STA_7647_2040
Gazdaság

Felejtés és túlélés helyett kreativitás és játék – Ilyen lehet a jövő iskolája?

Bíró Attila
„20 év elegendő lenne ahhoz, hogy Magyarország a progresszív iskolaképek felé induljon el, csak bele kellene már végre vágni” – mondta el a Portfolionak adott interjújában Vass Vilmos, habilitált egyetemi docens, aki jelenleg a Metropolitan Egyetem (METU) főállású szakvezetője, fő kutatási területei pedig az interdiszciplináris tantervfejlesztés, a kreativitás pedagógiája, illetve az összehasonlító tantervelmélet. A neveléstudomány szakértőjével hongkongi vendégtanítása előtt többek között arról beszélgettünk, hogy milyen lesz a jövő iskolája Magyarországon; milyen lehetséges szcenáriókat látnak ma maguk előtt a tudósok; mennyiben fogja megváltozni a digitalizáció az oktatás menetét; valamint szóba került az is, hogy lehet-e Magyarországnak nemzetközi értelemben is elismert, top 50-es egyeteme 20 év múlva.

1 2

Milyen lehet a jövő iskolája?

Soha egyetlen percet sem késő vonatok, teljes egészében zöld energiával működő autók, a 2038-as futball világbajnokságon a legjobb négy közé jutó magyar válogatott, csak néhány dolog a következő évtizedekből. Na, de milyen lesz a jövő iskolája Magyarországon 20 év múlva?

Vass Vilmos: Ez nem egyszerű kérdés, mert egyfelől gyorsan változó világban élünk, nagyon nehéz előre jelezni azokat az eseményeket, amelyek beláthatatlanok, éppen ezért vakmerő vállalkozás megjósolni, milyen lesz a jövő iskolája 20 év múlva. Mielőtt azonban feladnánk, hogy megválaszoljuk a kérdést, rendelkezésünkre állnak forgatókönyvek, előrejelzések, trendelemzések. Úgyhogy mégsem „mission impossible” a kérdés megválaszolása.

STA_7509
Fotó: Stiller Ákos

Mik a lehetséges opciók?

Az bizonyos, hogy nincs egy királyi kikövezett útja a jövő iskolájának, hogy márpedig ilyennek kell lennie. Amikor az iskolát, mint intézményt kitalálták, a ludus egy játékos, kellemes hely volt. Ha megkérdezzük napjaink diákjait, hogy mi a véleményük az iskoláról, jelentős részüknek nem a kellemes, játékos hely jut az eszükbe.

És ezt kellene visszafordítani?

Én bizakodó vagyok, sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. Véleményem szerint a jövő iskoláját tekintve négy forgatókönyv vázolható fel.

Idén 20 éves a Portfolio, amit mi nem tortával és konfettivel, és nem is visszatekintéssel ünnepelünk. Inkább a következő 20 évünket kutatjuk és arra vagyunk kíváncsiak, milyen lesz a világ 2040-ben. Húsz, saját területén kimagasló szakembert kérdeztünk a jövőről, ők beszéltek többek között a következő húsz év gazdaságáról, társadalmáról, oktatásáról, egészségügyéről. Ezeket összegezzük a következő hetekben a Portfolio2040 interjúsorozatban. „Jósolni nehéz, pláne ami a jövőt illeti” mondta Niels Bohr, de hozzátehetjük „praedicere necesse est”. Lássuk, mit mondanak a szakértők! A sorozat eddig megjelent darabjait ide kattintva érheti el.

Vegyük sorra a lehetőségeket.

Az egyik nagyon markánsan kirajzolódó iskolakép az úgynevezett elszámoltatható iskola forgatókönyve. Ennek az iskolaképnek két nagyon komoly negatív kimenetele van. Az egyik egy rendkívül adminisztratív, bürokratikus iskola, ezt mi is jól látjuk az elmúlt 10 évből. Ebben az iskolában a pedagógusok és az intézményvezetők főként Excel-táblázatokat töltenek ki, a munkaidejük jelentős részét a fölösleges adminisztráció teszi ki, és nagyon örülnek, amikor valami szakmai dologgal kell foglalkozniuk. A világ sok részében ma is így működik egyébként az iskola, és vélhetően így is fog működni a következő évtizedekben.

Az elszámoltatható iskola másik negatív forgatókönyve az, amely standardizált tesztekre készíti fel a diákokat, ahol már az alsó tagozaton megmérik a diákok szövegértését, matematikai kompetenciáit.  Az iskola, nem meglepő módon, a tesztekre készíti fel a diákjait. Ami számít a tesztben, azt fogják tanítani az iskolában, ez egy „drillező” iskola képe. Nem véletlen, hogy tanárszervezetek panaszkodnak, hogy például a művészetek világa komoly vereséget szenved ebben az elszámoltatható iskolában, és a tanulók gyakorlatilag úgy vannak tréningezve, mint az NDK úszók annak idején az olimpiákra. Komoly elemzések vannak egyébként arra vonatkozóan, hogy a „tesztekre tanításnak” nem sok köze van a tanuláshoz és a tudáshoz, a diákok „jól-létéről” nem is beszélve. Ráadásul a teszteredményeknek komoly következményei is vannak, így nem okoz nagy meglepetést az adatok „kozmetikázása”. Ez a második forgatókönyv is jelentős napjainkban, így ez sem fog megváltozni a következő évtizedekben.

STA_7537
Fotó: Stiller Ákos

Ez az elszámoltatható iskola két negatív forgatókönyve, de mi a pozitív?

Van az elszámoltathatóságnak egy „intelligens” változata, amiből két forgatókönyvet érdemes kiemelni. Az egyik, hogy az iskola egy közösségi hely lesz, a helyi társadalomban jelentős szerepet játszik a tekintetben is, hogy az oktatás presztízse növekszik. Nem utolsó sorban az iskola és a helyi közösség együttműködésének és értékelésének az alapja a részvételi demokrácia elve.

Az elszámoltatható iskola pozitív forgatókönyvei között ott van a professzionális elszámoltathatóság is, ami egy lényegesen szakmaibb iskolaképet mutat, ahol a tanárok és az intézményvezetők egymással együttműködve nagyobb részt szakmai munkát végeznek. Nem meglepő módon, az eredmények javulnak, a diákok jól érzik magukat, kitűnő az együttműködés a szülők, a pedagógusok és a tanulók között. Ugyanakkor a professzionális tanítás-tanulás jellemző lesz iskolán kívül is. Nagyon sok pedagógus, illetve intézményvezető továbbképzésekre jár, fejlesztik magukat.

20 év múlva – mind bizonnyal - az elszámoltatható iskola pozitív, illetve negatív forgatókönyvére is találunk majd példát, lesznek bürokratikusabb iskolák, tesztekre készítő versenyistállók, és lesznek olyanok, amelyek a közösségben lényegesen nagyobb szerepet játszanak, és olyanok is, ahol a professzionális tanulás lesz a meghatározó.

Ha pozitív, ha negatív oldalról nézem, ez az iskolavízió nagyon komoly standardokra kell, hogy épüljön annak érdekében, hogy átlátható legyen és mérhető. Mennyire igaz az, hogy a standardizálás esélyegyenlőséget teremt?

Én ezzel nem értek egyet. Standardokra szükség van, standardizációra kevésbé.

Vegyük például az orvosok esetét, akik protokollok alapján gyógyítanak, ám minden beteg más és más. Komoly diagnosztika kell, hogy feltárjam egy-egy adott beteg helyzetét, ám ez nem elég, hanem személyre szabott gyógyítás történik a protokoll (standard) alapján. Az egész folyamat azonban nem standardizált. Mivel minden iskola, minden tantestület más, ezért az esélyteremtést úgy lehetne eredményesen megtenni, hogy bár a standardok adottak, maga a folyamat személyre szabott és differenciált.

Mit tud majd felmutatni a jövő az elszámoltatható iskolával szemben?

Számomra sokkal izgalmasabb forgatókönyvről van szó, amit összefoglaló néven kreatív iskolának nevezünk. A kreatív iskolában egyértelműen előtérbe kerül az egyének alkotóképességének fejlesztése. Az elszámoltatható iskolához képest, egy lényegesen rugalmasabb, nagyobb autonómiával rendelkező intézményről beszélünk. Röviden, nem egy adatközpontú, hanem egy személyközpontú iskoláról van szó, amiben egyre nagyobb szerephez jut az emberi kapcsolatok minősége.

A kreatív iskola alapja nyilvánvalóan az eredetiség, eredeti tanulói kérdések, ötletek, ám az iskolakép szempontjából meghatározó az a szemlélet, amely abból indul ki, hogy a XXI. században már nem elég megtanulni írni, olvasni, számolni, ennél jóval többre van szükség. A kreatív iskolában a korábbi alapképességek köre kibővül. Jelentős szerephez jut a kreativitás, a kritikus gondolkodás a kommunikáció és az együttműködés fejlesztése. A kreatív iskola valójában visszatér az ősi, eredeti iskola értelmezéséhez. A „kellemes foglalatosság, játék” a kreatív iskola meghatározó pedagógiai elve.

És ennek milyen pénzügyi vonzatai lennének?

Az igazság az, hogy a kreatív iskola komoly befektetést igényel. Egy folyamatosan fejlődő iskolaképről beszélünk. És elég sok minden abba az irányba mutat, hogy meghatározó forgatókönyv lesz az elkövetkező évtizedekben. Ebbe az irányba ráadásul nemcsak az alternatív iskolák mozdultak el, hanem egyre több olyan iskola is, amelyik színesíteni szeretné a portfólióját, érdekesebbé akarja tenni tanóráit. Egyszerűen van erre egy társadalmi igény, a kreatív iskola mindenki számára biztosíthatja az alkotás és a játék önfeledt örömét.

Ez a cikk folytatódik
1 2
halászbástya_budapest_shutter
Frankfurti tőzsde
Benzin
mnb
Rózsa Balázs katona gergely femtonics
shutterstock_1468703804
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
halászbástya_budapest_shutter