Nem hogy megoldódik, tovább nő az angliai magyarok rejtélye
Még százezer magyar sincs Nagy-Britanniában?
A 2016-os 94 ezerről tavaly 98 ezerre emelkedett az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárok száma - derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön közzétett adataiból. 2015-ben még csak 82 ezret mutatott a hivatalos statisztika, vagyis első ránézésre is látszik, hogy lassult ugyan a nettó kivándorlás, de még mindig egyre több magyar él a szigetországban.Az egyik probléma a hivatalos brit statisztikával rögtön ott adódik, hogy nagyon nagy a szórás. A most közölt 98 ezres érték is mediánnak tekinthető, plusz-mínusz 15 ezres hibahatárt vall be a hivatal emellett. Vagyis szerintük az országban élő magyarok száma lehet 113 ezer, de akár 83 ezer is. Ez az átlagosnál nagyobb szórásnak számít, a lengyelek esetében például az 1,021 milliós medián becslés mellett plusz-mínusz 48 ezerrel számolnak. Vagyis miközben több mint tízszer annyi lengyel él az országban, mint magyar, a szórás alig háromszoros. A szórás minden esetben abból adódik, hogy a hivatalok sehol sem csinálnak évente népszámlálást, erre általában tízévente kerül sor, a kettő között mintavételes eljárással becsülik a létszámot.
Az ONS azt elismeri, hogy az országban élő külföldi állampolgárok számának becslése az úgynevezett munkaerőpiaci felmérésen (Labour Force Survey) alapul, ezek alapján pedig nem szerepelnek például a statisztikában azok a diákok, akik szüleik nélkül tartózkodnak az országban, illetve azok, akik nem bejelentett háztartásban élnek. Emellett régóta azt feltételezzük, hogy sokan "elrejtőznek" a statisztika elől, vagy egyáltalán nem dolgoznak az Egyesült Királyságban, vagy feketén teszik azt (a munkavállalás ugyan szabad, de sokan lehet, hogy "zsebbe" kapják a fizetésüket például azért, hogy a munkaadónak ne kelljen a kötelezően előírt minimálbért megfizetnie nekik).
De hogy születhet ennyi magyar gyerek Angliában?
Az ONS részletes statisztikájából az is kiderül, hogy 2017-ben 7 ezer olyan magyar állampolgár élt náluk, akik már a szigetországban születtek, 87 ezren Magyarországot jelölték meg születési helyükként, ötezren pedig egyéb országot. Utóbbi valószínűleg a határon túli, romániai és szlovákiai kettős állampolgároknak is köszönhető. Érdemes azonban ezt az adatot is fenntartással kezelni a fentihez hasonlóan a szórás miatt.A brit hivatal adatai szerint ugyanis 2015-ben és 2016-ben egyaránt 4-4 ezer olyan magyar élt náluk, aki már ott született. Vagyis ha ezt elfogadjuk, akkor egyetlen év alatt 2017-ben 3 ezer magyar gyermek született az országban, miközben előtte 2016-ban egy sem. Ahogy említettük a megfejtést megint a szórás adhatja, mivel ezek az értékek a becslések mediánjának tekinthetők. Az adatok szerint tavaly 7 ezer plusz-mínusz 4 ezer volt a már ott született magyarok száma, míg 2015-16-ban 4 ezer plusz-mínusz 3 ezer.
Vagyis gyakorlatilag úgy mondott valamit az ONS, hogy közben nem mondott semmit. Vagy a legnagyobb jóindulattal is csak a hasukra ütöttek és "kitaláltak" egy számot.
Az persze árulkodó, hogy egyik évről a másikra majdnem megduplázódott a becslés mediánja, de ez korántsem jelenti azt, hogy egy év alatt háromezer magyar gyermek született az Egyesült Királyságban. Ráadásul, ha ez igaz lenne, az nem csak nem lenne logikus (2016-ban egy gyermek sem, majd 2017-ben 3 ezer?), hanem teljesen irreális lenne.Jelenleg ugyanis Magyarországon éves szinten születik nagyjából 90 ezer gyermek, vagyis a teljes lakosságra jutó termékenység az egy ezreléket sem éri el. Ezzel szemben Nagy-Britanniában a kerekítve százezer magyarra jutna 3 ezer születés, ami több mint háromszorosa a magyarországi rátának. Persze ezt még meg lehetne azzal magyarázni, hogy elsősorban a fiatalok vándorolnak ki, akik családot alapítanak, a másik oldalon viszont a statisztika azt mutatja, hogy a magyar átlag felett van a szigetországban élők foglalkoztatási rátája (75-80 százalék körül), vagyis elsősorban dolgozni mennek ki a magyarok.
De nekünk még ez a "logikai bukfenc" sem volt elég bizonyíték, ezért megvizsgáltuk a másik fontos kivándorlási célpontnak tekinthető Németországot. Ott 2017-ben a nagyjából 200 ezer magyar állampolgárra jutott 1550 születés.
Vagyis miközben Németországban kétszer annyi magyar él hivatalosan, csak fele annyi gyermekük született a hivatalos adatok szerint. Az pedig irreálisan tűnik, hogy az angliai magyarok termékenységi rátája négyszerese legyen a németországinak.
A fenti ellentmondásra két lehetséges válasz van:- Vagy a gyanúnk igazolódott be, és feltűnően alulbecsült a 98 ezres magyar populáció Nagy-Britanniában. Ennyi magyarra ugyanis képtelenség, hogy egy év alatt 3 ezer születés jusson.
- Vagy pedig a 3 ezer születés nem reális, ezt támasztja alá, hogy az ONS is jelentős szórást vall be az adatban, illetve csak becslést közöl.
Az biztosan látszik, hogy a hivatalosan a szigetországban élő mintegy százezer magyarra nem jöhet ki a háromezres születésszám. Vagy elfogadjuk, hogy 2017-ben legfeljebb 113 ezren éltek az országban, de akkor az legfeljebb ezer körüli születést indokolna, vagy pedig elfogadjuk, hogy háromezren születtek egy év alatt az országban, de akkor még a mi 250 ezres lakosságszám-becslésünk is igencsak konzervatívnak mondható. A magyar és a német születési rátával összevetve ennyi új gyermekre legalább 300-400 ezres lakosságszámnak kellene esnie. A megoldás valószínűleg valahol a kettő között van: továbbra is azt gondoljuk, hogy az ONS alulbecsüli a magyarok számát, a születésszámban pedig a statisztikai hivatal szórása okozhat kilengést.
A címlapkép forrása: Shutterstock