Bank

A bankok léphetnek az MNB helyébe

Portfolio
A Növekedési Hitelprogram kifutásával megnőhet a saját banki forrásból nyújtott fix kamatozású hitelek, illetve a kamatkockázatok fedezését célzó treasury szolgáltatások iránti igény a kkv-k körében - véli Kementzey Ferenc, a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese, akivel a vállalati hitelezés aktualitásairól beszélgettünk.
Március végén lezárult a Növekedési Hitelprogram. Milyen - esetlegesen káros - hatásai lesznek ennek a kkv-hitelek piacára?

Amikor elindult a program, akkor a piaci kamatkörnyezet sokkal magasabb, a kereslet pedig jóval alacsonyabb volt. Ma azonban a bankrendszer a meglévő likviditásával, finanszírozási költségeivel megfelelően képes helyettesíteni a programot. Az egyetlen terület, ahol változásra számítok, az a nagyon hosszú futamidejű beruházások finanszírozása, amelyben a Növekedési Hitelprogram kimagaslóan jó árazást tett lehetővé. A program kifutásával így megnőhet a saját forrásból nyújtott fix kamatozású hitelek, illetve a kamatkockázatok fedezését célzó treasury szolgáltatások iránti igény. Akár azoknál a kisebb vállalkozásoknál is, amelyek eddig ezzel nem találkoztak.

A bankok léphetnek az MNB helyébe
Egy-két éven belül nagy összegű EU-forrás érkezik a magyar kkv-khoz, egy részük ráadásul a hitel helyettesítőjeként értelmezhető visszatérítendő forrás formájában. Milyen hatással lesz ez a kereskedelmi banki hitelezésre?

A jegybank közelmúltbeli elemzése szerint ennek nagy része a mikro- és kisvállalkozásokhoz megy. A tanulmány szerint a mikro vállalkozásoknál az EU-források aránya 65 százalék volt a külső forrásokon belül, a kisvállalatoknál 40 százalék. Ez elég sok, ugyanakkor az is látható, hogy akik elnyertek ilyen forrást 2007-15 között, azoknak egy része veszteséges volt 2015-ben, ezek viszont kevésbé célpontjai a kereskedelmi banki finanszírozásnak. Tehát azt mondanám, hogy van némi negatív kiszorító hatásuk ezeknek a forrásoknak a kisebb vállalatok hitelezésében, de nem jelentős. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a megvalósult beruházások, kapacitásbővítések növelték a hitelkeresletet a forgóeszköz-finanszírozás területén. Emiatt tehát nem számítok komoly visszaesésre.

Mennyire felel meg a kereskedelmi banki logikának a dömpingszerű forrásbeáramlás? Nem torzítja ez túlzottan a beruházási és finanszírozási döntéseket?

Fennáll ennek a veszélye. Egy jó támogatással és egy zéró költségű 10-15 éves hitellel néha még az is hitelképesnek látszik, aki valójában nem az. A banki kockázatkezelési politikák próbálják ezt ellensúlyozni. Az MFB Pontokban elérhető forrásoknál természetesen más a helyzet, mert ott a bank csak közvetítő, az EU-számla viseli a nem fizetés kockázatát. Összességében arra számítunk, hogy a gazdaság növekedése, a hitelkereslet bővülése miatt élénkülés lesz és nem fognak elszállni a hitelezési kockázatok.

A Raiffeisen is pályázik MFB Pontok nyitására, mint a hazai kkv-hitelpiac egyik legnagyobb szereplője?

Úgy lett meghatározva a paraméterrendszer, hogy nekünk nehéz volt pályázni, a saját forrású kedvező feltételű hitelekre, lízingre, faktoringra, EXIM hitelekre koncentrálunk.

Egyes vélemények szerint mire szeptemberre megnyílhatnak az újabb MFB Pontok, a visszatérítendő EU-források jó részét már lekötik. Ha ebből indulunk ki, nem sokat veszítenek, ha kimaradnak az újabb körből is.

Így van. Én is úgy látom, hogy a visszatérítendő EU-források lehívása is gyorsan fog haladni, és lehet, hogy hamarabb kifut, mint azt néhányan gondolják.

A válság évei alatt nem egyszerűen a vállalati hitelkereslet esett vissza, hanem a hazai banki hitelezés is visszaszorult a vállalatközi és a külföldi forrásokhoz képest. Látszik e téren az elmúlt negyedévekben, években némi fordulat?

Mivel Magyarország duális szerkezetű gazdaság nagyon sok külföldi céggel, és évtizedeken keresztül jelentős külföldi vs. magyar kamatkülönbséggel, a jelenség nem volt meglepő. Ezt azonban enyhülni látom ebben a pillanatban. Egy külföldi kötvényprogramból finanszírozott intercompany loan vagy akár egy direkt külföldi refinanszírozás éles konkurenciahelyzetet teremtett a magyar bankok számára, különösen, ha ezekben a hitelnyújtók az országkockázatot sem érvényesítették teljesen. A jelenség még fennáll, de visszaszorulóban van. Az elmúlt években nem egy esetben ki tudtunk váltani mi is meglévő külföldi anyabanki vagy vállalati finanszírozást azért, mert Magyarországon sokkal kedvezőbbé váltak a pénzügyi kondíciók.

Mélyponton a bankok hitel/betét aránya, ami részben a hitelállomány éveken keresztül tartó zsugorodásának, részben a vállalati betétállomány drasztikus emelkedésének eredménye. Mi áll e kettős jelenség hátterében?

A teljes hitelállomány sok banknál annak ellenére zsugorodik még most is, hogy hitelezési aktivitásuk már jelentősnek mondható. Ennek egyik oka a folyamatos portfóliótisztás. Tavaly év végén egy hatalmas, 280 millió eurós csomagot mi is értékesítettünk. Csökkentette a hitelállományt az önkormányzati konszolidáció is: csak nálunk 400 millió eurónyi hitel lett így visszafizetve. A projekthitelek törlesztése egyre gyakoribb az ingatlanalapok vásárlásainak köszönhetően, a lakosság esetében pedig az elszámolások és a jövedelemnövekedésnek köszönhetően az előtörlesztések felfutása csökkentette a hitelállományt.

Mi az, ami miatt ezzel szemben a vállalati betétállomány dinamikusan nő?

A külföldhöz képest látható kamatkülönbözet nemcsak a hitelezésben, de a betételhelyezésben is lehetőséget jelentett a vállalatok számára. A hazai kamatok csökkenésével persze szűkült a magyar kamatelőny, de valamelyest még mindig megmaradt, amit ugyancsak vállalatközi módon, közvetett külföldi betételhelyezéssel is kihasználnak egyes nagyvállalatok. Ezt a jelenséget egyre inkább háttérbe szorítja a gazdasági növekedés miatti betétállomány-bővülés. A konszolidáción átesett intézmények, állami cégek és önkormányzatok mellett a hazai kkv-k is egyre nagyobb megtakarítási képességgel rendelkeznek, ami a jövedelem növekedése mellett főleg az elhalasztott beruházások következménye. A 2016 végi betétállományt pedig az is növelte, hogy az állam óriási kifizetéseket hajtott végre decemberben.

Tavaly jelentősen, 20%-kal nőtt a Raiffeisen Bank teljesítő vállalati hitelállománya. Melyek voltak a kimagaslóan jól teljesítő szektorok vagy szegmensek, és melyek okoztak csalódást?

A Magyar Nemzeti Bank felé a Piaci Hitelprogram keretében tett vállalásunkat az időközben bekövetkezett metodikai változás (NPL-amortizáció figyelembe vétele a hitelállomány változásában) nélkül is sikerült teljesítenünk. Minden szegmensben próbáltunk növekedni (nagyvállalat, középvállalat, új önkormányzati kötvénykibocsátások, kkv-hitelezés, lízing, faktoring). Kifejezetten elégedettek vagyunk az eximbanki külkereskedelem-finanszírozás, az agrárfinanszírozás és mindenek előtt az ingatlanprojekt-finanszírozás volumennövekedésével. Mindez úgy következett be, hogy a hitelezési standardok átgondoltak, konzervatívak. Az egyes szektorok közül rendkívüli módon felfutott a turizmus, amely meglepően nagy hotelfinanszírozási boomot hozott. Beindultak a lakóingatlan-beruházások is és az irodafinanszírozás is. Továbbra is nagyon fontos az autóipar, elmaradt azonban a korábbi évtől az építőiparon belül az EU-forrásokhoz kötött és az állami beruházások keretében megvalósuló projektek hiteligénye.

A bankok léphetnek az MNB helyébe
Manapságban miben tudja megkülönböztetni magát egy bank a vállalati hitelezésben a többiektől? A Raiffeisennél például ez hogy néz ki?

Klasszikus vállalati hitelterméket minden bank képes nyújtani. Abban is viszonylag egységes a kép, hogy a kkv-szegmens fókuszban van. Abban viszont már van különbség, hogy ki milyen ügyfélszegmensekre koncentrál összességében. Mi például nagyon összpontosítunk a multinacionális, regionális vállalatokra, nagy állami vállalatokra is, ezt már nem teszi meg mindenki. Abban is megmutatkoznak a különbségek, melyik bank mennyire tud termékszinten komplex lenni. Mi pl. nyújtunk lízinget projektfinanszírozást, faktoringot kereskedelemfinanszírozást, exportfinanszírozást, ehhez kapcsolódó kamat- és árfolyamkockázatok lefedését, megkülönböztetünk iparágakat, mint pl. van egy külön agrárfinanszírozási területünk, ami nagyon erős, csakúgy, mint az ingatlanprojekt-finanszírozás. Mindehhez pedig széleskörű treasury szolgáltatások is társulnak. Folytatunk belső fejlesztéseket is, digitális stratégiát alakítottunk ki a vállalati oldalon is, új faktoring szoftvert vezetünk be, gyorsítjuk a hitelezési folyamatot. Ezt a stratégiát szeretnénk folytatni, Közép-Kelet Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországon is.
Holdblog

Fára a majmok másszanak!

HOLD After Hours. Nyúl helyett pingvinapukák! - az ünnepek lagymatagsága helyett, legyen velünk ideges! Jó szórakozást! 00:45    A Ryanair Alapkezelő 02:55    Rosenbe

Kasza Elliott-tal

Leggett & Platt Inc. - elemzés

Nem értem a LEG mozgását. 2021 közepe óta esik az árfolyama, akkor 59,16 USD volt az ATH, most éppen 19,08-at ér, azaz kicsit kevesebb mint három év alatt harmadolt az árfolyama. Mivel osztalék

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ennyi volt! - Lázár János rendelettel irtja ki a nyerészkedést az építőiparból

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Ez is érdekelhet
otp bankfiók belső és külső képek, logó