Hitelkatasztrófa Magyarországon: 50 ezer elbukott lakás, többszázezres tömeg a BAR-listán

2018.09.09 06:30

"Szépen" sikerült eldugni az érintett családokat.

Békebeli szintre, 5% környékére csökkent mára a magyar bankrendszer 90 napon túl nem teljesítő lakossági hiteleinek aránya - mutatják az MNB pénteken közzétett adatai. Csakhogy miközben a bankoknak már csak 300 milliárd forintnyi bedőlt hitellel tartozik a lakosság, négy év alatt ennek csaknem a duplája követelésvásárlókhoz került át. Rajtuk kívül közel 50 ezer elveszített lakástulajdon fémjelzi az éppen tíz éve kezdődött magyar hitelkatasztrófát.

A bankszektor elemzői és a hitelminősítők is nagyon kedvezően fogadhatják a jegybank pénteken megjelent statisztikáit a lakossági nem teljesítő hitelekről. Ezek azt mutatják, hogy nagyon szépen tisztul a bankszektor: míg négy évvel ezelőtt a lakossági hiteleik több mint 19%-a 90 napon túl nem teljesítőnek számított, június végére ez az arány 5,4%-ra csökkent. Utoljára 2009 közepén járt itt.


Alig több mint bruttó 300 milliárd forintnyi olyan lakossági hitel maradt a bankoknál, amit legalább három hónapja nem törlesztenek a háztartási adósok. 72%-a jelzáloghitel, 42%-a szabad felhasználású jelzáloghitel. A 300 milliárdos szám azt jelenti, hogy a 2013-2014-es csúcshoz képest a negyedére csökkent a "bedőlt hitelek" állománya a bankoknál. Ennek mindenki csak örülhet.


Csakhogy utánaszámoltunk, minek köszönhető ez a jelentős javulás. Sokan azt gondolhatnák, hogy a válság elmúltával családok százezrei tértek vissza hitelük törlesztéséhez, ez azonban valószínűleg nem igaz. A számok arra utalnak, hogy miközben a bankoknál már csak 300 milliárd forintnyi bedőlt hitel van, a követelésvásárló cégekhez az elmúlt négy évben közel 550 milliárd forintnyi követelés kerülhetett át (ezek döntő része problémás hitel). Egymás között is adtak-vettek a bankok, de ezeket a számokat itt kiszűrtük.


Ehhez jönnek hozzá azok a hitelek, amelyeket leírtak a bankok, főleg azért, mert a Nemzeti Eszközkezelő átvette a nem fizető jelzáloghitelesek egy részének (közel negyedének) az ingatlanát. Vagyis az adósság mellett a lakástulajdon is "eltűnt", bérleti joggá alakult át. Főleg a 36 ezer ingatlant átvevő (és mára ezen programja végéhez érő) Nemzeti Eszközkezelő tevékenységének köszönhetően a probléma csúcsa (2014 ősze) óta több mint 150 milliárd forintnyi adósságot írtak le a bankok. A március végi állapotot tükröző kényszerértékesítési MNB-adatok azt mutatják, hogy a Nemzeti Eszközkezelőhöz kapcsolódó, illetve az egyéb kényszerértékesítések miatt összesen 48 ezer adós veszítette el lakásának tulajdonjogát, mára ez a szám 50 ezer közelébe növekedhetett. A friss számok nem jelentek még meg a jegybank honlapján.


Összességében tehát elmondható, hogy a követelésvásárlók és a Nemzeti Eszközkezelő nélkül 1000 milliárd forint körül, 16,6% környékén lenne ma is a 90 napon túl nem teljesítő lakossági adósok tartozása a bankoknál, illetve ezek aránya a teljes lakossági hitelállományon belül. Az arányt az is javítja egyébként, hogy beindult időközben a lakossági hitelezés, vagyis a nevező folyamatosan nő.


Végezetül három olyan statisztikát mutatunk még meg, amely a problémához kapcsolódik, és a következményekre világít rá. Az első ábra ezúttal is pozitív képet mutat: az autóhitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek kivételével minden hiteltípusban 10% alá csökkent a bankoknál a 90 napon túli lakossági hitelek aránya.


Ahogy azonban említettük, ez részben annak köszönhető, hogy a bankok a bedőlt követeléseik nagy részét követelésvásárló cégeknek értékesítették. Az eladott követelések teljes értékét mutatja az alábbi ábra. Az idei második negyedévben már "csak" bruttó 17 milliárd forintnyi követelést adtak el a bankok, amihez képest a vásárlók átlagosan 43%-os árat fizettek.


Ahogy a fentiekből kiderült, a hitelek nem fizetéséből fakadó szociális probléma jó része nem oldódott meg Magyarországon. Több százezer család küzdhet jövedelemletiltással, és megközelítheti a 100 ezret is azoknak a jelzáloghiteles háztartásoknak a száma, amelyeket a hitel nem fizetése miatti kilakoltatás réme fenyeget - immár hosszú évek óta. Részben közülük kerül ki a KHR negatív listáján (régi nevén a BAR-listán) szereplők többszázezres tábora. Pontos számukat nem ismerjük, de azt a BISZ Zrt. adataiból tudjuk, hogy több mint másfélmillió regisztrált mulasztással rendelkeznek a "BAR-listán".


További ajánlataink

Átírja a nyugdíj-megtakarításokat az új adócsomag

Sok változás jön az adózásban.

Legjobb lakáshitelek Magyarországon: nem mind arany, ami fénylik

A kalkulátorok nem ugyanazt mutatják, mint az MNB adatai.

Trócsányi: új fizetésképtelenségi törvény kell

Érvényere akarják juttatni a hitelezők érdekeit.

© 2018 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF