Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója
Gazdaság

Soha nem volt még ilyen lehetősége a magyar vállalatoknak betörni a nemzetközi piacokra

A globális gazdaságban játszódó folyamatok jelentősen átrendezhetik az erőviszonyokat, évtizedek óta működő struktúrákat alakíthatnak át, a geopolitikai felfordulás viszont a növekedés és vállalkozások új formáinak adhat teret – mondta a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország új vezérigazgatója. A szakember úgy véli, hogy akik felkészültek, rugalmasak és készen állnak a cselekvésre, azok számára új lehetőségek nyílnak: ők a turbulens világ jellemzőit saját működésükben előnnyé tudják kovácsolni. De vajon mennyire készült fel Magyarország a változásokra és mennyire tud gyorsan reagálni ezekre a szabályozói háttér? Lehet-e Európa, vagy akár Magyarország a kereskedelmi háború nyertese? Többek között erről beszélgettünk a vezérigazgatóval, aki kitért arra is, lehet-e még egyáltalán a cégvezetőknek hosszú távra tervezni ebben a dinamikusan változó világban.

Több mint 22 éve van a pályán, ez alatt az idő alatt nagyon komoly gazdasági és politikai változások történtek. Mit gondol, ezek közül mi volt a legmeghatározóbb?

Én úgy látom, hogy két dolog változott meg gyökeresen az elmúlt évtizedekben. Az egyik a tempó, minden felgyorsult, a másik pedig a közvélemény trendformáló képessége.

Régen a vállalatvezetők a döntések meghozatalánál azt tartották szem előtt, mi az, ami előreviszi az üzletet, hogy a gazdasági számítások alapján egy adott beruházás megéri-e, érdemes-e belefogni egy kampányba? És ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására rá is szánták az időt, ma viszont a korábbinál lényegesen gyorsabban kell reagálni mindenre. Nincs idő hetekig-hónapokig mérlegelni a lehetőségeket, másrészt egy rossz döntés, egy át nem gondolt kommunikáció drasztikusan tudja befolyásolni az üzletmenetet pozitív és negatív értelemben egyaránt. A hibák gyorsan kiderülnek, azonnal hatnak, nem lehet falakon belül tartani, amíg kitalálja egy vállalat, hogy mit is lépjen.

Sokkal nagyobb lett a felelősség és a rizikó. Ugyanakkor ezek a változások lehetőséget is teremtettek, ugyanis sokkal több, megalapozott adat áll rendelkezésre, több nézőpont vehető figyelembe, könnyebben modellezhetőek a kimenetek, a folyamatokról nem csak várható statisztikai elképzelések vannak. Tanácsadóként és könyvvizsgálóként mi is ezekre koncentrálunk. Az eddigieknél is kiemeltebb szerepet kap az üzleti értékkel bíró információ, a feladat pedig az, hogy ezt az elérhető adatokból létre tudjuk hozni.

Rózsai Rezső
Rózsai Rezső Fotó: Stiller Ákos / Portfolio

Meddig fokozható még ez a gyorsulás?

Nem várunk lassulást, sőt! Ez egy öngerjesztő folyamat: versenyhelyzet van, a digitális világ sajátosságai miatt sokszor az elsőként megérkező visz mindent. Aki később jön vagy rosszul döntött, az hátrányba kerül. Ez egy egyszerű képlet. Ezt fokozza még az egyre növekvő felhasználói igény, ami tegnap még elérhetetlen volt, ma már sztenderd, holnap viszont már elavult.

Érdekes a döntéshozatal módja is, ami két módon lehetséges: elsősorban intuíció alapján, mint tette ezt néhány neves vállalkozás, amelyik a semmiből kinőve mára a gazdaság meghatározó szereplője lett. Vagy lehet kisebb, átgondoltabb lépésekben, de gyorsan haladva, szakértők, külső erőforrások, tanácsadók bevonásával. Utóbbinak kisebb a kockázata és kevésbé jól hangzó sztori, de a jövőállóság garantáltabb. Nagyon sok volt az olyan, csupán vezetői megérzések alapján utat választó cég, amelyik nem tudott hosszú távon sikeres lenni, de róluk ritkán beszélnek, nem maradnak meg az üzleti emlékezetben.

Mennyire tud gyorsan reagálni erre a tempóra a szabályozói háttér? Mennyire rugalmas ezen a téren a magyar és az uniós jogalkotói háttér?

Nagyon komoly szakmai munka folyik mind az EU-ban, mind a magyar jogalkotásban és vannak már jó példák szinte minden területen, de tény, hogy néha komoly kihívás a jogalkotók számára, hogy a gazdaság szereplői által diktált ritmust tartani tudják.

Vegyünk egy példát. Egy ipari vállalatnál bonyolult, de nyomonkövethető az értéklánc, de az olyan digitális platformcégeknél, mint a Google vagy az Amazon, már jóval nehezebb a helyzet. Felmerül kérdésként, hogy az adott szolgáltató hol adózzon, hiszen más országban dolgoznak a fejlesztők, máshol működik a marketing-csapat, különböző helyeken vannak a cloud szerverek, a termékekért viszont globálisan szétszórva mindenhol fizetnek a fogyasztók. A globálissá váló értékláncokban nem egyszerű "lemodellezni" mindezt, a hozzáadott érték keletkezését és felhasználását sem lehet egyértelműen egy országhoz vagy lokációhoz kötni.

A téma talán mindennél aktuálisabb, óriási viták folynak erről az USA-tól Európáig. A szabályozás pedig egyre nehezebb lesz, mert ezek a cégek iszonyatos mértékben növekednek.

Nehezíti a helyzetet az is, hogy nincsenek határok, a gyorsan zajló változások pedig döntően tudnak befolyásolni kis országokat.

Csak a példa kedvéért: mi lesz, ha az elektronikai vagy autógyártás drasztikusan megváltozik? Ha ez bekövetkezik, az több ország gazdaságára lesz hatással. Lehetnek olyan országok, amelyek katasztrofális állapotba kerülhetnek, hacsak nem alkalmazkodnak, reagálnak gyorsan az új helyzetre.

Magyarországra a két lehetőség közül melyik várhat?

Magyarország érdekes helyzetben van, mert egy friss gazdaság, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. A múltunk miatt a ’90-es évek elején úgy tudtuk pótolni a hiányzó know-how-t és a technológiai tudást, hogy nagyon sok sok újszerű invesztíció jött be az országba, ezért a magyar gazdaság egy akkor nagyon korszerű technológiára és szemléletmódra épült, nem voltak olyan régi, bejáratott, ám megcsontosodott modellek, amelyeket nehéz lett volna megváltoztatni.

A magyar gazdaság ezért viszonylag rugalmas, gyorsan tud reagálni. Ha egy gyártó cég úgy dönt, hogy megszünteti adott termékek előállítását, a dolgozók valószínűleg el tudnak helyezkedni más iparágban. Persze ez nem megy varázsütésre, átképzésre van szükség, de azok a munkavállalók, akik hozzászoktak, hogy bizonyos időközönként a gyárban átszervezték a munkafolyamatokat, sokkal könnyebben át fogják vészelni ezt az időszakot, hisz nem csak az új folyamatokat ismerték meg időről időre, hanem a változáshoz való gyors alkalmazkodást is elsajátították. Ők ezért nagyon értékes tudással rendelkeznek a gazdaság rugalmassága szempontjából.

A nemzetközi befektetők mindig ezt nevezik meg az egyik alapvető értéknek Magyarországon, hogy a munkaerő nemcsak jól képzett, hanem jól is reagál a változásra. Ezt ugyanakkor sokak számára mégis nehéz elképzelni, mert az az általános prekoncepció, hogy a magyarok szeretik az állandóságot.

A helyzet most ebből a szempontból optimális, hiszen minden területen érezhető a munkaerőhiány. Ugyanilyen rugalmas lenne a munkaerő akkor is, ha magas lenne a munkanélküliség?

A magyar munkavállalók az elmúlt években bebizonyították, hogy szükség esetén mennyire rugalmasak tudnak lenni. 20 éve még Nyíregyházáról Székesfehérvárra sem költöztek el egy munkalehetőség kedvéért, most pedig gyakorlatilag olyan európai kolóniák alakultak ki magyar munkavállalókból, hogy lassan nem tudunk úgy meginni egy kávét Nyugat-Európában, hogy legalább egy honfitársunk ne dolgozna az adott üzletben, és akkor most csak arról a szektorról beszélünk, ahol ez leginkább szem előtt van.

A magyar munkaerő rugalmasságával alapvetően nincs gond, a nagy kérdés az lesz, hogy ha jön a következő gazdasági válság, akkor ez a dinamika hogyan fog átalakulni.

rozsai_rezso_4_kpmg
Rózsai Rezső Fotó: Stiller Ákos / Portfolio

Ez akkor azt is jelenti, hogy egyre több jele mutatkozik annak, hogy hamarosan itt a következő recesszió? A KPMG ügyfelei igénylik, elvárják, hogy felkészítsék őket egy esetleges globális válságra?

Az ügyfelek azt igénylik, hogy felkészítsük őket mindenféle változásra. Ebben benne van a növekedés is, amit tapasztalataink szerint sokszor sokkal nehezebb kezelni, mint egy racionalizálást. Nyilván hosszú távon mindenkinek a növekedés a célja, de néha nagyon komoly kihívásokkal jár erre megfelelően reagálni.

A válsággal kapcsolatban, az utóbbi években sokan megkongatták már a vészharangot. Vannak olyan iparágak, ahol érezni némi megtorpanást vagy lassulást, vannak, ahol abszolút nem. Vagyis nincs olyan egyértelmű jele drasztikus válságindulásnak, mint 2008-ban, bár tény, hogy az elsöprő krach akkor nagyon hirtelen indult el. Az azonban elmondható, hogy a legtöbb szervezet óvatosabban és felkészültebben tekint most a közeljövőre.

Az elmúlt hónapok globális gazdaságát a kereskedelmi háború határozta meg. Ennek eszkalálódása tekinthető egy válság jelének?

Abszolút. Végignézve a világ meghatározó szereplőin, látszik, hogy elindult egy erős protekcionizmus, befelé fordulás pont azok miatt a tendenciák miatt, amikről az imént is beszéltünk: nagyon nyitottá vált a világgazdaság, megszűntek a határok, és egyre nehezebb egy-egy országnak kontrollálni a saját gazdaságát azáltal, hogy már nem a klasszikus értékláncokban folyik a termelés vagy az értékesítés.

Ennek az is egyik következménye, hogy eltűnnek azok a pólusok, azok a világgazdasági szövetségek, amelyek hosszú időn keresztül meghatározták a világ működését. Vagyis a világrend megbomlani látszik.

A növekvő nemzetközi politikai hatalmi vákuumban nincs egyetlen ország vagy csoport sem, melynek lenne képessége, ereje (akár gazdasági, akár politikai), hogy valóban meghatározza a globális agendát.

Az amerikai-kínai kereskedelmi háború pedig mind a két oldalon komoly károkat okoz, bármelyik fél érzi majd magát győztesnek, egy ilyen konfliktusnak mindig van ára. Emellett viszont érdekes, nem várt vagy inkább nem gyakran említett következményei is lettek a feszültségnek: pozitív externáliák jöttek létre a nagy csatákban nem résztvevő harmadik feleknél, mert az Amerikában gazdaságosan továbbra sem termelhető termékeket valahol le kell gyártani Kína helyett.  Így felélénkült Vietnám, Thaiföld, Indonézia vagy Dél-Korea gazdasága és az oda irányuló tőkebefektetések.

Ez gondolom nem kizárólag az ázsiai térségre igaz. Európa, vagy akár Magyarország is profitálhat a kereskedelmi háborúból?

Európa is lehet nyertese a trendnek, Németországban például a vegyipar és műanyagipar fellendülése látszik, de Magyarország is előnyös pozícióban van. Egyrészt - ahogy már említettük - adott a megfelelően agilis, változásra kész, nyelveket egyre inkább beszélő munkaerő. Ugyan kritikus nyersanyagok terén nem állunk jól, de mégis van egy nagyon fontos geopolitikai előnyünk, az időzónánk. Közép-Európa távolsága feldolgozható mind Amerikában, mind Ázsiában. Nagyon sok ügyfelünktől halljuk, hogy ez egy fontos szempont.

Másrészt az életminőség is kezd szemponttá válni: fontos tényező, hogy hol találunk még olyan élhető helyeket, ahová munkaerőt lehet irányítani, akár helyit, akár nemzetközit, egyfajta tudásbázist létrehozva. Az észt Transferwise például egy tucatnyi fejlesztő és kiszolgáló irodával rendelkezik világszerte, többek között Budapesten is. A cég növekedésének egyik kulcsa lehetett, hogy nem egy központban próbálják felhalmozni a szükséges munkaerőt, az irodák helyszínének kiválasztásakor pedig komoly súllyal szerepelt az adott város hangulata. Ehhez jön a jogszabályi környezet, az innováció támogatása, az adózás megfelelő keretek közt tartása, ezek mind fontos szempontok. Magyarország ezek alapján egyértelműen jó helyzetben van, nyertese tud lenni a változásoknak.

Vagyis az is elképzelhető, hogy a világban zajló folyamatok hatására magyar középvállalatok nemzetközileg is meghatározó tényezővé fejlődhetnek?

Igen, most ugyanis sokkal könnyebb kitörni, mint akár néhány évvel ezelőtt. A határok nélküli, digitális piactér óriási lehetőség. Régen az tudott meghatározó lenni, akinek megfelelő tőke állt rendelkezésére. Ez bizonyos szempontból most is igaz, vannak olyan piacok, ahol már jelentős erőpozícióban lévő szereplők állnak, akik ha felismernek egy jó lehetőséget, akkor jó esetben felvásárolják az ötlet gazdáját, rosszabb esetben megvalósítják az ötletet saját embereikkel. Ugyanakkor vannak nyitott pályák, de kell egy gondolkodásmód-váltás, hogy felismerjük, hogy kis halként nagy ötlettel is lehet nagy halként gondolkodni.

A mai sikeres vállalkozások esetében ritkán számít, sőt, ritkán meghatározható a cég nemzetisége. Nehéz eldönteni, hogy egy sikeres budapesti startup, mint mondjuk az AImotive vagy a Prezi meddig számít magyar vállalatnak, ahogyan azt sem szabad lebecsülni, ha egy nagy globális vállalatban rendszerszintű a magyar innováció becsatornázása, ahogy mondjuk a Continental, Knorr-Bremse, Ericsson vagy az IBM esetében látható.

Rózsai 2019-től vezérigazgató a KPMG-nél
Rózsai Rezső Fotó: Stiller Ákos / Portfolio

Milyen alapvető stratégiákat érdemes követni egy gazdaságilag és politikailag is turbulens világban a vállalatoknak, cégvezetőknek a hosszú távú sikerek eléréséért? Egyáltalán lehet még hosszú távra tervezni?

Kell, hogy legyen egy célunk, csak az oda vezető út lett kevésbé egyszerű vagy egyértelmű. Most folyamatosan módosítani kell, alkalmazkodni az új körülményekhez.

Olyan, mintha a viharos Balatonon próbálnánk haladni egy SUP-pal: látod a partot, és evezel is előre, de közben állandóan reagálni kell a hullámzásra meg a szélre, mert mindig változik valami körülöttünk. Ha megfelelő izmaink megfelelő időben dolgoznak, akkor nem esünk vízbe, és végül célt érünk.

Korábban a munkatársak gyakran kérdezték meg egy új év tervezésekor, hogy nem lehetne-e csak egyetlen egyszer nem mindent újratervezni és úgy csinálni, ahogy tavaly. Erre a válaszom mindig az volt, hogy ez esetben pontosan egy évvel kerülnénk távolabb attól, ahová el szeretnénk jutni. Az üzleti környezetben nincs lebegés. Vagy továbbfejlődni lehet, vagy visszafejlődni. Mára ez a dinamikus, agilis gondolkodás már nem csak, hogy megszokottá vált a munkatársak között, de egyenesen elvárássá érett részükről.

Az alapvető stratégiákat tekintve a legfontosabbá az innováció vált. Ezt a magyar cégvezetők is felismerték. Ha megkérdezzük az ügyfeleinket, milyen évük volt, tízből már legalább kettő nem azzal kezdi, hogy mennyit nőtt az árbevétel vagy, hogy mennyivel csökkentek az előző évhez képest a termelési költségek, hanem hogy miben újultak meg. Egy jó éves eredménynél többet ér, ha sikerült Magyarországra hozni az anyavállalat kutatási vagy fejlesztési bázisát vagy automatizálni bizonyos folyamatokat. Előbbi a jövőállóság kulcsa, amennyiben azt a hozzáadottérték-termelő képességben határozzuk meg. Utóbbi pedig nem csak költségcsökkentés a vállalatnak, hanem a munkavállalóknak is jó.

A robotok nem váltják ki az emberi munkaerőt, hanem lehetőséget teremtenek kreativitásra, elmélyültségre, pontosabb és alaposabb eredményekre.

Ha a korábbi monoton, időigényes rutinfeladatokat, adatelemzéseket el tudja végezni a gép, az ember egyrészt megszabadul a repetitív rutinoktól, másrészt a gép által feldolgozott sokkal több adatból képes információt, tudást előállítani. Jobban strukturált adatok, jobb következtetések. Nálunk is így születnek az innovációk: a munkatársak ötleteit, intuícióit kell támogatni szervezettel, kultúrával és technológiával – hosszú távon gondolkodni, de gyorsan adaptálódni, ez a siker és a mindennapi sikerélmény kulcsa.

Rózsai Rezső 1997 óta dolgozik a KPMG-nél, 2014. október 1-je óta a könyvvizsgálati részleg vezetője, 2019. október 1-től vezérigazgató. Tanulmányait a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi-vállalkozási szakán végezte. Ipari, kereskedelmi és ingatlan területen tevékenykedő cégek könyvvizsgálatára specializálódott.

halászbástya_budapest_shutter
Frankfurti tőzsde
Benzin
mnb
Rózsa Balázs katona gergely femtonics
shutterstock_1468703804
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
halászbástya_budapest_shutter