze a legnagyobb alapokban lévő pozíciókat. Az alábbiakban azt a nyolc legjelentősebb alapot vettük figyelembe, melyekben tízmilliárd forintnál nagyobb magyar állampapír-piaci kitettséget láttunk:

Négy év után szakít Magyarországgal a megmentője


Az adatok először támasztják alá azt, hogy már nem csak átértékelődésről, hanem jelentős állománycsökkentésről beszélhetünk az amerikai nagybefektető esetében. A nyolc vizsgált alapban ugyanis névértéken számítva több mint negyedével csökkent a forintkötvények állománya, vagyis (legalább) 260 milliárd forintnyi papírt adtak el vagy nem újítottak meg a lejárat után.

Ez persze nem jelent feltétlenül közvetlen piaci eladást, hiszen az ÁKK a másodpiac ilyesfajta tehermentesítése végett visszavásárlási aukciókat szervez az ügyfelei számára (akár kérésre is). A forintkötvények állományának meredek esése azért is figyelemre méltó, mert mindeközben nagyjából 50 millió dollárral csökkent a devizakötvények állománya is névértéken, ami másfél százalékos lemorzsolódás.
2015.04.29 15:23 Valaki visszaadott rengeteg magyar állampapírt!

Miért nem kellünk már nekik?


Több tényező is állhat a Templeton kiszállásának a hátterében, melyek akár együttesen is a szakításhoz vezethettek:
  • A leginkább valószínű oknak az tűnik, hogy a Templeton úgy látta: a kontrariánus befektetési stratégiájuk mára meghozta a gyümölcsét Magyarországon. Nem számítanak további jelentő hozamsüllyedésre a magyar állampapírpiac rövid szegmensében, emiatt elkezdenek kiszállni a pozícióik adott részéből. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, hogy az eladásaik szinte kizárólag a berövidült állampapírokat érintették. Amennyiben áttekintjük a hozamgörbénk rövid végének rendkívüli mélységét, a lépésük teljesen érthetővé válik.

    Négy év után szakít Magyarországgal a megmentője

  • A Templeton jelentős veszteséget szenvedett el az ukrán kitettségén: az alapkezelő ugyanis több milliárd dolláros portfólióval rendelkezik ukrán kötvényekből, melyek az államcsőddel fenyegető háborúban tragikusan teljesítettek (érthető módon). Ez már önmagában is a térségbeli pozícióinak az újragondolására sarkallhatta.
  • Csakhogy az ukrán veszteségek - és a teljesítménybeli problémák - miatt az elmúlt időszakban több jelentős Templeton alap is tőkekivonásoktól szenvedett. Ilyenkor az ügyfelek kifizetéséhez pedig eladásokra kényszerülnek a portfólió-menedzserek. Az előbbi pont alapján pedig dönthettek úgy, hogy a régióbeli eszközeiktől nagyobb arányban szabadulnak.
  • Mivel a Templeton leginkább a forintalapú állampapírjaitól szabadul, ez tükrözheti akár azt is, hogy nem szeretne forinttal szembeni devizakitettséget tartani. Noha a forintgyengüléssel szemben köthetnek fedezeti ügyleteket, ennek az ügyleti díjak és az országok közötti (rövidtávú) kamatkülönbségek miatt költségvonzata lenne, így a hedge fundok ehhez való hozzáállása sokszor inkább a kockázatvállalás felé billen (amellett, hogy természetesen diverzifikálnak). Mászóval az a tény, hogy a forintos kötvényeiket leépítik a devizásokkal szemben, akár arra is utalhat, hogy forintgyengüléstől tartanak.
  • Elképzelhető még, hogy a Fed közelgő kamatemelései miatt mára átértékelték a jelenlegi országsúlyozásaikat.
  • A cég stratégiája egyébként is arra épül, hogy párévente kiválasztanak néhány "kedvenc" országot, amiben fantáziát látnak, majd ott építenek ki újabb komoly pozíciókat. Ha azt feltételezzük, hogy a másodpiacunkon nem adnak el komoly mennyiséget, csak a futamidő végéig hagyják kifutni, akkor viszont még jó néhány évig marad jelentős kitettsége a cégnek, hiszen a megvett devizakötvények többsége csak 2020 után fut majd ki.


Mások is adtak el


A fenti adatok megerősítik azt, ami már az ÁKK adataiból is sejthető volt: a külföldiek fokozatosan vonultak ki a forintkötvényekből, a helyüket viszont elsősorban belföldi szereplők vették át. Az adósságkezelő statisztikája szerint a második negyedév végén 4394 milliárd forint volt a külföldiek forintkötvény-állománya, ez 478,2 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mint három hónappal korábban. A fenti adatokból pedig kiderül, hogy ennek nagy részéért a Templeton volt felelős.

Ugyanakkor addig nincs ok különösebb aggodalomra, amíg vannak, akik megveszik ezeket a papírokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) törekvései pedig éppen abba az irányba mutatnak, hogy a belföldi szereplőket a jegybanki betétek felől a kötvénypiacra tereljék. Ez egyrészt azt jelenti, hogy várhatóan a közeljövőben is lesz még kereslet a magyar papírok iránt, másrészt pedig ha az olyan nagy külföldi szereplők, mint például a Templeton folytatni akarják a kivonulást, akkor azt könnyen megtehetik. A külföldiek állományának csökkenése pedig ahhoz is hozzájárulhat, hogy mérséklődjön Magyarország kockázati felára, hiszen az elemzők biztonságosabb finanszírozónak tartják a belföldi intézményeket és a lakosságot.

Az ÁKK egyébként arra vonatkozóan nem közöl adatokat, milyen nemzetiségű befektetők vonulnak ki a magyar piacról, ezzel kapcsolatban a Societé Generale publikált egy érdekes elemzést a napokban. A francia bank elemzői is arra számítanak, hogy a Fed kamatemelése nyomás alá helyezheti a forintkötvényeket, elsősorban mondjuk a hosszabb futamidejű papírokat. A SocGen kiemeli, hogy a külföldieken belül majdnem háromnegyed részben amerikaiak dominálnak a magyar kötvénypiacon, ők pedig egy év alatt 19 százalékkal építették le forintkötvény-kitettségüket.

Az elemzők szerint ez azt mutatja, hogy a tengerentúli nagybefektetők elkezdtek készülni a kamatemelésre, emellett a korábbi profit egy részét realizálták az állampapírokon. Az elemzés azt is kiemeli, hogy az állomány leépítése elsősorban a rövid, három év alatti futamidejű papírokat érintette, ezeknek több mint harmadát adták el az amerikaiak egy év alatt. Ez pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ha a hosszabb papírokból is elkezdenek kiszállni, akkor a hozamok jelentősen emelkedhetnek. Ezt erősíti, hogy a jegybankunk törekvései ellenére is várhatóan csak a rövidebb kötvények felé sikerül majd terelni a belföldi befektetőket. Így könnyen előállhat az a helyzet, hogy egy intenzívebb eladási hullám esetén a hosszú kötvényekre nem lesz elegendő kereslet. A SocGen szerint ezt a kockázatot mérsékli, hogy az MNB már tízéves kamatswapot is kínál a bankoknak, viszont ez önmagában nem szünteti meg az esetleges külső és belső kockázatokat.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Privát & prémium bankár
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium