hurrikana
Gazdaság

Kinőtték a hurrikánskálát és Európa felé veszik az irányt a szörnyviharok

Major András
A klímaváltozással és az éghajlat várható átalakulásának előrejelzésével foglalkozó tudósok már hosszú évekkel ezelőtt megnyomták a vészcsengőt és jelezték, hogy a jelenség világszerte a viharok - így a hurrikánok - felerősödését okozhatja. Ha egyelőre nem is bizonyítható, aggasztó módon úgy tűnik, őket igazolja nem csak a Dorian, de az elmúlt években a hurrikánokkal kapcsolatban megfigyelhető trend is. Ráadásul a trópusi viharok és hurrikánok olyan földrajzi régiókba is elérhetnek a jövőben, ahol felbukkanásukra korábban nem volt példa, például Európába.

A Dorian az ember által mért egyik, ha nem a legerősebb hurrikán, amely valaha felbukkant az Egyesült Államok keleti partvidékén, valamint a Karib-térség északi felén. Az is példátlan, amilyen tempóban a Dorian felerősödött: mindössze kilenc óra alatt a hurrikán legmagasabb szélsebessége 240 kilométer/óráról 300 kilométer/órára emelkedett múlt hét vasárnap - ilyen erős vihar esetén korábban még soha nem figyeltek meg az intenzitás ilyen mértékű fokozódását a Washington Post szerint. Az amerikai Nemzeti Hurrikán Központ tájékoztatása alapján a vihar belsejében a széllökések sebessége elérhette az óránkénti 350 kilométert is.

A viharokat ugyan nem maga a klímaváltozás vagy ahogy egyre gyakrabban emlegetik, a klímaválság okozza, az azonban a tudományos kutatások alapján egyértelműnek tűnik, hogy a klímaváltozás - elsősorban az óceánok felmelegedése és vízszintemelkedése által - súlyosbíthatja a Dorianhoz hasonló viharok változatos pusztító hatásait, fokozza erejüket, teljes kifejlődésük sebességét, csapadéktevékenységüket, valamint az ezekkel járó áradásokat. A hurrikánok esetében a legtöbb emberéletet nem a szél vagy az eső, hanem az óceán szintjének felkorbácsolásával létrejövő áradások követelik, a klímaváltozás pedig csak ront a helyzeten.

dorian hurrikan
GOES/Tropicaltibits.com

A tengerek és óceánok vízszintje 1993 óta mintegy 86 milliméterrel emelkedett meg, ami ugyan nem tűnik soknak, azonban a folyamat gyorsul. Az évszázad végére a tengerszint még az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének konzervatív becslése szerint is további 30-60 centiméterrel emelkedhet meg, de más prognózisok szerint ennek mértéke inkább 1 méter felett alakulhat. A klímaváltozás miatt eleve magasabb tengerszintet aztán a hurrikán szele, illetve az abban uralkodó alacsony légnyomás további több méterrel képes átmenetileg megemelni, ami a szárazföld belsejébe behatolva jókora területeken drámai áradásokat okozhat. A Dorian mintegy 7 méteres hullámokkal támadta meg a Bahamákat, de a jelenség nem csak az amerikai kontinenst, hanem az Ázsiát fenyegető trópusi ciklonokra is igaz. A Haijan nevű, a Fülöp-szigeteket 2013-ban elérő tájfun a szemtanúk leírása alapján özönvízszerű jelenséget generált, amely Tacloban városába egy 5-7 méter magas vízfallal tört be.

A hurrikánoknak tulajdonított halálesetek mintegy fele ezekkel az áradásokkal függ össze. Az áldozatok további több mint negyedét az intenzív csapadéktevékenység szedi, márpedig e tekintetben a klímaváltozás szintén nem kecsegtet sok jóval. A tudomány álláspontja szerint a klímaváltozás a csapadék mennyiségét, de hevességét is fokozza, amelynek oka leegyszerűsítve az, hogy a melegebb levegő több vízgőzt képes felvenni, + 1 Celsius-fokonként 7 százalékkal. Ez az összefüggés ráadásul a maximális állandó szélsebességre is igaz, ami a pusztítás mértékét tovább emeli.

A hurrikánok erejét alapvetően az óceánok meleg vize és a meleg levegő táplálja, a tengerek, óceánok felmelegedése pedig különösen a viharok kialakulása szempontjából kulcsfontosságú felső 100 méteres vízrétegben érzékelhető. Bár abban tudományos egyetertés látszik, hogy az emberi tevékenységnek a felmelegedésben, így a hurrikánok erősödésében is szerepe van, az, hogy ez pontosan hogyan is történik, ma még nem minden részletében tisztázott. Ennek egyik fő oka az, hogy míg a földfelszíni hőmérséklet emelkedésére vonatkozó mérések a 19. század vége óta folyamatosak, addig a hurrikánok részletes adatokkal történő dokumentálása az 1970-es évek előtt alig létezett. A viharok természetében bekövetkező változások és a klímaváltozás összefüggése már csak azért sem állapítható meg tisztán, mivel számos nagy, természetes légköri jelenség csak hosszú, többéves periódusonként bukkan fel. mint például az El Nino és az évtizedes csendes-óceáni oszcilláció. Ehhez az egyre nagyobb viharkárokról tanúskodó összesítések sem jelentenek objektív támpontot, ugyanis a viharok útjába eső területeken gyakran évről évre új, nagy értékű ingatlanok nőnek ki a földből.

A mások mellett az amerikai National Center for Atmospheric Research által megfogalmazott jelenlegi várakozások szerint a viharok száma nem is feltétlen fog emelkedni a jövőben, azonban erejük fokozódhat. Az óvatosan kezelendő adatok szerint ez a folyamat már ma is tart: az elmúlt 169 évben mindössze 35 olyan hurrikánt észleltek az atlanti térségben, amelyek ereje elérte a Saffir–Simpson-féle hurrikánskála 5-ös, legmagasabb kategóriáját, ezek közül azonban 5 az elmúlt négy szezonban, 2016 óta bukkant fel. Ez adatok óvatos értelmezését az teszi mégis indokolttá, hogy messze a műholdak és az egyéb fejlett észlelési technológiák bevezetése előtt, a 19. század második felében a mainál jóval kisebb népsűrűség mellett valószínűsíthetően több 4-es és 5-ös kategóriájú hurrikánt is elmulaszthattak regisztrálni. Az utóbbi négy évtized adataival szemben azonban ez az ellenvetés már nem igazán állja meg a helyét. Márpedig ezek alapján az óránkénti 200 kilométernél nagyobb szélsebességű viharok száma megduplázódott, a tengerentúlon szörnyviharoknak is nevezett, 250 kilométer/órát meghaladó szélsebességű extrém erős viharok száma pedig 1980 és 2016 között több mint megháromszorozódott a MIT tanulmánya szerint.

Sőt, a Dorian mintha a skála kereteit is szétfeszítené: a benne mért mintegy 300 kilométer/órás állandó szélsebesség akár egy új, 6-os kategória létrehozását is indokolhatná, mivel messze meghaladja az 5-ös kategória 252 kilométer/órában meghatározott küszöbértékét. Márpedig a vihar állandó szélsebességének már egy viszonylag kisebb, nem egészen 20 kilométer/órás emelkedése is 20 százalékkal fokozza a rombolási potenciált. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 120 kilométer/órás maximális szélsebességű Barry hurrikánnál a Dorian nem két és félszer, hanem több mint ezerszer nagyobb rombolási potenciállal rendelkezett ereje teljében. Egy új, 6-os figyelmeztetési szint létrehozása így konkrétan emberéleteket menthet.

Ugyanakkor a hurrikánok és más trópusi viharok vonulási sebessége trendszerűen lassulni látszik, ami mögött a kutatók szintén a globális felmelegedés - kiemelten is a sarkok felmelegedésének és olvadásának - hatását sejtik, mivel ez lassítja a globális légköri keringést. A Dorian a maga mindössze 2 kilométer/órás sebességével a leglassabb valaha mért atlanti hurrikánnak számít, és a National Centers for Environmental Information tanulmánya szerint 1949 és 2016 között átlagosan 10 százalékkal csökkent a viharok sebessége világszerte, az észak-atlanti térségben pedig ennél nagyobb mértékben, mintegy 17 százalékkal 1944 és 2017 között a NASA és a NOAA tanulmánya szerint. Ez pedig szintén rossz hír, mivel azt jelenti, hogy egy-egy terület felett hosszabban időzve a viharok nagyobb pusztítást képesek véghez vinni.

A tudósok továbbra kutatják azt, hogy a globális felmelegedés hogyan hat a hurrikánokra és trópusi viharokra, illetve a légáramlási mintázatokra. A változásokban az előbbieken túl más dinamikus faktoroknak is lehet szerepük, például a szárazföld és az óceán hőmérséklete közötti különbség módosulásának, azt azonban nagy biztossággal prognosztizálják, a világ tengereinek melegedése hatására a viharok egyre intenzívebbé válnak. A NOAA vonatkozó augusztusi jelentése - amely még a Dorian kifejlődése előtt jelent meg - szerint egyelőre korai lenne nagy bizonyossággal arra következtetni, hogy az emberi tevékenység és különösen az üvegházhatásra történő felmelegedés máris érzékelhető változást okozott volna az atlanti hurrikán-aktivitásban. A megfogalmazás ugyanakkor implicite azt mondja: ez nem is zárható ki.

A trópusi viharok és hurrikánok pusztítása a fenti okok miatt a jövőben egyre kevésbé korlátozódik Amerikára, és olyan földrajzi régiókat is elérhetnek, ahol felbukkanásukra eddig nem volt példa. Holland tudósok már egy 2013-as, a Geophysical Research Letters-ben publikált tanulmányban felhívták a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés kiterjeszti a trópusi atlanti terület hurrikánképződését északkeleti irányban, ami Nyugat-Európát is érintheti. Következtetésük szerint 2100-ban a trópusi eredetű viharok átlagosan négyszer gyakrabban fognak eljutni Európa egyes részeiig, mint a bázisidőszakban - ahogy 2017-ben az erejéből kifogyóban lévő Irma hurrikán már el is érte Nyugat- és Észak-Európa nem egy országát.

Dorian Európába jön
Az USA keleti partjainál tomboló Dorian hurrikán Európa felé veszi az irányt, aggodalomra azonban semmi ok, hisz jelentősen veszítve erejéből mérsékelt övi ciklonná szelídülve érheti el kontinensünket - írja az időkép.hu. Az 1-es kategóriájú hurrikánná szelídült Dorian jelenleg Észak-Karolina partjainál okoz kiadós esőzéseket, amihez 140-160 km/h-s széllökések társulnak. Ezt követően előbb észak, majd tovább gyengülve kelet felé indulhat, így a jelenlegi számítások szerint kedden érheti el Izlandot, a jövő hét második felében pedig valahol Skandinávia felett érhet véget Dorian pályafutása. Hozzá kapcsolódó frontok hazánkat is elérhetik, melyek csapadékot, szelet hozhatnak térségünkbe.

A Global Forecast System szélerősségre vonatkozó előrejelzéséből készült animáció. Forrás: WXCharts.com

shutterstock_1488477983
Boris Johnson
General Motors sztrájk
shutterstock_1504552151
Frankfurt Stock Exchange
shutterstock_1277173258
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Tomas Sedlacek,  (Photo by Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images)