Éveket várhatunk még a magyar euróra, de mi lesz addig a forinttal?

A piacnak tetszik az euróbevezetés ötlete

A választások óta komoly erősödésben van a forint az euróval és a dollárral szemben. Az euró-forint jegyzés az április közepéig látott 375 körüli szintről hirtelen 360-365 környékére kapaszkodott, amivel az elmúlt majdnem másfél évtized legjobb hónapját zárta a magyar deviza.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Több cikkben írtunk már arról, minek köszönhető ez a diadalmenet: a befektetők piacbarátabb és hitelesebb gazdaságpolitikára számítanak a hamarosan megalakuló új kormánytól, mint amit az elmúlt években megszokhattak. Kiemelt jelentősége lehet a Tisza Párt két fontos választási ígéretének, melyek szerint egyrészt „hazahoznák” az eddig befagyasztott uniós forrásokat, illetve zászlóra tűznék az euróbevezetés kérdését.

A brüsszeli tárgyalásokat azóta már meg is kezdte Magyar Péter annak érdekében, hogy az uniós pénzekről minél előbb megegyezés szülessen, az euróbevezetés kapcsán pedig Kármán András pénzügyminiszter-jelölt nyilatkozott úgy, hogy a cél, hogy 2030-ra Magyarország teljesítse a csatlakozás feltételeit.

Már az idén lépni kell, ha komolyan gondolja a kormány az eurót

Ugyan az euróbevezetés inkább hosszútávú projekt, de annak előkészítését minél előbb el kell kezdeni a kormánynak, ha komolyan gondolja, hogy a 2030-as évek elején belépünk a valutaövezetbe. Jelenleg az úgynevezett maastrichti kritériumok közül egyet sem teljesít Magyarország, de amíg ezeket kipipáljuk, addig is van tennivaló.

A társadalmi támogatottsággal nincs probléma, az ezzel kapcsolatos felmérések szerint a románok mellett a magyarok lelkesednek leginkább a közös devizáért a régióban, a lengyeleknél és a cseheknél kevésbé népszerű az ötlet. A legfrissebb Eurobarométer-kutatás nagyjából egy évvel ezelőtt készült a témában, aszerint a válaszadó magyarok mintegy háromnegyede egyetértett azzal, hogy érdemes lenne meghatározni az euróbevezetés lehetséges időpontját, és ahhoz tartani magunkat.

A választási győzelem után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy a kormány megalakulása után egy gyors és hatékony szakmai és társadalmi párbeszédet szeretnének indítani a kérdésben, mielőtt az első konkrét lépéseket megteszik. A gyakorlatban ez jelenthet népszavazást, a korábban megszokott nemzeti konzultációhoz hasonló formát, illetve akár egy tanácsadó testület is létrejöhet a kormány mellett közgazdászokkal és szakértőkkel, akik a folyamat előnyeit és hátrányait összegezhetik.

Ezt követően most az tűnik általános várakozásnak, hogy

már az idén ősszel az első konkrét lépést megteheti a kormány egy euróbevezetési menetrend felvázolásával.

Ebben szerepelhetne egy középtávú makrogazdasági és költségvetési pálya, mely tartalmazná, hogyan tervezik a jelenlegi 5,5-6%-ról a GDP 3%-a környékére lefaragni a hiányt 2030 előtt. Egy ilyen fegyelmezett költségvetés már önmagában csökkenő pályára állíthatná az államadósságrátát, főleg akkor, ha élénkülő gazdasági növekedéssel párosul. Azzal kapcsolatban nincs elvárás, hogy egy ilyen programot mikor kell publikálni, azonban a hitelesség fenntartása érdekében jó lenne minél előbb. Ráadásul ősszel várhatóan a 2027-es költségvetés is a parlament asztalára kerül majd, így adná magát, hogy azzal együtt készüljön egy középtávú terv, aminek a végcélja az euró lehet.

Említettük, hogy a forint már jelentősen erősödött a választási eredményre, azonban akár lehet benne további erő, ha a piac hitelesnek gondolja az euróbevezetést és folyamatos konvergenciát kezd árazni a következő években. Ez ugyanis a fegyelmezett költségvetés mellett alacsony inflációt és csökkenő kötvényhozamokat hozhatna.

A múlt héten a Bank of America (BofA) elemzői is azt emelték ki friss anyagukban, hogy az uniós források felszabadításának esetleges rövidtávú pozitív hatásait már beárazta a piac, azonban az euróbevezetéssel kapcsolatban lehetnek még tartalékok a forintban. Egy magasabb beruházási ráta ugyanis fegyelmezett költségvetéssel párosulva középtávon is a forint felértékelődését indokolná, ebben segíthetnek az uniós források is.

Megérett az euróra Magyarország?

Ha a maastrichti kritériumok teljesítését nézzük, akkor a válasz nem, hiszen ezeknek épp az lenne a szerepük, hogy megfelelő gazdasági állapotban lépjenek be a valutaövezetbe. A szakemberek azonban más fejlettségi mutatókat is figyelembe vesznek, az Erste Bank legutóbbi elemzésében azt emelte ki, hogy szerintük a magyar gazdaság már elég fejlett ahhoz, hogy rálépjen az euróhoz vezető útra. Kiemelik, hogy Kelet-Európából

egyedül Szlovénia kezdte el az euróbevezetést a magyarnál magasabb egy főre eső GDP-vel.

A bank szakértői szerint ambiciózus, de hitelességerősítő kijelentés a Kármán András által említett 2030-as dátum, mely szerint négy éven belül szeretnék teljesíteni a maastrichti kritériumokat is. Az Erste Bank szerint a csatlakozási folyamat a bankunióval való szorosabb együttműködéssel indulhatna, mielőtt még belépünk az ERM-II. rendszerbe. A bolgár és horvát tapasztalatok alapján a bankunióhoz való csatlakozástól számítva négy-nyolc év után jöhet el az euró bevezetése, vagyis

Magyarországnak hamarosan lépnie kell, ha komolyan gondolja a célt.

A maastrichti kritériumok közül a legkeményebb dió a költségvetés rendbetétele lehet, azonban a bank elemzői szerint jelentős megtakarítást lehetne elérni a kamatkiadások terén a hozamok csökkenésével, amennyiben a piac valóban elhiszi, hogy közeleg az euró bevezetése. Ebben az esetben ugyanis a jelenleg 6% körüli magyar hosszú hozamok fokozatosan közelítenének az eurózóna 3% körüli szintjéhez. Ez pedig azért fontos, mert jelenleg Magyarország fordítja GDP-arányosan a legnagyobb összeget az adósságszolgálati kiadásokra a régióban.

A szlovák vagy a horvát utat járja be a forint?

Az euróbevezetési terv publikálása után kevésbé látványos időszak következhet, hiszen a következő fontos döntés majd az lehet, mikor lép be Magyarország az ERM-II. árfolyamrendszerbe. Ennek célja, hogy az euró átvétele előtt biztosítsa a nemzeti deviza stabilitását. A rendszerben legalább két évet el kell tölteni, ami alatt az euró-forint árfolyam csak indokolt esetben mutathat plusz-mínusz 15%-osnál nagyobb kilengéseket. Vagyis nem túlzás azt mondani, hogy

az árfolyamrendszer már az euró előszobája, ami megteremti az átmenetet a nemzeti deviza és a közös fizetőeszköz között.

Az ERM-II-csatlakozás előtt még egy fontos momentum lehet, ami elsősorban a Magyar Nemzeti Bankot érintheti: közelíteni kell a jelenlegi 3%-os (plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv) inflációs célt az Európai Központi Bank 2 százalékos céljához. Ez valószínűleg több lépésben történhet meg, hogy azzal is biztosítva legyen az átmenet.

A korábbi tapasztalatok alapján érdemes megnézni, hogyan teljesített az egyes országok fizetőeszköze az euró bevezetése előtt. Az utolsóként belépő Bulgária példája ebből a szempontból kevésbé releváns, mivel már évekkel korábban valutatanácsi rendszert alkalmaztak, vagyis gyakorlatilag rögzítve volt az euró-leva árfolyam.

Horvátország 2023 januárjában 7,5345-ös árfolyamon váltotta át a kunát euróra, előtte 2019 júliusában kérvényezte a csatlakozást az ERM-II. árfolyamrendszerhez, ahova egy évvel később lépett be. A 2016-ban hivatalba lépett horvát kormány 2018 májusában fogadta el az euróbevezetési programot. A különbség viszont jelentős volt Magyarország jelenlegi helyzetéhez képest, hiszen a csatlakozási feltételek jelentős részét már akkor teljesítették és a gazdaság euroizációja is jelentős volt, a lakossági bankbetétek 80%-a például már euróban volt, illetve a turizmus jelentős gazdasági súlya miatt is elfogadott volt a közös európai fizetőeszköz. Részben az euró elterjedt használata miatt a bevezetés előtt már egy erősen menedzselt árfolyamrendszer volt Horvátországban is, a jegybank szűk sávban igyekezett tartani az euró-kuna árfolyamot.

Rég volt már 2009, sokak szerint mégis a szlovák euróbevezetési tapasztalatok lehetnek a legrelevánsabbak Magyarország számára. Szlovákia velünk együtt csatlakozott 2004-ben az Európai Unióhoz, a gazdaság szerkezete is hasonló volt és szabadon lebegő árfolyamrendszer jellemezte a koronát az euróbevezetés előtt. 2009 január elsejétől Szlovákia 30,126-os árfolyamon váltotta át a nemzeti devizáját az euróra. Azt megelőzően az uniós csatlakozáskor még 40 körül volt az euró-korona árfolyam, vagyis

a bevezetés előtti négy évben nagyjából 25%-kal erősödött a szlovák deviza.

Néhányan úgy gondolják, hogy akár a forint is képes lehet hasonló ugrásra, azonban érdemes megnézni, milyen helyzetben volt a szlovák gazdaság a kétezres évek első évtizedében. Az eurózóna-konvergenciához kapcsolódó optimista befektetői várakozások mellett akkor volt egy fundamentális sztori is az országban, az EU-csatlakozás után erőteljesen növekedett a gazdaság, beindultak olyan jelentős külföldi beruházások elsősorban az autóiparban, melyek hosszabb távon is javították a növekedési képességet.

Az Erste Bank elemzői is azt emelik ki, hogy több mint két évtized után a szlovák koronát követve a forint lehet az első olyan deviza, mely szabadon lebegő árfolyamrendszerről vált euróra. Azóta ugyanis a balti országok, Horvátország és Bulgária is többé-kevésbé menedzselt árfolyamrendszerről váltottak. Azonban szerintük sem ismétlődhet meg a korona 2005-2008 közötti szárnyalása az eltérő gazdasági kilátások miatt. A bank grafikonján látszik, hogy a szlovák euróbevezetés előtt a régió többi devizájára is jótékony hatással volt az EU-tagság és a működőtőke-beáramlás. Jelenleg a gazdasági kilátások sokkal borúsabbak, nincs olyan erős hosszútávú hajtóerő, mint az uniós tagság.

Vagyis összességében a piac kedvezően fogadta az új magyar kormány euróbevezetési terveit, azonban a következő lépés egy hiteles és megvalósítható csatlakozási terv lenne, hogy ez hosszútávon is megjelenjen a magyar eszközök árazásában. Egyelőre a befektetők beárazták, hogy a korábbival ellentétben megszületett a politikai akarat a forint lecserélésére, ha ez meg is valósul, akkor fokozatos forinterősödést hozhatnak a következő évek. A fegyelmezett költségvetés csökkenő adósságrátával és alacsony inflációval ugyanis javítaná a megítélésünket, az euró-konvergencia pedig a hozamok közeledését hozná.

Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ