dollar ido penz
Deviza

Hetek óta rettegve nézzük a dollár árfolyamát – Amerikából törhetik össze a forint álmait

Beke Károly
Az utóbbi tizenkét hónapból tízet erősödéssel zárt a dollár az euróval szemben, a maradék kettő is inkább stagnálásnak nevezhető, mint dollárgyengülésnek. Ritka az, hogy a világ legfontosabb devizapárja ennyire egy irányba mozogjon tartósan, ez pedig a forintnak sem jó hír. De miért kell félve néznünk az euró-dollár grafikont, amikor a forint szempontjából elvileg jó hír kellene, hogy legyen az euró gyengülése?

Meglódult a dollár

Az elmúlt egy évben majdnem 15%-kal erősödött a dollár az euróval szemben, ebből 8,3%-ot az év eleje óta produkált az amerikai deviza. Nagyon rég volt példa hasonlóan heves mozgásra a világ legfontosabb devizapárjában, a dollár az utóbbi tizenkét hónapból tízet zárt erősödéssel, de a maradék kettőben is inkább csak stagnált, mint jelentősen gyengült.

Látszik, hogy korábban is voltak hosszabb szériák a dollár esetében, most azonban az utóbbi hónapok erősödésével ötéves mélypontra, 1,05 alá esett az euró-dollár jegyzés.

Most úgy tűnik, hogy a lélektani határ sem fogja meg a jegyzést, csütörtökön már 1,04 közelében is járt az amerikai deviza, erre pedig már rávetül a húszéves csúcsnak számító 1, 035-ös szint árnyéka. Ráadásul, ha megnézzük, mi hajtja a dollár erősödését, akkor nehéz elképzelni, hogy ez a trend megforduljon:

  • A két nagy jegybank, a Fed és az EKB monetáris politikája között továbbra is jelentős különbség van, és ez a következő hónapokban várhatóan csak növekedni fog. A tengerentúlon két lépésben összesen már 75 bázisponttal emelték meg a kamatot, és várhatóan ez folytatódik az év egészében, miközben az eurózónában az idei negyedik negyedévre várják az első kamatemelést a legmerészebb szakemberek is. A kamatkülönbözet növekedése pedig egyértelműen a dollár mellett szól.
  • Az utóbbi időben az amerikai deviza egyre erősebben profitál a globális hangulat romlásából, mostanra gyakorlatilag elsőszámú menekülőeszközként viselkedik. A hangulat romlására pedig bőven volt példa az utóbbi években, hiszen előbb a koronavírus-járvány sújtotta a gazdaságot, majd az orosz-ukrán háború ingatta meg a befektetők bizalmát.
  • A háború az európai kilátásokat sokkal nagyobb mértékben rontja, hiszen erősen rá vagyunk utalva az orosz olajra és földgázra, illetve földrajzilag is közelebb zajlik a fegyveres konfliktus. Európában ma reális forgatókönyv egy energiaválság, ami komolyabb gazdasági visszaeséssel is járna.

Ez persze nem jelenti azt, hogy folytatódik az amerikai deviza töretlen erősödése, hiszen a fenti hatások nagy része ma már be van árazva a piacon, ezért tart ötéves csúcson a dollár. Vagyis további jelentős mozgáshoz valamilyen meglepetés kellene. De mi lehet ez a meglepetés?

Egyrészt az, ha a nagy jegybankok kamatpályája érdemben megváltozna ahhoz képest, amit most gondolnak a befektetők. Vagyis vagy a Fednek kellene gyorsabban emelnie a kamatot, vagy az EKB-nak kellene később elkezdeni az emelést, illetve kisebb lépésekkel haladni. A másik reális veszély az, hogy valóban energiaválságba sodródik Európa, egy ilyen forgatókönyv még tudna lökni egyet a dolláron. Ehhez valószínűleg az kellene, hogy rövid időn belül leálljanak az orosz olaj- és gázszállítások vagy az európai szankciók vagy az azokra adott orosz válaszlépések miatt.

Egyelőre az elemzők is megosztottak, de egyre többször vetődik fel a kérdés, hogy vajon elérheti-e a paritást az euró-dollár árfolyam. Az ING Bank legfrissebb anyaga szerint akár ez is benne lehet rövidtávon, ők arra számítanak, hogy a Fed kamatemeléseinek egyelőre az elején tartunk, a piac pedig csak most kezdi érezni, mi is lehet annak hatása. A Commerzbank szakemberei viszont azt emelik ki, hogy az amerikai kamatvárakozások várhatóan már nem fognak erősödni a jelenlegi szintről, így lassan a végéhez közelíthet a dollár szárnyalása. Persze azt hozzáteszik, hogy egy európai energiaválság mindent megváltoztatna, hiszen a kontinens gazdasága recesszióba csúszhatna, amit ráadásul nem globális folyamat, hanem egy Európa-specifikus tényező okozna. Ez pedig a másik oldalról tolhatná lejjebb az euró-dollár árfolyamot, vagyis az euró gyengülését indokolhatná.

De miért nem jó a forintnak az, ha erősödik a dollár?

Az elmúlt hetekben több cikkünkben utaltunk arra, hogy a forint hagyományosan rosszul teljesít akkor, ha a dollár trendszerűen erősödik. Első ránézésre ez meglepő lehet, hiszen az euró gyengülése az euró-forint árfolyamot épp lefelé kellene, hogy tolja. Ez azért nincs sokszor így, mert ha a dollár-euró viszonylatban van mozgás, akkor az euróövezethez kötődő gazdaságok devizái az euró irányát követik. Ráadásul

a forint úgynevezett magas bétájú deviza.

De mit jelent ez pontosan? A gyakorlatban azt, hogy egy adott gazdasági hatásra az árfolyam az átlagosnál nagyobb kilengésekkel reagál. Ezzel persze nem csak a magyar fizetőeszköz van így, a legtöbb feltörekvő piaci deviza többé-kevésbé hasonlóan viselkedik.

Az utóbbi időszakban azért értékelődött fel itthon a dollárárfolyam szerepe, mert az eurózónán kívüli kelet-közép-európai devizákat hagyományosan a magas bétájúak közé sorolják.

De mitől lesz egy deviza magas bétájú? Általában azokra a fizetőeszközökre sütik rá ezt a bélyeget, ahol a gazdasági növekedés gyors és egyenlőtlen, komoly politikai kockázatok vannak, illetve magas az államadósság és a piaci volatilitás. Az ilyen országokban hagyományosan magasak a kamatok, hiszen a befektetők jelentős kockázati prémiumot várnak el azért, hogy a bizonytalanságot vállalják. Ha sorra megnézzük, akkor ezek a kitételek szinte mind teljesültek Magyarország és a forint esetében az utóbbi években. A feltörekvő régióban a magyar növekedés a jobbak között volt, az államadósság a régióban is a legmagasabb, illetve a kamatszintben is élen járunk.

Ezeket a magas bétájú devizákat pedig azért hátráltatja a dollár erősödése, mert az utóbbi tíz évben éppen az ultra laza amerikai monetáris politikából profitáltak. A Fed a QE-programokkal számolatlanul öntötte a likviditást a piacra (különböző eszközöket – állampapírokat, jelzálogleveleket – vásárolt), ennek a pénznek egy része pedig kereste a magas kamatozású befektetéseket, mivel a fejlett világban gyakorlatilag nulla volt a kamat. Így a többletlikviditás a kockázatosabb feltörekvő piacok felé mozdult. Most viszont arra számíthatunk, hogy az amerikai jegybank szigorításával ez a folyamat megfordul, a kiszívott pénz elkezd visszaáramolni dollárba.

A régiós devizák és az euró-dollár árfolyam az utóbbi években, egyértelműen látszik a forint és a lengyel zloty erős korrelációja a dollárral.

Igazából ez az összefüggés nem újkeletű, hogy a dollár erősödése negatív a feltörekvő devizák számára, de az utóbbi hónapokban indult be olyan trendszerű dollárerősödés, aminek vannak fundamentális alapjai is.

De akkor mi lesz így a forinttal?

Az eddig leírtak nem vetítenek előre túl szép pályát a forint számára, hiszen a dollár esetleges további erősödése hosszabb távon is hátráltathatja a magyar devizát. Ha azonban nem jön komolyabb meglepetés a piacon, akkor ez azt jelentheti, hogy

a magyar deviza jó eséllyel nehezen tud majd erősödni.

A további gyengülés tere azért mérsékelt, hiszen ahogy említettük, a dollár szuflája is kezdhet kifogyni 1,05 alatt. Persze rögtön változtatna a képen, ha például energiaválság lenne Európában vagy a Fed még a vártnál is agresszívebb kamatemelési pályán indulna el.

Az elmúlt időszakban egyébként a dollár árfolyama mellett a hazai makrogazdasági és jegybanki hírek, illetve a világpiaci gáz- és olajár mozgatták a forintot. Utóbbi azért vált lényegessé a háború kitörése óta, mert a cserearány romlásán keresztül jelentősen romlik majd a hazai külkereskedelmi mérleg, illetve a folyó fizetési mérleg.

Az ING Bank elemzői is azt hangsúlyozzák friss anyagukban, hogy a külső egyenlegünk romlása helyez nyomást a forintra, ezzel a fundamentális tényezővel ugyanis egyre vonzóbb a magyar deviza elleni pozíciók felvétele.

A Commerzbank szakemberei szerint a forint a következő egy évben alulteljesítheti majd régiós versenytársait, ennek oka pedig a lengyel és a cseh reálkamatnál alacsonyabb magyar ráta, illetve az Európai Bizottság jogállamisági mechanizmusa, ami komoly politikai kockázatot jelent. Ráadásul a bank elemzője szerint 2023-ban is csak lassú talpra állás jöhet, még a jövő év végére is 365-ös euróárfolyamot vár.

Vagyis egy ennyire erős dollár mellett valószínűleg csak minimális tere lehet a forintnak az erősödésre, ha pedig az amerikai deviza még tovább menne, akár elérné a paritást az euróval szemben, az ismét forintgyengülést válthatna ki.

Címlapkép: Getty Images

who getty stock
soros györgy
menekültek az ukrán magyar határnál
m270 mlrs
henry kissinger
tőzsdeapp brókerapp részvénykereskedelem
orosz tank

Kiszámoló A vihar előszele

Nemcsak a tőzsdén alakult ki kisebb pánik az árfolyamok esése miatt, a kriptopénzek rajongói is nehéz napokon vannak...

Tematikus PR cikk
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2022. május 31.
Financial IT 2022
2022. június 8.
Portfolio Property X 2022
2022. június 1.
Portfolio Digital Transformation 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
bankjegy forint