Magyarországon terjeszkedik a 850 fintechet kiszolgáló globális fizetési infrastruktúra szereplő

A Banking Circle inkább egy következő generációs pénzügyi infrastruktúra-szolgáltatóként pozícionálja magát, nem pedig hagyományos bankként. Hogyan definiálnák ezt a különbséget a gyakorlatban?

Mikkel Gronlykke: A Banking Circle-t én egy technológia-központú, agilis pénzügyi infrastruktúraként írnám le, amely a modern pénzügyi ökoszisztéma igényeire épül és alapvetően a hagyományos banki szereplőkkel versenyez.

Úgy gondolom, hogy a jövő pénzügyi és fizetési infrastruktúrája az azonnali, globálisan elérhető, napi 24 órában működő pénzmozgásokra épül.

A Banking Circle ebben az ökoszisztémában egy háttérinfrastruktúra-szerepet tölt be: a végfelhasználók nem feltétlenül találkoznak közvetlenül a márkával, ugyanakkor mi biztosítjuk azt a technológiai és fizetési infrastruktúrát, amelyre ma számos fintech szolgáltató építi működését.

Tíz hónapja csatlakoztam a céghez, előtte két évtizeden keresztül dolgoztam a nemzetközi tradicionális bankrendszerben, ebből tíz éven keresztül kelet-közép-európai piacon felsővezetőként, így pontos rálátásom volt a hagyományos bankok helyzetére és az új típusú pénzügyi szolgáltatók versenyelőnyeire. A Banking Circle-höz való csatlakozásomat követően, valamint az ügyfelektől érkező közvetlen visszajelzések alapján egyértelművé vált számomra, hogy a technológiavezérelt működési modell képviseli a pénzügyi szolgáltatások jövőjét.

Miért gondolják úgy, hogy a jelenlegi európai banki infrastruktúra már nem elegendő a mai határokon átnyúló kereskedelmi és fizetési környezet igényeinek kielégítésére? Hol láthatók a legnagyobb strukturális hiányosságok?

Morten Juhl Lilleøre: Kapcsolódva ahhoz, amit Mikkel említett, a pénzügyi szolgáltatásoknak és a fizetési infrastruktúrának hasonlóan gyorsnak és zökkenőmentesnek kell működnie, mint az adatáramlásnak, akár egy mobiltelefonon keresztül is.

Érdemes feltenni a kérdést: mikor tapasztaltunk utoljára valóban hatékony és ügyfélközpontú interakciót egy tradicionális bankkal?

Úgy gondoljuk, hogy a fizetési szolgáltatások és a banki infrastruktúra egyre inkább standardizált, alapvető szolgáltatásokká válnak, ezért a megoldásoknak könnyen elérhetőnek, megbízhatónak és valós idejűnek kell lenniük, mivel az ügyféligény egyértelműen az azonnali fizetések felé tolódik.

Mikkel Gronlykke: Fontos látni, hogy a hagyományos pénzintézetek alapinfrastruktúrája jellemzően régi rendszerekre épül, különösen a mainframe-technológiák tekintetében, ami a skálázhatóság és a rugalmasság szempontjából kihívásokat jelenthet.

Ezek a rendszerek továbbra is jelentős bevételtermelő képességgel bírnak a nagy nemzetközi bankok számára, ezért rendkívül nehéz őket kivonni vagy teljes mértékben lecserélni. Modernizációjuk szintén korlátozott, így a legtöbb intézmény inkább fenntartja és fokozatosan üzemelteti ezeket a platformokat addig, ameddig az gazdaságilag indokolható. 

Ezzel párhuzamosan a fintech szereplők markánsan megjelentek a piacon, és az ügyfelek egyre világosabban érzékelik a különbséget a hagyományos és az újgenerációs szolgáltatások között. Ugyanakkor a nagy bankok számára a meglévő infrastruktúra teljes lecserélése összetett lenne; lényegében egy teljesen új rendszert kellene kiépíteniük a jelenlegi működés fenntartása mellett, ami jellemzően jelentős szabályozási, működési és stratégiai kihívásokkal jár.  

A valódi különbséget ma a technológiai háttér, a működési sebesség, a rugalmasság és a vállalati szemléletmód jelenti.

Egy olyan, körülbelül 800 fős, technológiaorientált szervezetben, mint a Banking Circle, rendkívül gyors döntéshozatalra és fejlesztésre van lehetőség. Ez a fajta működési dinamika a hagyományos banki struktúrákban jellemzően nehezebben érhető el. 

Érdekes, amit említenek, mert a hagyományos bankok kommunikációjában az innováció és a digitalizáció központi elemként jelenik meg, sok szó esik a mobilalkalmazásokról, chatbotokról és más digitális megoldásokról. Hogyan lehet feloldani ezt a látszólagos ellentmondást?

Morten Juhl Lilleøre: Sok piaci szereplő valóban épít a meglévő rendszerekre modern felhasználói felületeket és digitális szolgáltatásokat, de ez nem változtat azon, hogy maga az alapinfrastruktúra még a ’70-es évek technológiai architektúrájára épült.

Az ilyen fejlesztések rövid távon javíthatják ugyan az ügyfélélményt, azonban a háttérrendszerek strukturális korlátai hosszabb távon mindenképp gátolni fogják az innovációt, a gyors skálázódást és az új fogyasztói igényekhez való alkalmazkodást. 

Sok szó esik a „modern banki infrastruktúráról”, az API-kon túl mi határozza meg valójában ezt a modellt?

Mikkel Gronlykke: Az azonnali vagy közel azonnali fizetés kiemelten fontos terület, és bár Európán belül ennek bizonyos elemei már megjelentek, a fejlődés üteme még mindig lassabb a vártnál.

A legnagyobb kihívás jelenleg a globális, határokon átnyúló tranzakciók területén látható. Ma még egy, a világ másik felére irányuló pénzküldés sok esetben lassú, költséges és kevéssé transzparens folyamat, pedig, ha ezek a tranzakciók valós időben valósulnának meg, az jelentős versenyelőnyt teremtene a piaci szereplők számára. Emellett számottevő költséget is kivonna a rendszerből, hiszen az ügyfelek pontosan látnák, milyen összeg érkezik meg, mikor és milyen díjstruktúra mellett.

A paradigmaváltás már elkezdődött, hiszen a modern pénzügyi infrastruktúra szolgáltatók technológiai szempontból már képesek erre, rendkívül jól skálázható, gyors és költséghatékony módon, megteremtve egy új iparági standardot.

Morten Juhl Lilleøre: A mi célunk, hogy ezek a nemzetközi tranzakciók néhány másodpercen belül végbemenjenek, teljes átláthatóság és lényegesen alacsonyabb költségek mellett.

Gyakorlatban hogyan érhető el ez a Banking Circle szolgáltatásával, miben különbözik a rendszerük a hagyományos bankokétól?

Morten Juhl Lilleøre: Tíz éve, amikor elkezdtük építeni a céget, az egyik legfontosabb stratégiai döntésünk az volt, hogy egységes platformarchitektúrát alkalmazunk, nem pedig országonként vagy üzletáganként fragmentált infrastruktúrát.

Ez egyszerre jelent kihívást és versenyelőnyt. Kihívás abból a szempontból, hogy egy ilyen rendszer felépítése időigényesebb és összetettebb folyamat. Ugyanakkor hosszú távon rendkívül nagy előnyt jelent, mert lényegesen gyorsabb és hatékonyabb skálázódást tesz lehetővé. 

A hagyományos bankok esetében gyakran előfordul, hogy egy vállalat különböző országbeli egységei technológiai és operációs szempontból szinte különálló szervezetként működnek, eltérő rendszereket, folyamatokat és technológiai stackeket használnak. 

Mi ezzel szemben arra törekszünk, hogy minden piac és szolgáltatás ugyanarra az egységes infrastruktúrára épüljön: egy platform, egy API-architektúra, ahol egy új ország vagy szolgáltatás integrálása lényegében egy új funkcionalitás „bekapcsolását” jelenti.

Éppen ezért vagyunk különösen lelkesek Ágoston Tamás kollégám csatlakozása és a magyarországi jelenlétünk kiépítése kapcsán.

Térjünk is rá a hazai piacra: az a közvélekedés, hogy Magyarország még nem tart ott a digitalizáció terén, mint Nyugat-Európa. Ennek tükrében mit látnak, mekkora ügyféligény mutatkozik a szolgáltatásaikra?

Ágoston Tamás: A magyar fintech ökoszisztéma rendkívül motivált és dinamikusan fejlődik. Bár a régióban összességében valóban kevesebb fintech vállalat működik, azok a szereplők, amelyek elérnek egy bizonyos érettségi szintet, minőségben és versenyképességben már teljes mértékben felveszik a versenyt a nyugat-európai piac meghatározó szereplőivel. 

Emellett a hagyományos pénzügyi intézmények oldalán is érzékelhető a nyitottság növekedése, egyre inkább látszanak annak jelei, hogy a bankok készek olyan gyorsan integrálható, standardizált — gyakorlatilag „polcról levehető” — infrastruktúra-megoldások alkalmazására, mint amilyeneket mi kínálunk.

Minden piaci belépésnél alapvető elvárás a szabályozói bizalom és az operatív stabilitás. Magyarországon jelenleg is aktívan egyeztetünk a felügyeleti hatóságokkal, miközben az indulás előkészítésén dolgozunk.

Milyen időtávot jósolnak erre, mik a középtávú terveik Magyarországon?

Ágoston Tamás: A következő egy évben célunk, hogy a magyar forint-képességeket integráljuk a globális platformunkba, miközben tovább bővítjük a magyar bankok és fintech cégek támogatását, hogy azok közvetlenül hozzáférhessenek nemzetközi rendszerünkhöz. 

Emellett aktívan együttműködünk a hazai ökoszisztéma kulcsszereplőivel, többek között a Magyar Fintech Szövetséggel, a Magyar Bankszövetséggel, valamint különböző szakmai és iparági fórumokkal is.

Célunk, hogy Magyarország még szorosabban kapcsolódjon a globális pénzügyi rendszerhez, miközben a nemzetközi pénzügyi infrastruktúra szolgáltatásai a forint-alapú környezetben is elérhetővé váljanak. Mindezt egy egységes API-alapú infrastruktúrán keresztül, gyors, hatékony és agilis működéssel.

A cikk megjelenését a Banking Circle támogatta.

Címlapkép forrása: Laszlo Mudra - mudralaszlohu

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.