Az elmúlt két hétben igen hajmeresztő hozamemelkedés zajlott le az eurozóna tag Görögországban, és néhány más, szintén rossz költségvetési helyzetben lévő (bár a görögökkel nem összemérhetően eladósodott) tagállam kötvényhozamai is emelkedtek. Egy ilyen helyzetben korábban az automatikus reakció lett volna a periférián elhelyezkedő kelet-európai országok eszközeinek heves áresése, most viszont ebből - legalábbis mostanáig - semmit nem láttunk. Sőt, a görög eurókötvények hozama jelentősen a magyar fölé emelkedett, miközben ők eurózóna tagok, mi pedig nem. Hasonló erőt mutat a többi kelet-európai deviza és kötvény is és a részvényekben látható eladási nyomás is mérsékelt, a régió idén a világ legjobban teljesítő részvénypiaca. Mi lehet a háttérben? - teszi fel a kérdést Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. Az alábbiakban az ő véleményét tolmácsoljuk.
A témát a Portfolio.hu is körbejárta:Kapcsolódó cikkünk2010.02.01 11:45Beüt-e Magyarországra az "ouzo-krízis"?2010.01.29 14:45Nem hisz a piac a görögöknek? - Félelem uralja a tőzsdét2010.01.26 16:37Rettegnek a piacok Görögországtól?Móró szerint a felvetés kapcsán az első és legfontosabb, hogy a piac jelenleg arra figyel, milyen a költségvetési pálya, illetve az államadósság/GDP...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
