DSZZS20191007001
Gazdaság

Ott romlik a magyar versenyképesség, ahol már most is komoly gondok vannak

Portfolio
Magyarország a világ 47. legversenyképesebb országa a Világgazdasági Fórum 141 országot vizsgáló jelentése szerint. Ez egy hellyel jobb, mint a 2018-ban elért pozíciónk. Mindeközben az EU-ban továbbra is a 24. helyen állunk, ebben nincs változás. Egy év alatt az információs és kommunikációs technológiák (IKT) adaptációja területén javított nagyot az ország, az infrastruktúra is fejlettebb lett, azonban az oktatással és az egészségüggyel, valamint az intézményi környezettel komoly gondok vannak. Az ország legerősebb versenyképességi pontja a kedvező makrogazdasági helyzet, ez azonban régiós összevetésben még kevésnek bizonyult a javításhoz.
Magyarország versenyképességéről is szó lesz a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján.

Magyarország továbbra is a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb tagállama. Tavalyi pontszámunkhoz képest 0,8 pontot javított az ország, elsősorban az IKT adaptáció területén. Mindez azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az EU belső rangsorában előre lépjünk, igaz globálisan eggyel jobb helyezést értünk el – derült ki a Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi jelentéséből. Az IKT területén elért jó helyezés egyértelműen a vezetékes internet további terjeszkedésének köszönhető, valamint annak, hogy a háztartások harmadának van ilyen előfizetése, és a felnőtt lakosság 76%-a rendszeresen használja is.

Javulást volt az infrastrukturális ellátottságban is, elsősorban az úthálózat sűrűsége bővült, továbbá a közműellátottság is javult. A képet árnyalja ugyanakkor, hogy bár az összeköttetés javult, az infrastruktúra továbbra is erősen közepesen mondható.

Versenyképesség romlás csak az egészségügyben és az árupiacon következett be. „Ez utóbbi esetében a versenykorlátozó, valamint a monopólium-ellenes szabályozások rendkívül gyengék, a Világgazdasági Fórum szerint visszafogják a hazai versenyt” – írja a Kopint-Tárki, a WEF magyar partnere. Az egészségügyi pillében csupán egyetlen mutató található, az egészségben eltöltött várható élettartam, amely Magyarország esetében továbbra is 65,8 év, ami messze elmarad a fejlett országok szintjétől, igaz sokkal jobb, mint a fejlődő országokban.

2019-10-08

Gyenge oktatás

Magyarország számára a legégetőbb problémát az innovációs kapacitás hiánya jelenti. Bár a K+F+I infrastruktúra világviszonylatban egyáltalán nem gyenge, az eredményeket nem sikerült átültetni a gyakorlatba. A munkaerő képzettsége nem teszi lehetővé a magas színvonalú technológiák tömeges meghonosítását, ennek eredménye pedig, hogy a tőkeszegény (főleg hazai tulajdonú) vállalkozások technológiai elmaradottsága tetemes.

Gondok vannak az oktatás színvonalával, amely már alapoktatás szintén jelentkezik, ezt mutatja a PISA-tesztek eredménye.

Az ország nem képes a megfelelő mennyiségű és színvonalú munkaerőkínálat megteremtésére, gyenge a munkaerő megtartó és vonzó ereje is

– írják a jelentés készítői, akik szerint mindez nem csupán a relatíve alacsony bérekkel magyarázható, hanem a nem korszerű eszközparkkal, elavult munkafolyamatokkal is.

A szabályozási környezet a kibocsátást bővülését a foglalkoztatáson keresztül ösztönzi, miközben a termelékenység növekedésére kevesebb hangsúlyt fektet. Az országban működő külföldi vállalatok és a hazai cégek közötti különbségek jelentősek, az ország versenyképességi előnye a nemzetközi vállalatok számára pedig továbbra is a relatíve jól képzett, olcsó munkaerő.

Az intézményi környezet, bár javult az elmúlt évek során, továbbra is az egyik leggyengébb pontja a magyar versenyképességnek.

Változatlanul fájó pont, hogy ebben a pillérben továbbra is előfordulnak olyan tényezők, amelyekben Magyarország évek óta a világon a leggyengébben teljesít. Ilyen a kormányzati döntések megtámadhatósága (140 ország közül ebben a tételben hazánk a 134.), a bírói függetlenség vagy éppen a sajtószabadság és a tulajdonjogok védelme. Ezek a tényezők erősen korlátozzák a vállalatok beruházási és innovációs hajlandóságát, és a hosszú távú tervezés helyett a rövid távú stratégia felé terelik őket.

Extrém kockázatkerülés

Mindezek eredményeképpen a magyar üzleti környezet jelentősen eltér a környező országokétól. A felmérés szerint a magyarországi vállalkozásokra az extrém mértékű kockázatkerülés, a vállalaton belüli kooperáció hiánya és döntési kompetenciák erős koncentrációja jellemző. Ilyen körülmények között a megújulás, hosszú távú vállalati növekedés, nemzetközi piacra való kilépés erősen visszafogott, a sikerek csupán néhány vállalatra oszlanak el, a kormányzati vállalkozói támogatások pedig eredménytelenek maradnak.

A helyzetet súlyosbítja a napjainkban tapasztalt munkaerőhiány, továbbá a foglalkoztatást terhelő magas adók, valamint a központi bérmeghatározás a minimálbér esetében, amely nem érdekegyeztetéseken alakul ki. Korlátozott a vállalaton belüli előrelépés lehetősége is, ami csökkenti a munkavállaló érdekeltségét a termelésben, fejlődésben.

Erős makromutatók

Hazánk versenyképességének legerősebb pontja a makroökonómiai mutatókban van, mindez azonban kizárólag a relatíve alacsony inflációnak köszönhető. Itt szükséges megjegyezni, hogy ilyen alacsony árindexszel még 88 ország rendelkezett tavaly a világon. Államadósságunk bár folyamatosan csökken, globálisan még mindig magasnak számít. Ugyanakkor az elkövetkezendő évek során az alacsonyabb szintek is meg fognak jelenni a versenyképességünkben, ami azt jelenti, hogy ez a pillér, ami az ország makrostabilitását méri, tartósan legfőbb előnyünk lehet.

A többi versenyképességi pillérről azonban nem mondható el általánosan, hogy kedvező lenne, csupán egy-egy pont ragadható ki, amely elsősorban a kormányzat nem konzisztens versenyképességi politikájának eredménye: versenyképességi stratégiát két műhely is kidolgozott (MNB, PM), amelyek mintha egymás versenytársai is lennének. Ilyenek például a környezetvédelmi rendeletek, illetve a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos szabályozási rendszer, amelyet kiemeltek kezel a kormányzat (a téma hangsúlyosan jelenik meg az EU támogatások felhasználásakor).

A magyar K+F mutatók igen jók világviszonylatban (igaz, a fejlett országokhoz képest továbbra is gyengék), ami jó potenciált jelent a jövőre nézve. A GDP arányos K+F költések aránylag magasak (szintén a világ többi országához képest), és a publikációk minősége is közepesnél jobbnak mondható. A nemzetközi kutatási együttműködések jellemzően gyümölcsözők, azonban a finanszírozási keret nem minden esetben áll maradéktalanul rendelkezésre.

Pozitívumként említendő még a háztartások hitelállományának tartós csökkenése, amely növeli a magánfogyasztást. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ennek a bővülésnek jelentős importvonzata van, ami arra utal, hogy a hazai fogyasztók keresletét nem minden esetben tudja kielégíteni a hazai piac.

Lemaradunk a régióban

A 13 új EU-tagállam közül Magyarország a 10. legversenyképesebb. Régiónkból Csehország rendelkezik a legjobb mutatókkal, összpontszámától hazánk 5 ponttal van elmaradva. Fontosabb azonban, hogy mind Bulgária, mind Románia nagyon megközelítette Magyarországot. Az előbbivel pontazonosság alakult ki, míg keleti szomszédunk csupán egy ponttal van lemaradva.

Bulgária az elmúlt időszakban sokat javított versenyképességén, igaz ez nagyban köszönhető az EU kohéziós alapjainak. Összességében sokat javult az infrastruktúra színvonala, beleértve a digitális ellátottságot is. Az utóbbi évek kiegyensúlyozott gazdasági növekedése nem okozott krónikus munkaerőhiányt a gazdaságban, ezért a bolgár vállalkozások könnyen találnak megfelelő mennyiségű munkavállalót. „Természetesen Bulgária nagyon alacsony szintekről indult, mára azonban elérte, hogy két versenyképességi pillérben is a legjobbak a térségben. Mindez jó alapokat jelent az ország számára a jövőt illetően, így nem kizárt, hogy rövidesen Bulgária Magyarország elé kerülhet a versenyképességi indexben” – írja a Kopint-Tárki elemzése.

Ami a legfőbb versenytársakat illeti, Szlovákia csupán 1 ponttal előzi meg Magyarországot. Ennek ellenére nem várható, hogy Magyarország visszaelőzi északi szomszédját, mivel csupán az elért piacok számában vagyunk magasabban sorolva, és versenyképességünknek nincs olyan aspektusa, amelyben jobbak lennénk Szlovákiánál. Lengyelország tartósan hazánk előtt van. Előnyük elsősorban az innováció és az üzleti dinamika területén jelentkezik, amelyben a magyar adat lényegesen rosszabb. Románia esetében az alappillérekkel vannak gondok, így annak valószínűsége, hogy utolérje Magyarországot csekély, de nem elhanyagolható.

(Cílapkép: MTI/Szigetváry Zsolt)

onkormanyzati valasztas karacsony gergely fopolgarmester
revolulut-fintech
száguldó bikák
Karácsony gergely az indexnek nyilatkozva
PiS nyerte a lengyel választásokat
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
onkormanyzati valasztas karacsony gergely fopolgarmester