ml_190923_001_2040
Gazdaság

Török Gábor: a technológiai fejlődés nem a demokráciákat segíti

A politika lényege 20 év múlva is ugyanaz lesz, mint ma, ám eközben a stílusa és a tartalma sokat változhat – mondja Török Gábor. A politikai szakértő a Portfolio 2040 sorozatban arról is beszél, hogy a liberális demokrácia korából a stabilabb és autoriterebb rendszerek felé mozdulhat el a világ, amit a technológiai fejlődés is támogat. Meglehet azonban, hogy ebből keveset fogunk észrevenni, mert a demokratikus intézmények konstruált valósága eltakarja majd mindezt. A magyar politikát jelenleg a feudalizmus írja le a legjobban, az úr-szolga viszony is elvezethet egy rendközpontú, hierarchikus rendszerhez, ami Kelet-Európában a társadalom nagy része számára komfortos lehet.

1 2

"Direktebb lett az egész."

Az utóbbi években érezhetően megváltozott a politika. A társadalmi egyenlőtlenség, a környezetvédelem és a biztonságpolitika új feladatokkal látta el a hatalom gyakorlóit, és eközben a politika stílusa, működése is megváltozott. Mennyire tartósak ezek a változások? Milyen lesz a politika 20 év múlva?

Azzal nehéz lenne vitatkozni, hogy a politika témája, tartalma, stílusa, iránya rendre változik. Nagy valószínűséggel elmondhatjuk, hogy 5, 10, 20 év múlva is más lesz, mint most. Érdemes azonban először a nagyobb képet nézni, és megvizsgálni, hogy ezek a változások magát a lényeget megváltoztatják-e. Nekem az az alapvető koncepcióm, hogy a politika mindig ugyanarról szól, az emberről, a politikai közösségről. És mivel az ember közösségi élete szerintem a történelem során alapjaiban nem nagyon változott, a politika lényege sem fog változni.

A tartalom nem változik a hatalomgyakorlás változásával?

Persze a hatalomgyakorlás is egy fontos momentum, de ezt komplexebben látom. Nekem az az alapvető tézisem, hogy az alapvető feladatok, amiket a politikának el kell látnia, az őskortól napjainkig ugyanazok. Ezért a politikának a tartalma sem lehet más. Eközben az intézmények, struktúrák, a stílus, a tartalom folyamatosan változik, de ezek eszközalapú változtatások. Persze van annak jelentősége, hogy mondjuk egy választási kampány után felnégyelnek, vagy ellenzékbe kerülsz.

Nem mindegy, hogy valaki Koppány vagy Gyurcsány Ferenc, de valójában ugyanarról szól a dolog.

Ennyiben 20, de talán 200 év múlva is ugyanarról fog szólni a politika, ha erre még lesz lehetőség.

Az eszközök hogyan változhatnak a következő években?

Amikor Octavianusnak be kellett bizonyítani, hogy ő egy szuper politikus, azt kellett bizonyítani, hogy képes a harcban férfiként megjelenni. Nyilván azt kellett megrendezni, hogy odamenjen a csatatérre, és leszúrjon két ellenséget. Később az lett a fontos, hogy a politikus képes legyen egy tömeggyűlésen beszélni, ma meg az, hogy 280 karakterben a Twitteren tudjon üzenni. Eljutottunk az ellenfél legyilkolásától a Twitter-üzenetek megírásáig, a felnégyeléstől az óriásplakátokig, ezek eszközalapon óriási változások. Az internetalapú politikai kommunikáció még inkább a közvetlen elérést fogja eredményezni, és a politikusok még többet fognak tudni a választókról. A big data világában már az életmódból és az életben hozott döntésekből lehet politikai választásokra következtetni, tehát a politika eszköztára – hasonlóan a kereskedelmi marketinghez - nyilván tudományosabb lesz és személyközpontúbb. A politika még inkább „marketingizálódik”, még inkább arról fog szólni, hogy nem tömegeknek szólunk, hanem az egyes emberek igényeihez próbálunk kitalálni politikai termékeket.

ml_190923_004

Ettől nem változik meg a politika minősége, természete?

Amiben változás van, hogy direktebb lett az egész. De hát az egész élet az lett. A tévéműsoroktól kedve a hétköznapi kommunikáción át minden csupaszabb, egyszerűbb. Ez nem tartalmi változás, hanem formai. Az élet sok területén elhangzik, hogy régebben más minőségben működtek a dolgok. A kedvenc regényem az Elveszett illúziók, abban minden benne van. Balzac a XIX. század eleji Franciaországról azt írja, hogy ha a púposoknak lenne újságjuk, az éjjel-nappal a púposok nagyságát, szépségét dicsőítené.

A kommunista rendszerek bukásától a nagy gazdasági válságig úgy tűnt, hogy a liberális demokráciák hosszú korszaka jön, és ennél jobbat sokáig nem fogunk tudni csinálni. Ez a tézis utóbbi években gyakorlatilag megbukott. Mi jön most?

A homo sapiens nagyjából 70 ezer éve él szervezett politikai közösségben. Egy ilyen idősorban az a politikai berendezkedés, aminek a győzelméről kellene beszélni, csak egy apró folt a vonalon. Az ember természetes létállapota évezredekig olyan politikai keret volt, amelyet ma diktatúrának vagy autoriter rendszernek hívunk.

Az emberi együttélés valamiért hierarchikus struktúrákban jobban tud működni.

Más képességeket, gondolkodásmódot igényel egy demokratikus politikai rendszerben való elégedett, normális, életvezetés, mint egy jól megszervezett, de hierarchikus társadalomban.

Ez tekinthető jóslatnak, hogy a politikai autoritás korszaka jön el?

Nem eljön, mindig is ez volt, leszámítva egy rövid időszakot.

Ezért abszolút nem lennék meglepve, ha nemsokára az autoriter politikai közösségek lennének dominánsak.

Huntington tétele szerint a demokráciák hullámokban jönnek, de a hullámoknak pont az a lényegük, hogy vannak ellenhullámok is. A nyugati szemlélet úgy tekint a világra, hogy csak mi vagyunk a világon, a fehér nyugati ember, és az ő liberális demokráciája. Bizonyára vannak is olyan politikai közösségek, amelyekben nagyon nehéz lenne ettől visszafordítani az emberek gondolkodását, de ott sem tartom ezt teljesen lehetetlennek.

Újra versenyezni fognak egymással a politikai rendszerek?

Mai szemmel nézve elképzelhetetlen, hogy az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európa bizonyos országaiban sikeres tudjon lenni tartósan egy, a szabadságot korlátozó politikai rendszer. Ilyen értelemben nyilván annak van realitása, hogy míg egyes országokban valamifajta tömegdemokratikus alapokon működő társadalmakat találunk 20 év múlva is, addig a világ másik, kifejezetten nagy részén más rendszer lesz sikeres. Egy csomó olyan ország van, ahol elég hatékonyan, nagyobb társadalmi ellenállás nélkül működnek másfajta rendszerek.

ml_190923_006

A technológiai fejlődés milyen szerepet játszik mindebben? Sokan mondják, hogy az új lehetőségek a hatalom megszerzésében és megtartásában is új távlatokat nyitnak. Eközben pedig a politikai berendezkedés mögött egy koncentráltabb és felülről hatékonyabban irányított gazdasági berendezkedés is megvalósulhat.

A gazdasági lehetőségekről nem nyilvánítanék véleményt, ahhoz kevésbé értek. Kétségtelen, a politikai rendszerek stabilitását jelentősen növelheti, ha többet tudnak a választók igényeiről. Ez az eszközjellegű technikai fejlődés nem biztos, hogy a demokráciákat segíti, hanem a hatékony hatalomgyakorlást. A római köztársaság korában a politikai vezetők a legnagyobb erőfeszítéseket azért tették, hogy kiszimatolják, mit szeretne a nép. Amikor Caesart leszúrják, óriási a bizonytalanság, hogy hogyan reagál erre a római polgárság. De még a legvadabb római császárok is folyamatosan érdeklődtek, hogy milyen a közhangulat. Csak hát nem volt meg az az eszköztár, amivel ezt profi módon monitorozni tudták volna. Vagy gondolj a középkori királyságokra, ahol istentől származtatott legitimációval uralkodtak a hatalmon lévők, mégis, az angol és a francia király is vérpadon végezte a politikai változások egy adott pontján. Milyen hibát kell ehhez elkövetni?

Olyat, amelyekből a jövőben kevesebb lesz?

Most jött el az ideje annak, hogy olyan politikai rendszereket lehessen működtetni, amelyek mindent tudnak a választók elvárásairól, igényeiről, és amelyek éppen ezért a korábbiaknál sokkal stabilabbak maradhatnak. Akár a mai magyar kormánynak is nagyobb esélye van arra, hogy szavazatszerző szempontból ne döntsön rosszul, vagy ha rosszul dönt, azt gyorsan vissza tudja vonni. De ennek még az elején vagyunk. Nyilván nem arról beszélek, hogy eljön a több száz éves birodalmak kora, és lesznek olyan új politikai rendszerek, amelyek soha nem buknak meg, hiszen a tapasztalat az, hogy mindegyik megbukott. Szerintem ez a jövőben sem fog változni.

Ez a cikk folytatódik
1 2
Budapest Economic Forum
Rakossy Balazs Budapest Economic Forum gazdasagpolitika
cimlap_tankolas
Orban Gabor Richter Vilagi Oszkar Slovnaft panelbeszelgetes
Benzinkút
rákos sejt
GettyImages-658357218
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Budapest Economic Forum