mnb shutter
Gazdaság

Nem akármilyen fegyverei vannak még az MNB-nek - Mi vár így a forintra?

Nagyot fordult a világ fél év alatt a magyar jegybankkal: március végén még mindenki hitt abban, hogy elindul egy lassú normalizálódás, emelkedés a kamatokban, mostanra viszont egyre többen várnak újabb lazító lépéseket a jegybanktól. Részben emiatt érdemes kicsit feleleveníteni, milyen eszközei lehetnek az MNB-nek, ha bármilyen lépést tervezne a közeljövőben.

180 fokot fordult az MNB

Alig fél éve, március végén emelte meg az MNB Monetáris Tanácsa 10 bázisponttal az egynapos betéti kamatot, azóta mínusz 0,05 százalékon áll a ráta. Akkor mindenki azt gondolta, hogy szép lassan normalizálódik majd a jegybank monetáris politikája, ha nem is hónapról hónapra, de elindul egy tartósabb kamatemelés, bár az MNB jelezte, hogy nem készül ciklusra.

Azóta nem is szigorított tovább a Monetáris Tanács, részben ennek volt köszönhető a forint nyáron látott gyengülése, hiszen fokozatosan árazódtak ki a további kamatemelési várakozások, a piac elkezdett felkészülni a tartósan negatív reálkamatra.

Tavasszal lehetett azt mondani, hogy indokolt is volt az MNB óvatos kamatemelése, hiszen a márciusi infláció 3,7 százalék volt, vagyis közelítette a jegybanki toleranciasáv (3%±1%) tetejét. Onnan áprilisban és májusban még jött egy kis emelkedés 3,9%-ra, de a jegybank kitartott, és az eddigiek alapján bejött a várakozása, hiszen utána fokozatosan lassult az áremelkedési ütem, szeptemberben már csak 2,8 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a maginfláció viszont alig csökkent a csúcsról, még mindig 3,9 százalékon áll.

Vagyis eddig beigazolódott az MNB stratégiája, legfeljebb a maginfláció miatt aggódhatnak kicsit a Monetáris Tanács tagjai. Ők azonban elsősorban az adószűrt maginflációt tekintik támpontnak, ami szeptemberben 3,4%-on állt, így messzebb van a toleranciasáv tetejétől.

A fenti inflációs körülmények mellett logikus lépés, hogy nem szigorított tovább a jegybank. Sőt, Nagy Márton szerdán a Budapest Economic Forum konferencián már arról beszélt, hogy akár öt-tíz évre is berendezkedhetünk az alacsony kamatokra. A jegybank alelnöke szerint éppen ezért

nem érdemes már „normalizációról” beszélni, hiszen az alacsony, akár negatív reálkamat az új norma.

Hozzátette: strukturális változás történt az infláció természetében, hiszen a pénz, az információ és az energia ára szinte nullára csökkent, ez pedig hosszabb távon is alacsony inflációt hozhat.

Mit tehet még az MNB?

Ha elhisszük, hogy az MNB-nek továbbra is igaza lesz az inflációs kilátásokban, akkor teljesen logikus, hogy ne szigorítsanak a kamatkondíciókon. Sőt, mostanra egyre több elemző gondolja úgy, hogy akár lazítani is tudna a Monetáris Tanács, csak elhatározás kérdése. Az eszközei is meglennének erre:

  1. Ha óvatos akar maradni a Monetáris Tanács, akkor elképzelhető a jelenlegi nem konvencionális eszközök finomhangolása. Ebben elsősorban a likviditásmenedzsment lehet logikus lépés, vagyis a döntéshozók növelhetik a kiszorítandó bankrendszeri likviditást, ami lazítást jelent a monetáris kondíciók szempontjából. A likviditásmenedzsmentet a devizaswapokon keresztül valósítja meg a jegybank, az utóbbi hetekben már láttuk annak jeleit, hogy a tavasszal kezdődött átmeneti csökkenés után visszaemelkedett 2000 milliárd forint környékére az állomány.
  2. További lehetőség a kamat csökkentése, ami már egy drasztikusabb lépés lenne, de ha az inflációs kilátások változásából indulunk ki, akkor elvileg indokolt lehet. Elsősorban azon gondolkodhat el a Monetáris Tanács, hogy az egynapos betéti rátát visszavágja a március előtti szinte mínusz 0,15%-ra. Ez erős üzenet lenne a laza monetáris kondíciók felé.
  3. Az igazán nagy dobás az lenne, ha a nagy nemzetközi jegybankokhoz hasonlóan az MNB is mennyiségi lazítást (quantitative easing) vezetne be, vagyis eszközöket vásárolna a piacon, hogy azzal juttasson friss pénzt a gazdaságba. Ez sem teljesen idegen a magyar jegybanktól, hiszen nyáron már meghirdettek egy 300 milliárd forint keretösszegű vállalati kötvényvásárlási programot, melyre egyelőre komoly érdeklődés van. Tavasszal a Monetáris Tanács azt állította, hogy a Nemzeti Kötvény Program nem lazítás, mert az így a piacra pumpált likviditást sterilizálják más eszközökkel. Ez azonban változhat, ha megemelnék a program keretösszegét és esetleg a likviditásnövelést sem ellensúlyoznák. Persze ha tényleg a nagy nemzetközi jegybankokat tekintjük mértékadónak, akkor más eszközök is szóba jöhetnek, a Fed és az EKB például állampapírokat, jelzálogleveleket is vásárol, egy ilyen típusú QE-program azonban váratlan lenne az MNB részéről.

Legutóbbi elemzésében a szeptemberi inflációs adat megjelenése után az OTP Bank elemzői is azt emelték ki, hogy a várakozás alatti áremelkedéssel a jegybank még kényelmesebb helyzetben lehet. Így ha a külső gazdasági környezet tovább romlik, akkor jöhetnek ismét lazító lépések a Monetáris Tanácstól, ők elsősorban a devizaswap-politika változására és esetleges eszközvásárlásokra gondolnak. Az egyelőre nem tűnik valószínűnek szerintük sem, hogy állampapírokat vásárolna a jegybank, de elméleti opcióként egy komolyabb nemzetközi visszaesés mellett nem zárható ki ez sem.

A Societé Generale friss elemzése szerint a francia bank elemzői arra számítanak, hogy a külső környezet további romlása mellett eljön majd az a pont, ahol az MNB kismértékű kamatcsökkentésről és likviditásbővítésről is dönthet 2020-ban. 

Ha lesz is változás, valószínűleg legkorábban decemberben, hiszen az MNB eddig rendre ahhoz tartotta magát, hogy a negyedévente megjelenő inflációs jelentés alkalmával tekinti át eszköztárát. Ráadásul szerdai előadásában Nagy Márton is utalt arra, hogy a változó környezetben az adatvezérelt üzemmód lehet a monetáris politika eszköze.

Vagyis most valószínűleg marad az eddigi jegybanki eszköztár, a következő két hónapban pedig a beérkező adatok függvényében értékelhetik egy decemberi változtatás esélyét.

Mi lesz a forinttal, ha felbátorodik az MNB?

Önmagában a havonta érkező inflációs adat mellett az lehet érdekes a jegybank szempontjából, megjelenik-e a magyar deviza gyengülése az árakban is. Korábban azt lehetett gondolni, hogy az importárak emelkedése miatt az inflációs rátában is megmutatkozik majd ez a folyamat, tavaly is erre láttunk példát a nyári forintgyengülés után.

Most azonban úgy tűnik, hogy nem csak az infláció természete változott meg, hanem a korábban megszokott inflációs hatások egy részét is elfelejthetjük. Nem csak azt nem tudjuk, mennyivel emeli meg a forintgyengülés az áremelkedési ütemet, de egyelőre az sem biztos, hogy egyáltalán van-e bármilyen hatása.

Az OTP Bank már említett elemzése szerint rövidtávon inkább a forint további gyengülése felé mutatnak a jelek, a korábbi 327-ről 334-re emelték célárukat az euró-forint árfolyam esetében. Ennek ellenére a bank elemzői azt gondolják, hogy az infláció nem lépi majd túl a célértáéket, december-január körül 3,7%-on tetőzhet a drágulás, majd az üzemanyagárak bázishatása miatt gyorsan csökkenhet.

A Commerzbank elemzője szerint az eddigi jelek arra utalnak, hogy az MNB azonnal lazítani fog, amint az infláció tovább enyhül, vagyis rövidtávon alulteljesítő maradhat a magyar deviza. Ezt azzal indokolták, hogy a magyar jegybank évek óta a leglazább a feltörekvő piaci jegybankok között.

A Societé Generale szerint ha bejön a várakozásuk és továbbra is laza lesz a magyar jegybank, akkor 2020 második felében 350 közelébe is gyengülhet a forint az euróval szemben. 

_BBF3978 (1)
FrankfurtTőzsde
FrankfurtiTőzsde
viharelottishutterstock
BÉT
kórházi ágy
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Bevezetés a tőzsdei megtakarítások világába érthetően
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
Zuhan a német gyáripar