FONTOS Ugrik a magyar államadósság, két nagy vitát is elbukott a kormány
mnb190911
Gazdaság

Hatalmasat kaszált az MNB – Honnan lett hirtelen ennyi pénze a jegybanknak?

Több mint 50 milliárd forintos nyereséget ért el az első félévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ennél nagyobb profitra majdnem négy éve nem volt példa. A nyereség szerkezete azonban jelentősen átalakult, a jegybank kamateredménye történelmi csúcsra emelkedett, a devizatartalék átváltásán viszont egyre kisebb összeget realizálnak. A kamateredmény megugrásával kapcsolatban még vannak kérdések, melyekre nem ad választ a most megjelent féléves jelentés.

Nagy Márton, az MNB alelnöke is beszél a Budapest Economic Forum konferencián október 16-án.

Bankot robbantott a jegybank

Hat hónap alatt 52,7 milliárd forint volt az MNB nyeresége, szemben a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált 18,8 milliárdos profittal. A mostani nyereségnél nagyobbat egy félév alatt utoljára 2015 második felében ért el a jegybank. A nyereség mértékét jól jelzi, hogy az utóbbi években a teljes éves profit volt 50 milliárd forint körül, most ezt sikerült fél év alatt hozni.

A jegybank most megjelent féléves jelentése szerint a nyereség megugrása elsősorban a nettó kamateredménynek volt köszönhető, mely 28,3 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 11,8 milliárddal szemben. Közben a pénzügyi műveletek realizált eredménye is 5,8 milliárdos nyereséget mutatott a tavalyi első félév 3,2 milliárd forintnyi vesztesége után.

A tavalyinál gyengébb forintot látva nem meglepő, hogy a jegybank devizaváltáson realizált nyeresége is emelkedett. Az idei év első felében 38,8 milliárd forint nyeresége volt az MNB-nek abból, hogy a korábban alacsonyabb árfolyamon bekerült devizatartalékot jórészt az állam törlesztési céljaira forintra váltotta.

mnberedmény191003kettő

A féléves jelentést átolvasva a jegybank működésével kapcsolatban egy sor érdekességre figyeltünk fel, ezért most részletesebben ismertetjük a legfontosabb trendeket a kamateredményben és az árfolyamon realizált profitban, hiszen ezek a legfontosabb tényezők.

Honnan szedett be hirtelen ennyi kamatot az MNB?

A jegybank kamateredményét két részre lehet bontani, a devizában és a forintban elszámolt eredményre. Mindkettő a jegybank által kapott és kifizetett kamatok különbözete. Az idei első félévben a forint kamateredmény 15,5 milliárd forint volt, míg a devizában elszámolt nettó kamateredmény 12,8 milliárd forintra rúgott. Különösen utóbbi mutatott jelentős emelkedést a tavalyi 0,4 milliárd forint után, vagyis devizában realizált sokkal nagyobb nyereséget az MNB, főleg ez javította az eredményt.

Érdemes egy kicsit hosszabb távon is megvizsgálni a kamateredményt: korábban évekig az volt megszokott, hogy a forintban elszámolt veszteséget a devizában keletkező profit kompenzálta. Akkoriban a kérdés csak az volt, hogy melyik tétel a nagyobb. 2016 óta viszont egyértelmű fordulat látszik a kamateredményekben, mostanra mindkét tétel pozitív lett, ezzel lendült a korábbi nulla körüli eredmény egyértelműen nyereségbe. De mi okozta ezt a fordulatot?

  1. Egyrészt a jegybank önfinanszírozási programjával fokozatosan építette le a korábban több ezer milliárd forintos irányadó eszköz állományát, amire korábban kamatot kellett fizetnie. Ez mostanra gyakorlatilag nullára csökkent, elsősorban ez javította a forint kamateredményt.
  2. Ezzel párhuzamosan viszont a korábbi jelentős deviza kamateredmény visszaesett, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben visszaestek a hozamok, a kötvénypiaci befektetők egyre nehezebben tudnak érdemi hozamot elérni a jó minőségű állampapírokon. Márpedig az MNB nagyrészt ilyen jó minőségű állampapírokban kezeli a devizatartalékot.

De térjünk vissza az idei első félévhez! A forint kamatbevétel az egy évvel korábbi 16,8 milliárd forintról 20,5 milliárdra emelkedett, miközben a kamatkiadások 5,3 milliárdról 4,9 milliárdra estek vissza. Vagyis itt nem volt jelentős változás, nem ez okozta a teljes nettó kamateredmény megugrását.

A deviza kamateredményben sokkal több az érdekesség. A bevételek 70 milliárdról 149 milliárd forintra ugrottak, vagyis több mint megduplázódtak. Ez nem is elsősorban a devizatartalékon elért nyereségnek, hanem a devizában elszámolt kamatjellegű bevételeknek volt köszönhető, azok összege ugyanis 41,2 milliárd forintról 109,7 milliárdra nőtt. Közben a devizában elszámolt kamatjellegű ráfordítások is 65,6 milliárdról 133,2 milliágra nőttek.

Vagyis ennek alapján a bevételek és a kiadások párhuzamosan emelkedtek a kamatjellegű tételeknél, ami esetleg arra utalhat, hogy a devizaárfolyamok is okozhattak kilengést.

A magasabb kamateredmény döntően az emelkedő devizatartalékok utáni magasabb kamatbevételekre vezethető vissza

 - írja a féléves jelentésben az MNB.

Vagyis a kamateredmény javulása döntően annak köszönhető, hogy a devizatartalék kamatbevétele 10,5 milliárd forinttal magasabb volt. Ez persze még nem magyarázza azt, mitől nőtt hirtelen a duplájára a kamatjellegű bevétel és kiadás is, a jelentés szerint ez „nagyrészt az értékpapírok beszerzéskori árfolyam-különbözetének amortizációját, valamint a származékos ügyletek devizaárfolyam-változáshoz nem kapcsolható bevételeinek és ráfordításainak az egyenlegét tartalmazza”. Ezen túl a jegybank kérdésünkre sem részletezte a jelentős eltérés okát. De ennek eredményhatása minimális volt, hiszen a bevételekkel együtt a kiadások is nőttek.

A devizatartalékon elért magasabb hozamot azzal indokolják, hogy emelkedett a devizatartalékok összege, valamint átalakították a befektetési stratégia egyes elemeit. Erről azonban szintén nem árultak el részleteket kérdésünkre.

Még mindig jól keres a gyenge forinton az MNB

Említettük cikkünk elején, hogy a devizaváltáson továbbra is nyereséget realizál az MNB, ez a profit az első félévben 38,8 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 29,7 milliárddal szemben. A jegybanknak akkor keletkezik nyeresége, amikor az alacsonyabb átlagárfolyamon bekerült devizatartalékot átváltja forintra, ezt általában az ÁKK devizakötvény-törlesztései és kamatfizetései, az uniós források leváltása vagy a jegybanki devizaswap-műveletek miatt teszi.

A devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama közben folyamatosan emelkedik, hiszen például a beáramló uniós pénzek a jelenlegi, magasabb árfolyamon kerülnek bele. Június végén ez az átlagárfolyam 311,43 volt, miközben a piaci árfolyam 323,54-nél járt. Menetközben ez persze változott, de mindig a váltáskor aktuális különbözetet realizálta a jegybank nyereségként.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a forint június óta látott további gyengülése miatt a jelenlegi 330 feletti euróárfolyamnál még nagyobb az MNB profitja a devizaváltáson.

A devizaátértékelődés teljes hatása egyébként 83,2 milliárd forint volt az első félévben, a fennmaradó 44,3 milliárd forint nem realizált nyereség a kiegyenlítési tartalékot növelte. Ez a kiegyenlítési tartalék június végén 213,9 milliárd forint volt, ennyi a jegybank nem realizált nyeresége az átlagos bekerülési árfolyam és az aktuális piaci árfolyam különbségén.

europai unió magyarország zászló
halászbástya_budapest_shutter
Frankfurti tőzsde
Benzin
mnb
Rózsa Balázs katona gergely femtonics
shutterstock_1468703804
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
europai unió magyarország zászló