szingapúr a legversenyképesebb
Gazdaság

Már nem az USA a világ legversenyképesebb országa

Szingapúr megelőzte az USA-t a Világgazdasági Fórum (WEF – World Economic Forum) szerdán megjelent éves Versenyképességi jelentése szerint. A második helyről előrelépett trónfosztó a 100-as indexen 84,8 pontot ért el, 1,1 ponttal megelőzve az Egyesült Államokat. Az idei nagy vesztes Németország: a tavalyi 3. helyről idén 7. helyre esett vissza. Így az európai országok élén Hollandia zárt, 2 helyet előre lépve a 4. lett.
A világ versenyképességéről is fogunk beszélni a Budapest Economic Forum 2019 konferenciáján.

Tavaly az USA még 85,6 pontot ért el az indexen, míg Szingapúr 83,5 pontot, így elmondható, hogy a trónfosztást Szingapúr nem csak az USA gyengülésének, hanem saját fejlődésének is betudhatja. A harmadik pozíciót Németországtól elnyerő Hongkong nem sokkal maradt el az USA-tól sem, 83,1 pontot ért el. Hongkong tavaly még csak 7. volt, így az élmezőnyből ő érte el a legnagyobb ugrást az indexen.

Összeségében elmondható, hogy az európai országok minimális visszaesést tapasztalhattak, de a top 10-es lista nem változott. Svájc (5) és Japán (6) egy hellyel csúszott vissza. Érdekes, hogy a megállapodás nélküli Brexit felé tartó Egyesült Királyság (9) csak egy helyet esett vissza a versenyképességi listán, csak Svédország (8) előzte meg. Dánia továbbra is a 10. helyen maradt, ahol tavaly volt.

A globális versenyképesség alakulása

világWEF

A G20 országai közül kitűnik a csőd szélére került Argentína, aki annak ellenére, hogy a legnagyobb gazdaságok csoportjához tartozik, csupán a 83. helyet érte el.

A globális versenyképességi index sereghajtói többnyire dél-ázsiai és afrikai országok. Itt már az országok közötti elért eredmények szórása eléggé alacsony; egységesen elmondható, hogy egyformán "versenyképtelen" országok alkotják ezt a csoportot. A sereghajtók között két dél-amerikai ország is szerepel: Venezuela és Haiti. Előbbi feltehetően a már több éve tartó gazdasági és politikai krízise miatt, míg Haiti esetében ez csak az elmúlt egy-két évben mondható el.

A vagyoni egyenlőtlenségeket mi sem mutatja jobban, hogy az első helyezett Szingapúr és az utolsó helyezett Csád között 2,5-szeres különbség van a versenyképességi pontszámban.

Európa még mindig elől, de lemaradóban

A világ rangsorának élét láthatóan az európai országok mellett feltörekvő ázsiai országok alkotják, de így is elmondható, hogy a versenyképességi rangsor első harmadába tartoznak az európai országok. Hollandia (mint legversenyképesebb európai ország) és Bosznia-Hercegovina (mint legkevésbé versenyképes európai ország) között majdnem másfélszeres pontbeli különbség van.

európa

Az európai országoknak az előző évekhez képest nem sikerült jelentősen javítani a versenyképességi mutatójukon. Az EU számított versenyképességének átlaga mindössze 72,3 pont, amivel az Európai Unió Olaszországot épphogy csak megelőzné, de Katar mögött szerepelne a 30. helyen. Ezzel a pontszámmal Kína pont megelőzné az EU-s átlagot, aki idén 28. helyen zárt 73,9 ponttal. Előnyünkre szolgáljon, hogy az EU egyes mérési pillérjei sokkal kiegyensúlyozottabbak, mint Kínáé, akinek e mutatón keresztül is érezhető a nagy ütemű, de egyenlőtlen fejlődési pályája. A kínai intézményi tényezők, és a hosszú távú termelékenységet befolyásoló mutatók sorra nem tudnak lépést tartani a kínai növekedéssel.

Az Európai Közösség leszakadásának egyértelműen az IKT adaptáció pillérben elszenvedett hátrány az oka.

Bár vannak előremutató kezdeményezések (pl. Észtországban), a digitális forradalom központja egyértelműen nem Európában van, hanem sokkal inkább Japánban, az USA-ban és Kínában. A kontinens továbbra is inkább zárt, az európai termékeknek már jóval kisebb a világpiaci részesedése, mint korábban, a kereskedelem főként egymás között folyik, szemben például Kínával, amely rohamos ütemben tudja növelni globális részesedését a high-tech termékek piacán.

A Világgazdasági Fórum eredményei alapján a globális gazdaságot egyszerre két dolog fenyegeti. Az első, hogy a termelékenység növekedése a fejlett országok minden erőfeszítése ellenére nem tud bővülni az új évezredben, miközben a kibocsátás igen erős volt.

A technológiai haladást a fejlett országok sikeresen állították a növekedés szolgálatába, azonban nem teremtették meg a humántőkével való egyensúlyt, és a munkaerőnek csak kis része tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez magas hozzáadott értékkel.

Ebből következik a második veszélyforrás, amelyet a klímaváltozás jelent. A munkaerő döntő többsége még mindig alacsony hozzáadott értékű, magas karbonkibocsátással bíró munkát végez. Az észak-európai államok azonban bebizonyították, hogy a növekedés és a klímacélok egymásnak nem ellentmondó tényezők, ehhez ugyanakkor hosszú távú kormányzati elhatározás szükséges, amely egyelőre hiányzik mind a fejlett, mind a feltörekvő országokban.

A WEF mutatója 141 országra terjed ki, és 103 különböző indikátort használ a versenyképesség mérésére, de ezek az indikátorokat négy főfejezetbe sorolják:

  • Gazdasági ökoszisztéma
  • Humántőke
  • Piacok
  • Innovációs ökoszisztéma

A 2019-es, mind a 141 országra vonatkozó versenyképesség jelentés itt érhető el.

Címlapkép: Getty Images

halászbástya_budapest_shutter
Frankfurti tőzsde
Benzin
mnb
Rózsa Balázs katona gergely femtonics
shutterstock_1468703804
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
halászbástya_budapest_shutter