7 milliárd forintra büntette az autópályaépítő cégeket a GVH- Történelmi bírság
A tavalyi esztendőben rekord nagyságú, összesen 792.4 millió Ft értékű bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal, ami csaknem 80%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. A mostani bírság igen magas, amely tükrözi a cselekmények súlyát.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa (VT) 2004. július 22-én tartott harmadik, folytatólagos tárgyalásán hozott, ügyet lezáró határozatában megállapította, hogy a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. a versenytörvénybe ütköző megállapodást kötöttek. Az egyezség lényege a Nemzeti Autópálya Rt. által 2002-ben meghirdetett autópálya-építési munkák felosztása volt.
A jogsértés miatt a VT az alábbi bírságokat szabta ki:
Betonút Rt. 2 212 000 000 Ft
DEBMÚT Rt. 496 000 000 Ft
EGÚT Rt. 496 000 000 Ft
Hídépítő Rt. 1 371 000 000 Ft
Strabag Rt. 2 468 000 000 Ft
A bírságok kiszabásának alapja minden vállalkozás esetében az általa elnyert projekt nettó vállalási összege.
A Gazdasági Versenyhivatal 2003. február 18-án hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. (NA) 2002. augusztusában (az M7 balatonszárszói, az M7-M70 Becsehely-Letenye, és az M3 görbeházai szakaszra) kiírt nyílt, előminősítéses közbeszerzés során az említett vállalatok összejátszottak-e. Az eljárást később kiterjesztette a 2002. júliusban kiírt, majd eredménytelennek nyilvánított ugyanezen szakaszokra vonatkozó meghívásos pályázatra is. A VT a rendelkezésére álló iratok, nyilatkozatok és egyéb bizonyítékok alapján megállapította, hogy a cégek előzetesen felosztották egymás között, hogy melyik pályázó melyik autópálya szakasz kivitelezését szerzi meg, illetve, hogy a fővállalkozó melyik vállalkozást fogja alvállalkozóként bevonni az összesen 59,91 kilométeres, bruttó 160 milliárd forintos építkezés során.
Az áregyeztetésben és a piacfelosztásban megnyilvánuló akarategyezség az eredménytelenné nyilvánítás után fennmaradt a megismételt pályázat során is. Az ilyen típusú kartell az uniós gyakorlat szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású.
Az összejátszás piactorzító hatása számottevő, mert abban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalkozás részt vett. A nem versenykörülmények között kialakult árak több évre kiterjedően befolyásolták a magyarországi autópálya építéseket.
A Versenytanács, követve korábbi határozatait, tekintettel volt arra is, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket.
A jogsértés miatt a VT az alábbi bírságokat szabta ki:
Betonút Rt. 2 212 000 000 Ft
DEBMÚT Rt. 496 000 000 Ft
EGÚT Rt. 496 000 000 Ft
Hídépítő Rt. 1 371 000 000 Ft
Strabag Rt. 2 468 000 000 Ft
A bírságok kiszabásának alapja minden vállalkozás esetében az általa elnyert projekt nettó vállalási összege.
A Gazdasági Versenyhivatal 2003. február 18-án hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. (NA) 2002. augusztusában (az M7 balatonszárszói, az M7-M70 Becsehely-Letenye, és az M3 görbeházai szakaszra) kiírt nyílt, előminősítéses közbeszerzés során az említett vállalatok összejátszottak-e. Az eljárást később kiterjesztette a 2002. júliusban kiírt, majd eredménytelennek nyilvánított ugyanezen szakaszokra vonatkozó meghívásos pályázatra is. A VT a rendelkezésére álló iratok, nyilatkozatok és egyéb bizonyítékok alapján megállapította, hogy a cégek előzetesen felosztották egymás között, hogy melyik pályázó melyik autópálya szakasz kivitelezését szerzi meg, illetve, hogy a fővállalkozó melyik vállalkozást fogja alvállalkozóként bevonni az összesen 59,91 kilométeres, bruttó 160 milliárd forintos építkezés során.
Az áregyeztetésben és a piacfelosztásban megnyilvánuló akarategyezség az eredménytelenné nyilvánítás után fennmaradt a megismételt pályázat során is. Az ilyen típusú kartell az uniós gyakorlat szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású.
Az összejátszás piactorzító hatása számottevő, mert abban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalkozás részt vett. A nem versenykörülmények között kialakult árak több évre kiterjedően befolyásolták a magyarországi autópálya építéseket.
A Versenytanács, követve korábbi határozatait, tekintettel volt arra is, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket.