szerző

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?

2018. július 11. 11:00    
nyomtatás
 
A lakáshiteleknél is nagyobb mértékben, évi 10% fölötti ütemben emelkedik a hazai kis- és közép-vállalkozások banki hiteltartozása. Immár három éve vesznek fel több hitelt a cégek, mint amennyit törlesztenek; az EU-forrásoknak úgy tűnik, inkább ösztönző, mint kiszorító hatásuk volt eddig; bizonyos szegmensekben pedig már-már öldöklő versenyt folytatnak a bankok a kkv-k kegyeiért. A kamatkörnyezet emelkedésének árnyékában azonban vannak aggodalomra okot adó jelek is.


2017. március 31-ével, vagyis immár több mint egy évvel ezelőtt befejeződött a Magyar Nemzeti Bank 2013-ban elindított Növekedési Hitelprogramja (NHP), amely alacsony (legfeljebb 2,5%-os) kamatfelárú, fix kamatozású, hosszú átlagos futamidejű, nagyrészt beruházási célú forinthitelekkel árasztotta el a hazai kis- és középvállalkozásokat több mint 2800 milliárd forint értékben. A program fennállásának csaknem négy éve alatt fordulatot hozott a hitelezésben, kivezetése azonban csaknem másfél év távlatából visszatekintve sem rendítette meg a bankok hitelkihelyezését a kkv-szegmensben.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


Továbbra is dübörög a kkv-hitelezés, évi több mint 10%-os mértékben nő a hitelállomány, kissé felülmúlva a teljes (nagyvállalatokkal együtt számított) vállalati hitelállomány növekedését is. Idén március végére elérte a 4228 milliárd forintot a hazai kis- és középvállalkozások teljes banki hitelállománya, ami a teljes vállalati hitelállomány 62%-át jelenti. A legnagyobb mértékben a legkisebb cégek, a mikrovállalkozások hitelállománya emelkedett egy év alatt. A hitelezési feltételek a bankok elmondása szerint minden kategóriában enyhültek. Ágazati megoszlásban banki beszélgetéseinkben rendszerint a mezőgazdaság, az autóipari beszállítók, a kereskedelem és az élelmiszeripar jön szóba a bankok kedvenceiként, de visszatért a hitelezés az építőiparba is az ingatlanpiac fellendülésének köszönhetően. Az NHP helyébe lépő Piaci Hitelprogramban (PHP) tett kkv-hitelezési vállalását tavaly mind a 16 részt vevő bank teljesítette, mégpedig összességében 250%-os mértékben.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


A kérdést, hogy ösztönző vagy kiszorító hatással vannak-e az EU-források a hitelezésre, a számok látszólag eldöntötték (de nem ennyire egyszerű a válasz, lásd alább): az EU-pénzek fokozódó beáramlását a kkv-hitelezés dinamikus bővülése kísérte. Igazán azonban csak a következő 1-2 évben bontakozik ki ezek hatása, a támogatásokhoz kapcsolódó addicionális hiteligény megjelenésére az MNB egyik felmérése szerint csak jövőre számítanak a hitelintézetek. Sőt, ha az MFB Pontokon keresztül elérhető, EU-forrásból finanszírozott hitel- és kombinált hitel termékeket is hozzácsapnánk a hitelezési statisztikákhoz, még nagyobb kkv-hitelállománybővülést látnánk. Mindezek ellenére a várakozások szerint a következő évek némi visszaesést hoznak majd a bővülés ütemében.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


A hitelkihelyezések összegénél és a hitelállomány nagyságánál talán még érdekesebb kérdés a hiteltartozások összetétele, hiszen ezek közelebbi rálátást adnak a kkv-hitelezésben fennálló kockázatokra. Először is nézzük azt a szempontot, amivel nincs különösebb gond: míg 2008 előtt a kkv-hitelezésre is nagyon jellemző volt a devizahitelezés, azon belül is a frankhitelek nagy aránya, mára elmondható, hogy a devizahitellel rendelkező cégek nagy része természetes fedezettel, exportbevétellel rendelkezik hitelének devizanemében. Az NHP hatására megnőtt, és az elmúlt negyedévekben is csak mérsékelten csökkent (most kb. 69%) a forinthitelek aránya a teljes kkv-hitelállományon belül.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


Izgalmasabb a kép a futamidő, és különösen a kamatperiódus szempontjából, a devizakockázatot ugyanis a kkv-körében a lakossághoz hasonlóan a kamatkockázat váltotta fel.

Ami a futamidőt illeti, az NHP kivezetésével látványosan visszaesett az 5 éven túli futamidejű kkv-hitelek összege az új kihelyezésben. Míg 2017 első negyedévében még 126 milliárdnyi, 2018 első negyedévében már csak 64 milliárd forintnyi ilyen hitelt vettek fel a kkv-k. Az 1-5 éves futamidejű kkv-hitelek kihelyezése is némileg visszaesett, miközben az 1 éven belüli forgóeszközhitelek kihelyezése emelkedett. Úgy tűnik, az NHP kivezetése után kevesebb beruházási célú hitelt vesznek igénybe a kkv-k, a részletes számok alapján mégis lehet némi kiszorító hatásuk a beruházások finanszírozása területén az EU-forrásoknak is. A beruházási hitelállomány növekedése feltehetően magasabb lenne EU-pénzek nélkül. Durva becslésünk szerint a kkv-k számára potenciálisan elérhető EU-s keret 40%-át előlegként vagy tényleges kifejezésként már megkapták a hazai cégek, ami nagyjából 1500 milliárd forintot jelenthet.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


Ami pedig a hitelek kamatperiódusát illeti, itt akadnak igazán az említett aggodalomra okod adó jelek. Az NHP kivezetését követően látványosan visszaesett a fix kamatozású hitelek aránya az új kihelyezésekben. 2017 első és második negyedéve között közel harmadára, 124-ről 43 milliárd forintra esett a fix kamatozású kkv-hitelek összege is. Míg 2016 elejétől 2017 márciusának végéig még 43% volt a fix kamatozású hitelek aránya, 2017 tavasza óta mindössze 21%. Nem egyszerűen arról van szó, hogy megnőtt a forgóeszközhitelek aránya, ahol nem jelent különösebb gondot a változó kamatozás. A beruházási hitelek körében is mindössze 20-30% a fix kamatozású hitelek aránya, ami nemzetközi összevetésben is alacsonynak mondható, és a lakossághoz hasonlóan törlesztési kockázatot jelent a kamatkörnyezet megemelkedése esetén.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


Annál nagyobb a kamatkockázatból eredő potenciális adósságszolgálat-növekmény a cégeknél, minél alacsonyabb az új hitelek átlagos kamatszintje, és minél kifeszítettebb a hitelcél várható megtérüléséhez képest a hiteltörlesztésre tett vállalás. A kkv-szegmensre külön nincsenek, a teljes vállalati hitelezésre, és azon belül az 1 millió euró alatti, illetve fölötti forint-, illetve euróhitelekre viszont vannak kamatadataink. A referenciakamatok csökkenésének és a banki kockázatvállalás növekedésének köszönhetően az 1 millió euró alatti összegű forinthitelek átlagos kamatszintje 2017 végére 3,0%-ra csökkent. A referenciakamatok némi emelkedése ellenére májusban is nagyjából ezen a szinten tartózkodott, a bankok valószínűleg még egy kicsit lazítottak tavasszal az ár jellegű feltételeken. Erre azonban egyre kevesebb lehetőségük van.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


A kkv-, illetve a teljes hazai vállalati hitelállomány (csaknem) kétszámjegyű éves bővülése ellenére a magyar vállalati hitelpiac nem tűnik telítettnek. A vállalati hitelpenetráció az eurózóna 35% feletti vállalati hitel / GDP arányának a felét sem éri el. A válság előtt még nálunk volt a legmagasabb, 30% körüli a vállalati hitelpenetráció, ma azonban 17% körüli aránnyal sereghajtók vagyunk a visegrádi országok között is. Az MNB-nek a Portfolio áprilisi Hitelezés 2018 konferenciáján bemutatott elképzelése arról, hogy a vállalati hitelállomány 2030-ig évi 10-15%-os mértékben bővüljön, az elmúlt 2 év tapasztalata fényében nem irreális elképzelés, a mostani növekedési ütem fennmaradásához azonban valószínűleg túlzott kockázatvállalásra lenne szükség a bankszektor részéről a kkv-hitelezésben, különösen az EU-források szűkösségével jellemezhető 2020 utáni években.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


A lakossághoz hasonlóan tehát a kkv-hitelezésben is egyre sötétebb felhőt jelent a kamatkockázat - ahogy erre egy Portfolio-n megjelent cikkükben az MNB munkatársai is figyelmeztettek. A háztartásokhoz képest azonban több kockázatmérséklő tényező is akad, ami miatt a teljes bankszektor kkv-hitelezéssel kapcsolatos kockázati költségei várakozásaink szerint a következő években is alacsonyan maradhatnak. Egyrészt a nagyobb kkv-k között egyre nagyobb a hajlandóság a kamatkockázatokat fedező treasury szolgáltatások (kamatswapok) igénybe vételére, másrészt a hitelgarancia lehetősége is egyre kiterjedtebb Magyarországon. Ma már átfutási idő nélkül igénybe vehető portfóliógarancia is elérhető Magyarországon, a hitelgarancia intézménye nemzetközi összevetésben is jól teljesít, jelentősen csökkentve a kockázati versenyre alapuló kkv-hitelezésből fakadó banki kockázatokat.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Új Portfolio hírlevél

Szerkesztett hírlevél - Segítség a
MIFID 2-ben

Feliratkozás
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium