helicopter money
Gazdaság

Helikopterpénzzel a válság ellen: ingyenpénz az embereknek

A monetáris politika kezd kifogyni az eszközökből, de a gazdaság lassul, és valamit tenni kell. A kamatokat lassan nem lehet már hova vágni, a tartalékrátákon és refinanszírozási programokon keresztüli monetáris lazítás sem oldotta meg tartósan az alacsony infláció és a gyengélkedő gazdasági növekedés problémáját. Sokan egy régóta emlegetett elméletet porolnak le: a helikopterpénzt. A helikopterpénz fiskális és monetáris politikai lépések összessége, ami a gazdaságot hivatott élénkíteni és az inflációt növelni a gyenge növekeédsi és inflációs környezetben, magyarul: ingyen pénz.

Miért kerültek lépéskényszerbe a jegybankok?

A pénzügyi világválság, majd az azt követő államadósság-válság hatására a jegybankok lépéskényszerbe kerültek: visszavágták az irányadó kamatlábaikat és egyéb lazító intézkedéseket vezetettek be. Ez a legtöbb országban sikerrel járt abból a szempontból, hogy újra életet leheltek a gazdaságba, ám addig azért nem tartott az élénkülés, hogy a monetáris politikák is normalizálódjanak. Erre az eurózóna az egyik legjobb példa, amelyet az újabb gazdasági lassulás úgy ért, hogy közben a monetáris politika laza maradt. Így most adott a feladat, szűk eszköztárral kellene újra élénkíteni a lanyha inflációs és növekedési teljesítményt felmutató gazdaságokat.

Ahogy a fenti ábrán látszik, a deflációt sikerült megállítani, de az irányadó kamatok most is nulla közel vannak, az extra likviditás fordított hozamgörbét hozott létre mostanra és a további monetáris lazításra a piaci szereplők már majdhogynem immúnissá váltak. Eközben pedig az infláció újra lefelé fordult.

Lassulás esetén az infláció még jobban visszaesik a lankadó üzleti aktivitás miatt. A jegybankok kamatot sem tudnak vágni és a QE sincs már feltétlenül nagy hatással a gazdaságra. Sokan már recessziót sejtenek és ezt az inverz hozamgörbére alapozzák. A lényeg viszont, hogy a jegybankoknak valamilyen megoldást kell találnia az esetlegesen lassuló gazdaság talpra állítására.

De akkor miért is helikopterpénz?

Ilyen környezetben kerül be újra a köztudatba a régóta ismert helikopterpénz elmélet, ami stimulálni tudná  a gazdaságot és segítene elkerülni a deflációt. Az alapvető gondolat Milton Friedman Nobel-díjas közgazdásztól származik. Lényege, hogy a jegybankok (vagy a kormányok) nem a pénzintézeteknek, hanem közvetlen módon a fogyasztóknak juttatnának likviditást a fogyasztás növelésére.

vagyis ez a kivételes helyzetekben alkalmazható ingyenpénz.

A Friedman-féle elmélet úgy szól, hogy a jegybank helikopterrel átrepül egy közösség fölött, onnan új 1000 dolláros címleteket szór ki, ezt pedig a közösség összegyűjti és igazságosan elosztja.

A példa természetesen nem életszerű, mindössze érzékeltetni próbálja az elmélet feltételeit, mégpedig:

  • egyszeri, vissza nem térő esetről van szó, és ezt a fogyasztók is tudják;
  • visszafordíthatatlan tranzakcióról van szó, azaz a kiosztás után már nem lehetséges beszedni;
  • nem hoz létre extra tartalékokat a bankoknál;
  • a bankok nem kerülnek kapcsolatba a kiosztott pénzzel;
  • vagy pénznyomtatásból, vagy adóbevételekből finanszírozzák, tehát monetáris vagy fiskális eredetű is lehet.

Valójában a helikopterpénz-koncepció nem teljesen kiforrott. Az még világos, hogy a jegybank nem tudja ezt a pénzt közvetlenül eljuttatni a lakossághoz, ehhez az államra (a költségvetésre) van szüksége. Innentől a helikopterpénz-koncepció valójában állami költekezést jelent. Ám a szakirodalomban is van ellentmondás a tekintetben, hogy helikopterpénznek csak a totálisan fedezetlen (jegybanki pénzteremtéssel finanszírozott) állami költekezés tekinthető, vagy a piaci kötvénykibocsátásból esetleg adóemelésből finanszírozott élénkítő csomagok is megfelelnek a definíciónak. Tovább növeli a zavart, hogy a pénzügyi válság során megjelenő ötletelések már helikopterpénznek hívták a lakosságot, a bankrendszert, illetve az államot (államadósságot) megfinanszírozó jegybanki pénzteremtést is. 

Véleményünk szerint ma (annak érdekében, hogy a szimpla élénkítéstől élesen megkülönböztessük) helikopterpénznek a jegybanki pénzteremtéssel finanszírozott, lakossági jövedelmet közvetlenül növelő  élénkítő csomagot érdemes hívni.

Jó, jó, de ez reális? Volt már ilyen?

Az egyik ilyen eset az amerikai "2008-as Gazdaságélénkítő Törvénycsomag" volt, egy másik pedig az ausztrál fiskális program, ami 2008 decembere és 2009 májusa között zajlott.

Az ausztrál program érdekessége, hogy megvizsgálták a program fogyasztókra gyakorolt hatását. A kutatás azt találta, hogy a 21 milliárd dollár értékű adóvisszaigénylési programban résztvevők 40%-a el is költötte a visszaigényelt összeget, és csupán 18,7%-uk takarította meg. Így kijelenthető, hogy a programnak sikerült a fogyasztást élénkítenie.

A legtöbbet hangoztatott kritikája a helikopterpénznek, hogy az könnyen és gyorsan eredményezhet hiperinflációt. A válság utáni friss tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a jegybankmérleg felfúvódása, a gazdaságban lévő pénzmennyiség jelentős emelkedése sem okoz minden körülmények között inflációt. Érdekes módon ez nem csak a recesszió időszakában volt igaz, hanem még az ezt követő éveben is.

Ausztráliában a program előtti, 2008. szeptemberi inflációs adat 5% volt, ez a decemberi 3,7%-ra csökkent, és a 2009. márciusban már csak 2,4%-volt. Ehhez képest a 2008-as költségvetés 1,7%-os többlete, 2009-re 2,1%-os hiánnyá változott. Ez azt mutatja, hogy a válság fékező hatásai erősebbek voltak, mint az élénkítés árfelhajtó ereje. 

De ez miért érdekes most?

Valójában, a válság kezdete óta már többször előjött a helikopterpénz elmélete. 2012-ben a Financial Times készített videót a lehetőségről, mert az addigi konvencionális monetáris politikák nem váltak be a válság megfékezésére.

Három évvel ezelőtt, 2016-ban újra előjött az elmélet, amikor a QE programok nem látszottak megoldani a lassú növekedés és alacsony inflációs problémát, főleg az európai országokban. Ekkor a CNBC készített róla riportot, de a helikopter-pénz bevezetése itt is elmaradt, aminek a kézenfekvő magyarázata, hogy a európai gazdaságok enélkül is éppen élénkülni kezdtek.

Most a CNN Business ismertette az elméletet. A világgazdaság egyre inkább lassuló tendenciát mutat, és sorra érkeznek romló adatok. De adódik a kérdés: miért lenne fontosabb most ez az elmélet, ha előző időszakokban sem használták fel végül?

Erre igazából nincs új válasz. Most is ugyanazért merül fel, mint korábban: a jegybankok lépéskényszerben vannak és kezdenek kifogyni az eszközökből.

A helikopterpénz bevetését azonban most is komoly viták övezik, a többség elutasítja az ötletet. Ám ha a világgazdaság problémái a következő időszakban sem enyhülnek, meglehet, egyre népszerűbb lesz.

facebookshutter
uveghaz epites unios palyazat durvan lassit kapacitashiany1500
FrankfurtTőzsde
allampapir
BÉT
GettyImages-1132938888
Varhelyi Oliver hetfon mar atment a vizsgan
GettyImages-1171927220
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
GettyImages-1132938888