Az elmúlt három évben a kripto-piacon hatalmas változások történtek, mind az alap protokollok fejlesztésében, mind pedig az intézményi befektetők részvételi lehetőségének kidolgozásában.
Az úgynevezett kriptowintert – a 2018-as csúcs utáni bezuhanás időszakát – óriási tempójú fejlesztéssel töltötték a rendszerek üzemeltetői, aminek eredményeként létrejöttek azok az infrastrukturális alapok, aminek köszönhetően már az intézményi befektetők is megjelenhettek a piacon
– mondta a Portfolio-nak Juhász Gergely, a Cointresor Zrt. igazgatósági elnöke. Ennek az egyik alapfeltétele az volt, hogy megoldják a kriptodevizák megnyugtató módon való tárolását.
A Cointresor egy zártkörű részvénytársaság, amely egy hedge fund-hoz hasonló stratégia mentén működik, a cég részvényeinek tőzsdére való bevezetése is szerepel a célok között, de a kriptodevizák szabályozatlansága miatt erre eddig nem kerülhetett sor. Ugyanakkor uniós szinten már van egy 160 oldalas tervezet, amit a közeljövőben véleményeznek majd a különböző államok megfelelő szervei. Ez Juhász szerint azt jelenti, hogy egy-két éven belül a kriptodeviza-piac szabályozási rendszere megszülethet.
„Jelenleg egy bika piac kellős közepén vagyunk, ilyenkor teljesen felvesszük a maximális pozíciót, amit a befektetési szabályzatunk enged” – mondta a befektetési szakember, és hozzátette, hogy a cél, hogy a nagy hullámokat, trendeket lovagolják meg, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a készpénz-arányt és a kripto-arányt mindig megfelelően módosítsák. A cég befektetési szabályzata arra is lehetőséget ad, hogy nemesfémbe fektessenek, amit készpénz-helyettesítőnek használnak, mert jóval kisebb a volatilitásuk, mint a kriptóknak, viszont ugyanúgy menekülőeszközként funkcionálnak az alacsony kamatkörnyezetben.
„Ebből is látszik, hogy mennyire agresszív a mi portfóliónk: az aranyat mások egy kockázatos eszköznek tekintik a maga évi 14 százalékos volatilitásával. Nekünk a kripto-piac száz százalékot is meghaladó volatilitásához képest ez a nyugalom szigete”
– tette hozzá.
Nem az új bitcoin-csúcs az igazi történelmi pillanat
December elején a hírek arról szóltak, hogy a bitcoin 20 ezer dollár közeli árfolyammal túlszárnyalta a korábbi, 2017-es rekordját, azonban történt egy másik jelentős esemény is, amely kevésbé került be a jelentősebb gazdasági hírek közé: december elsején elindult az Ethereum 2.0 blokklánca, ami Juhász szerint a Bitcoin technikai specifikációjának közzététele óta (white paper) az egyik legfontosabb dolog, ami a kripto-piacon történt.
Az új protokollban szakítottak azzal, hogy energiazabáló módon bányásszák az ethereumot, és áttértek egy úgynevezett „proof of stake” mechanizmusra. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a bányászok helyett a tőketulajdonosok kezébe kerül a hálózat működtetése, 32 darab etherenként (stake) lehet validáló pozíciót felvenni.
A Proof of Stake (PoS) konszenzusmechanizmus szerint csak az adott kriptopénzzel rendelkezők lehetnek a tranzakciók validálói és csak a letétben lévő pénzük arányának erejéig. Ha helyesen igazolják vissza a tranzakciókat, akkor kamatszerű jutalmat kapnak, de a rosszindulatú szereplőket bünteti a rendszer és akár a teljes letétjüket is elveszíthetik. A PoS konszenzusmechanizmus egy környezetkímélőbb, kevesebb gépet és áramot használó megoldás, mint a Bitcoin és az Ethereum 1.0 által jelenleg is használt Proof of Work (PoW), amely a bányászat miatt hatalmas mennyiségű elektromos áramot és eszközparkot használ fel.
Ezzel – és az egyéb technikai fejlesztésektől – sokszorosára gyorsul majd a rendszer működése, amivel másfél év múlva a tervek szerint másodpercenként 100 ezer tranzakciót tud majd az Ethereum blokklánca bonyolítani, szemben a mostani kürülbelül 30 darab tranzakcióval.
Ez jóval több, mint amire a Visa vagy a Mastercard rendszere képes, és így létre jöhet az internetnek egy értékközvetítésre alkalmas alapprotokollja. Ezáltal pedig a megújult Ethereum kihívója lehet majd a Bitcoinnak, amelyet jelenleg leginkább digitális aranyként emlegetnek.
De természetesen a Bitcoin fejlesztők sem ülnek a babérjaikon, a Bitcoin blokklánc-hálózatát használó Lightning Network nevű mikrofizetési rendszer egyre stabilabban működik és a napokban elindult a Lightning Pool is ami szintén alkalmas lehet egy teljesen decentralizált pénzpiac igényeinek kiszolgálására a fejlesztő cégek szerint.
Az értékek internetének alappillére
A kriptók világában a 2020-as nyár a DeFi őrület jegyében zajlott, a legfelkapottabb projektek kripto tokenjeinek árfolyama megszázszorozódott, és mivel ezek a DAppok zömmel az Ethereum blokkláncot használják, az ether árfolyama is 550 százalékot nőtt 2020-ban, túlszárnyalva a bitcoin 400 százalékos teljesítményét.
A decentralizált pénzpiacok (DeFi) olyan, centralizált közvetítők nélküli pénz és tőkepiacok, ahol a betétesek okosszerződéseken keresztül tudnak tranzakciókat létrehozni közvetlenül a hitelfelvevőkkel, vagy tokenizált javakra lehet adás-vételeket, biztosításokat kötni stb. A résztvevők úgynevezett decentralizált applikációkon DAppokon keresztül érik el a szolgáltatásokat, amely közvetve valamilyen saját blokklánccal rendelkező kriptodeviza protokollba, leggyakrabban a piacvezető Ethereum blokkláncába viszi be a tranzakciókat. Az okos szerződések minden egyes tranzakció után az ether kriptodeviza töredék részét kitevő „gas”-t fogyasztanak, így támasztva keresletet az ether kriptodevizára, illetve gazdagítva az Ethereum blokkláncot üzemeltető szereplőket.
"A decentralizált pénz és tőkepiacon a tranzakciókat aláíró privát kulcs a tulajdonosnál marad, nincs közvetítő harmadik fél, hanem közvetlenül (peer to peer) a szoftver segítségével találnak egymásra a hitelt felvenni szándékozók a betétesekkel” – mondta Juhász, aki szerint a kriptovilág itt már egyértelműen a pénzpiacok eddigi megkérdőjelezhetetlen alapjait kezdi ki.
Ez ugyan még csak kísérleti szinten zajlik, de olyannyira sikeresek a legnagyobb projektek, hogy már eddig is több, mint 20 milliárd dollár áramlott a szektorba
– tette hozzá.
Az Ethereum 1 hálózata az okosszerződésektől kezdve rengeteg egyéb funkciót is képes ellátni, de a gyakorlatban túl lassú és drága a működése. Az Ethereum 2 esetében ez az akadály elhárul majd, az Ethereum 1 pedig be fog olvadni a 2-be, így fenntartva a folytonosságot.
„Az Ethereum sztoriban a Cointresor számára az a legvonzóbb, hogy esélyesnek tartjuk arra, hogy a győztes mindent visz alapon az értékek internetének az alappillére legyen” - tette hozzá Juhász.
Ha a fejlesztések a tervek szerint haladnak, és egy konkurens blokklánc nem győzi le, akkor másfél-két év múlva az ethereum egy olyan eszköz lesz, ami egyszerre mutat
- kötvény tulajdonságokat, mert stabilan kamatozik
- az aranyhoz hasonló tulajdonságokat, vagyis korlátozott a száma, nem lehet belőle korlátlanul nyomtatni
- részvény tulajdonságokat, mert a központi hálózatra rengeteg fejlesztés telepíthető, amelyek minden egyes tranzakciójuk után milliomod ethereumban kifejezett díjat kell majd fizessenek, azaz a hálózat cash-flow generálása egyre növekvő pályára áll, továbbá folytonos igényt támaszt az ether kriptodevizára.
Juhász szerint két kulcsmomentum van: a jelenlegi információk alapján valószínű, hogy az Ethereum lesz a leginkább decentralizált hálózat, a másik pedig, hogy egy rendkívül alacsony kibocsátói kockázatú, kamatfizető, nem inflálható, járadék típusú internet-kötvény fog létrejönni, ami reálhozamot is fizet saját devizanemében.
„A gigászi internetes cégek (Youtube, Facebook, Google, Twitter stb.) mind centralizált struktúrában működnek és rendkívüli túlhatalomra tettek szert, ami egyrészt gátolja a további növekedésüket (versenyjogi perek) illetve egyfajta diktatórikus, a felhasználókat elidegenítő attitűd érzékelhető” – véli Juhász, aki szerint nem véletlenül nyilatkozta a napokban Jack Dorsey, a Twitter alapítója, hogy a Twitter jövője a decentralizált működésben van.
Ez a most csírájában elinduló nagy trend az internet indulásakor hangoztatott értékekhez (szabad beszéd és információ áramlás) való visszatérést jelenti
– tette hozzá a Cointresor elnöke.
A másik lényeges fejlemény, az internet-kötvény – tágabb értelemben pedig egy központi irányítás nélküli pénzpiac – amelynek programozók ezreinek munkájaként létrejövő monumentális blokklánc rendszerek az alapjai. „Az Ethereum 2.0 esetében, akinek van 32 db ethere és technikai tudása, egyike lehet a már most 60 ezer validálónak, akik tulajdonképp a hálózat üzemeltetéséért, a tranzakciók hitelesítésért felelősek. A PoS szisztéma alapján működő elszámolás 6,5 percenként fizet „kamatot” etherben a tőketulajdonos validátoroknak. Jelenleg a kamat extrém magas, mivel még nem lehet a letétben lévő ethereket kiutaltatni a rendszerből, de a becslések szerint az Ethereum 1-nek az Ethereum 2-be való beolvadása után, mintegy éves 5 százalék körül fog fizetni a megújult blokklánc” – tette hozzá Juhász.
Aki pedig nem szeretne a technikai részletekkel vesződni, egyszerűen megbíz egy kriptókra szakosodott pénzügyi szolgáltatót vagy bankot, ahol „betétként” elhelyezi az etherjét, a szolgáltató pedig kihelyezi a validátorok felé, vagy valamely nagy befektetési bank által összecsomagolt ethereum alapú, kamatot fizető kötvénybe is fektethet. „Így létrejöhet egy nagyon alacsony kibocsátói kockázatú, az ether inflációjához (amely addigra várhatóan 1 százalék körül lesz) képest jelentős reálhozamot fizető „internet-kötvény”, aminek az alapdevizájára ráadásul folyamatosan keresletet támaszt az okos szerződések milliárdjainak „gas” fogyasztása.”
Vannak lyukak a rendszerben
Ugyanakkor továbbra is a Bitcoin a legstabilabb protokoll, mert az Ethereum sebezhetősége éppen abból áll, hogy egyszerre nagyon sok mindenre lesz képes, egy rendkívül komplex rendszer, amiben könnyebben keletkezhet súlyos hiba. Juhász szerint ezzel szemben a bitcoin „digitális arany” narratívája sokkal eladhatóbb a befektetők felé, mint a kissé bonyolultan elmagyarázható ethereum illetve a többi kriptodeviza.
Ethereum és ether: a nagybetűs változat az Ethereum blokklánc hálózat neve, míg az ether(eum) kisbetűvel a kriptodevizát jelenti. Bitcoin esetében a megnevezés azonos: Bitcoin a hálózat neve, míg bitcoin a kriptodeviza egy egysége.
Persze a Bitcoinnál is vannak kihívások, például a decentralizáltságot illetően. „A bányászat túlságosan központosított, a kínaiak teszik ki a 70 százalékát és nem nehéz kideríteni, hogy melyek ezek a cégek, hol vannak a szervereik és akár egy állami intézkedés keretében le lehetne ezeket foglalni” – figyelmeztet Juhász. Ez most ugyan nem áll érdekében a kínai kormányzatnak, mert Kína jelentős bitcoin-exportőr.
„Szecsuán tartományban monszun idején túlkapacitás van a vízi erőművekben és ilyenkor a bányászok odatelepítik a szerverfarmokat és bitcoinra váltják a fölös energiát, amit aztán tovább értékesítenek jüanért, a jüant pedig a bitcoin importőrök dollárból kell megvegyék. A monszun után a szerverfarmokat teherautó konvojokon átviszik Belső Mongólia és Ujguria tartományokba a felszíni szénbányákra települt erőművek közelébe. Végső soron a bitcoin export miatt növekszik a jüan kereslet, ami egybecseng a jelenlegi Kínai pénzpolitikával” - mondta a befektetési szakember.
Az őszi ralli egyik oka a nyugati intézményi befektetők vásárlásain túl, a szűkös kínai bitcoin kínálat volt, ugyanis a kínai hatóságok vizsgálatot indítottak a hongkongi Okex tőzsde ellen, és a bányászok átmenetileg kivártak a bitcoinjaik jüanra cserélésével, azaz a bitcoin kínálat csökkent. Tehát a bitcoinnak van egyfajta centralizációs sebezhetősége, amivel Juhász szerint egyelőre nem él vissza a kínai állam, mert profitál belőle.
Középtávú árfolyamkilátások
A szakember úgy látja, hogy mind az arany, mind a „végső befutásra esélyes kriptók” árfolyama együtt fog nőni az inflációval, talán még jobban is, és ha az államok az adósságterhek miatt újabb és újabb pénzeket nyomtatnak, miközben alacsonyan tartják a kamatokat,
tíz év múlva az arany esetében a 8 ezer dollár/unciás árfolyamot sem tartja elképzelhetetlennek, míg a bitcoin esetében a mostaninál 20-szor nagyobb árfolyamot is elképzelhetőnek tart.
Ha addig nem taszítják le a trónjáról, a bitcoin világpénzzé válása hullámokban történik majd, jelenleg körülbelül a folyamat harmadánál járhatunk és hátra van még két-három hullám, mire a bitcoin piac mérete elérheti az aranyét. A szakember kalkulációi szerint a felszíni aranykészlet 200 ezer tonna jelenleg, ez beszorozva a kilós árral, ami durván 60 ezer dollár, 12 ezer milliárd dollár jön ki az arany piaci kapitalizációjára. A bitcoin 700 milliárd dollár körül jár, ha már most elérné az arany szintjét, akkor 21 millióval visszaosztva – ennyi az összes kibányászható bitcoin száma –, ez 570 ezer dollárt is meghaladó árfolyamot jelentene bitcoinonként.
Juhász elképzelhetőnek tartja, hogyha minden jól megy „és a jegybankok elég pénzt nyomtatnak”,
még ebben a bikapiaci ciklusban elérhetjük a 120-130 ezer dolláros árfolyamot,
majd később még ennél is jóval magasabbat. „De ez nem egy hullámon belül fog megtörténni és portfóliókezelő legyen a talpán, aki ki bírja ülni a 2018-ashoz hasonló 85 százalékos korrekciókat”.
Az ethereumban pedig még nagyobb felértékelődési potenciált lát, feltéve, ha a fentebb vizionált jövőkép megvalósul. Akkor elképzelhető, hogy az ethereum, bitcoin keresztárfolyamban előbbi javára 3-4-szeres felértékelődés következik be.
Az aranynak sem áldozott le
Juhász, aki egyébként a Conclude Zrt. és a Goldtresor alapítójaként aranykereskedelemmel is foglalkozik úgy látja, hogy a bitcoin digitális arany narratívája azért egyelőre még sántít. „Amikor hirtelen félelem tör ki a piacon, akkor a bitcoin a részvényekkel korrelál, ahogy láttuk ezt márciusban, a korona-válság kitörésekor is” – mondta, és hozzátette, hogy a kriptodeviza még mindig a fejlődésének egy korai fázisában van, amíg az arany egy teljesen érett termék és sokkal kevésbé van kitéve szabályozói kockázatnak vagy pedig egy fatális informatikai sérülékenységnek, ami a kriptodevizáknál komoly kockázat.
Még a legstabilabbnak számító Bitcoin protokoll esetében sem zárható ki, hogy ismeretlen és végzetes hiba kerül a szoftverbe, amit valakik ki tudnának használni arra, hogy szándékosan tönkre tegyék az árfolyamot.
Arról nem is beszélve, hogy egyre jobban digitalizálódó világunkban, egyre inkább szükség van egy teljesen analóg eszközre, ami fedezi a teljes digitális világ összeomlásának lehetőségéből adódó kockázatot. Erre jelenleg egyedül a fizikai arany és az ezüst képes. Pont a fentiek miatt a Cointresor is fizikai nemesfémeket tart a mintegy 30 féle kriptodevizán túl a portfóliójában.
A cikk megjelenését a Cointresor Zrt.és a Goldtresor rendszert működtető Conclude Zrt. támogatta.
