Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Az euró magyarországi bevezetése hosszú évek után újra a gazdaságpolitikai gondolkodás egyik központi témája lett. A kérdés már nem pusztán elméleti: a piac, az elemzők és a vállalkozások is azt figyelik, hogy a következő években sikerül-e olyan költségvetési, inflációs és kamatkörnyezetet kialakítani, amely valóban elvezethet a közös európai pénz átvételéhez.

Lendületben a hazai vállalkozások 2026

A magyar gazdasági és finanszírozási környezet jelentős átalakuláson megy keresztül, ismét az alkalmazkodás kényszere elé állítva a hazai gazdasági ökoszisztémát. Erre reagálva a Portfolio új konferenciájának célja, hogy gyakorlati útmutatást adjon a magyar vállalkozásoknak az előttük álló gazdasági és működési kihívások kezeléséhez, és az abban rejlő fejlődési lehetőségek kiaknázásához.

Információ és jelentkezés

A tét a kkv-k számára is jelentős: kiszámíthatóbb árfolyam, alacsonyabb finanszírozási költségek, stabilabb üzleti környezet és nagyobb válságállóság lehet a mérleg egyik oldalán.

Elsöprő támogatottság

A társadalmi háttér most kedvezőbb, mint korábban bármikor. Egy friss Eurobarométer-felmérés alapján az eurózónán kívüli uniós tagállamok közül jelenleg Magyarországon a legmagasabb az euróbevezetés támogatottsága: a magyarok 80 százaléka van a forint euróra cserélése mellett. Ez azért fontos, mert az euróbevezetés nemcsak technikai, hanem politikai-gazdaságpolitikai vállalás is: több éven át következetes költségvetési fegyelmet, alacsony inflációt és hiteles intézményi működést igényel.

A maastrichti feltételek közül egyben már idén előrelépés látszik. Banai Péter Benő, az MNB alelnöke szerint Magyarország az inflációs kritériumot éves szinten akár már 2026-ban teljesítheti, miután a legutóbbi inflációs adat 1,7 százalék volt, és az éves mutató várhatóan az uniós 2,7%-os referenciaszint alatt maradhat. Ugyanakkor ez csak egy feltétel a sok közül: a költségvetési hiány, az államadósság, a hosszú hozamok és az árfolyam-stabilitás terén még érdemi munkára van szükség.

A Goldman Sachs ennél is tovább megy: az amerikai nagybank szerint reális lehet, hogy Magyarország a 2030-as évek elején belépjen az eurózónába, optimista forgatókönyvben akár 2031. január 1-jén.

A bank elemzői jelenleg mintegy 70 százalékos esélyt adnak annak, hogy Magyarország 2031-ben vagy ahhoz közeli időpontban bevezeti az eurót.

A Goldman szerint az egyik kulcslépés az lehet, ha az MNB a jelenlegi 3 százalékos inflációs célját 2 százalékra csökkenti, ami közelebb vinné a magyar monetáris keretet az eurózónás normákhoz.

Kamatelőnyre felkészülni

Ebben a folyamatban különösen fontos a nyáron elindult mini kamatcsökkentési ciklus. Az MNB júliusban 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, az elemzői várakozások szerint pedig az év végére akár 5 százalék környékére mérséklődhet az irányadó ráta, miközben a jegybank továbbra is pozitív reálkamatot kíván fenntartani.

A kamatcsökkentés önmagában még nem elég az euróbevezetésben, de a kedvezőbb infláció, a stabilabb forint és a mérséklődő kockázati felárak együtt már abba az irányba mutathatnak, hogy a magyar gazdaság fokozatosan közelebb kerüljön az eurózónás feltételekhez.

Az euróbevezetés egyik legfontosabb előnye a finanszírozási költségek csökkenése lenne. Magyarország ma kiemelkedően sokat költ államadóssága kamatterheire, ami szűkíti a költségvetés mozgásterét: kevesebb forrás marad adócsökkentésre, beruházásösztönzésre, oktatásra, infrastruktúrára vagy célzott vállalkozásfejlesztési programokra. Ha az euróhoz vezető pálya hiteles, az már a bevezetés előtt is csökkentheti a kötvényhozamokat és erősítheti a befektetői bizalmat, ami közvetve a vállalati hitelkamatokra is kedvező hatással lehet.

Ahogy Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök a Debrecen Economic Forumon megjegyzete:

a szlovénoknak van egy kiváló támogatott hitelprogramja, amit eurónak hívnak.

A Goldman Sachs is arra számít, hogy az euró felé vezető konvergencia a forint erősödését és a magyar kötvényhozamok csökkenését hozhatja.

Viszlát, árfolyamkockázat!

A kkv-k szempontjából legalább ennyire fontos az árfolyamkockázat mérséklődése. A magyar vállalkozások jelentős része importál alapanyagot, gépet, energiát vagy szolgáltatást, miközben sokan euróban értékesítenek vagy euróban versenyeznek. A forint árfolyamának nagy kilengései megnehezítik az árazást, a készletezést, a beruházási döntéseket és a bérezési terveket.

Az euró bevezetése megszüntetné a forint–euró árfolyamkockázatot, egyszerűsítené a külkereskedelmet és átláthatóbbá tenné a költségtervezést.

Nem véletlen, hogy korábban a Debrecen Economic Forum szakértői is arról beszéltek: a saját deviza elvben sokkcsillapító eszköz lehet, Magyarország azonban az elmúlt évtizedekben ezt a mozgásteret gyakran nem a sokkok mérséklésére, hanem éppen azok felerősítésére használta. Ez a vállalkozások nyelvén azt jelenti, hogy a forint nem mindig stabilizáló tényezőként, hanem sokszor plusz bizonytalanságként jelent meg a működésben.

A cél az út a maga

Az euró tehát nem csodaszer, ugyanakkor ha teljesülnek a bevezetés feltételei, az egy nagyon magas fokú gazdasági stabilitást feltételez. A KKV-k számára alacsonyabb kamatkörnyezetet, kiszámíthatóbb pénzügyi tervezést, erősebb válságállóságot és egyszerűbb nemzetközi működést hozhat. A siker feltétele ugyanakkor nem maga a dátum, hanem az oda vezető út hitelessége: tartósan alacsony infláció, csökkenő hiány, stabil költségvetési pálya és piacbarát gazdaságpolitika nélkül az euró csak távoli cél marad.

A magyar euróbevezetés esélyeiről, a kamatkörnyezet változásáról és mindezek kkv-kra gyakorolt hatásáról bővebben is szó lesz a Portfolio szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián, amelyre már lehet regisztrálni.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ