Rogán: A kajmán-szigeteki cég nem offshore

2013. május 21. 12:20  english version   
nyomtatás
 
Egyre több ország területén válik elérhetővé a magyar letelepedési államkötvény - írta a Magyar Nemzet hétvégi számában. Eddig három vállalkozás kapott engedélyt a közvetítésre, egy kajmán-szigeteki, egy ciprusi és egy máltai. A Kajmán-szigetekre bejegyzett cég 40 ezer eurót kér minden letelepedőtől az ügyintézésért cserébe.

Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Kérje demószámláját még ma!

A parlament gazdasági és informatikai bizottsága eddig három vállalkozás számára engedélyezte a letelepedési államkötvény külföldi forgalmazását (minden országban csak egy céggel köthet szerződést az Államadósság Kezelő Központ): a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, a Máltán alapított Discus Holdings Ltd. és a ciprusi Innozone Holdings Ltd. cégek nyerték el a jogot. Ezek a vállalkozások Kína, Vietnam, Dél-Afrikai Köztársaság, Indonézia, Kenya, Nigéria, Ciprus és India területén benyújtott kérelmeket bírálnak el.

A letelepedési államkötvény vásárlásának folyamata azzal kezdődik, hogy a külföldi állampolgár felkeresi a közvetítő céget, ahol kifizeti a törvényben előírt 250 ezer eurót. Ezt követően a közvetítő átad egy névre szóló, társaság által kibocsátott értékpapírt, valamint egy nyilatkozatot, hogy a közvetítő lejegyzi az adott mennyiségű állampapírt, ha az ügyfél megkapja a tartózkodási engedélyt.

"A külföldi ezután a két igazolással, ügyvédi meghatalmazással és az érvényes útlevelével felkeresi a legközelebbi nagykövetséget, ahol helyben kitölti és aláírja a Bevándorlási Hivatal letelepedési engedély igényléséhez szükséges formanyomtatványát. Ezzel párhuzamosan megtörténik a biometrikus azonosítás, vagyis többek között ujjlenyomatot vesznek az ügyféltől" - magyarázta a folyamat lényegét a lapnak Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, aki azt is hangsúlyozta: minden külföldinek át kell esni a BÁH szigorú vizsgálatán.

Arra a felvetésre, hogy az egyik közvetítő vállalkozást miért az adóparadicsomnak számító Kajmán-szigeteken jegyezték be, a kormánypárti politikus elmondta: a cég nem offshore, mert ismertek a tulajdonosai. Megismételte: a fő tulajdonos a kínai Wanhua cég vezetője, Simon Mu, továbbá Boros Attila, Lian Wang és Jonathan Chan.

A lap cikkéből az is kiderül, hogy a kajmán-szigeteki cégnek működik a honlapja, ahol részletesen elmagyarázza a letelepedési államkötvény vásárlásának folyamatát. A honlap szerint az ügyintézésért 40 ezer eurót kér el a közvetítő vállalkozás. A közvetítő cég emellett azon is nyer, hogy az adósságkezelőtől diszkontáron jut hozzá az államkötvényhez (a jelenlegi hozamok mellett 221 ezer euróért), míg a letelepedő 250 ezer eurót fizet a közvetítőnek. Vagyis a teljes haszon egy befektetőre számítva megközelítőleg 70 ezer euró, ami 20 millió forint.

Rogán: A kajmán-szigeteki cég nem offshore
Klikk a képre!

A Hungary State Special Debt Fund honlapja már üzemel és tájékoztat

Rogán Antal ennek kapcsán elmondta, hogy a vállalkozásokra bízták, hogy milyen haszonkulccsal dolgoznak, bár ügyvédi, marketing és egyéb költségeik is vannak. Megjegyezte azt is, hogy óriási verseny uralkodik az országok között: a bolgár, görög, spanyol, kanadai és portugál állammal kell versenyezzen Magyarország. Szerinte a magyar program azért is vonzó, mert nem köti ingatlanvásárláshoz a letelepedést.

  
A letelepedési államkötvény kapcsán számos kérdés felmerül, amelyek közül csak a legfontosabbak: miért van szükség az adott konstrukció szerinti közvetítő cégekre, miért juthatnak hozzá diszkont áron a cégek a papírhoz és arra miért tehetnek még rá busás közvetítői jutalékot is, fizet-e esetleg a magyar állam a közvetítő cégeknek közvetítői jutalékot is. (Az euróalapú lakossági államkötvény (PEMÁK) kapcsán a forgalmazói jutalék sajtóértesülések szerint 1% körüli.) Az is érdekes, hogy a fenti három céget offhore paradicsomokban jegyezték be, illetve az is, hogy ha deklaráltan a forintalapú források felé igyekszik elmozdulni a magyar állam az adósságfinanszírozásban, akkor miért von be ilyen (a letelepedők számára vonzó) feltételekkel 5 évre szóló euróalapú forrásokat, amely során ráadásul nemzetbiztonsági kockázatok is nőhetnek, miközben a letelepülők hozzáférhetnek a közszolgáltatásokhoz is. Azt is érdemes végül megjegyezni, hogy az euróalapú forrásbevonás amellett következik be, hogy közben az állam devizaalapú forrásai viszonylag magasak jórészt a sikeres PEMÁK-értékesítés miatt.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium