Varga Péter Pál Budai Egészségközpont
Gazdaság

Figyelmeztet a legnagyobb hazai magánklinika alapítója: kritikus szakaszba érkezett a magyar egészségügy válsága

Az Országos Gerincgyógyászati Központ műtőinek modernizálása, az intenzív osztály kapacitásának növelése, a régi energiaközpont lecserélése, a meglévő épület zölddé alakítása - sorolta Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapítóügyvezetője az intézmény terveit a Portfolio-nak nyilatkozva. A legnagyobb vállalás azonban a több szakmában is tervezett magán sürgősségi ellátás kiépítése, melynek részleteit a lapunknak adott interjújában ismertette. A gerincsebész arra is figyelmeztet, hogy amennyiben a kormány nem rendezi a közfinanszírozott rendszer finanszírozását, akkor a kórházakra költött pénz kidobott összeg lesz. Azt is elárulta Varga Péter Pál, hogy az intézmény ellátási szerepéről tárgyalásokat kezdeményezett az EMMI-vel.
Varga Péter Pál előadást tart a Portfolio Private Health Forumon november 6-án:

Az elmúlt hetekben eldőlt, hogy a Budai Egészségközpont 75%-os tulajdonosa, a Bonitas 2002 Zrt. által tulajdonolt Bonitas Első Ingatlan Alap vette meg az épületet, amelyben a BEK és az Országos Gerincgyógyászati Központ is működik. Ezek után biztos lábakon indulhat a kapacitások bővítésének tervezése?

Varga Péter Pál: Valóban, az adásvétel folyamatban van, lezárása esetén az ingatlannal még inkább lehet majd gazdálkodni, mert a többségi tulajdonosunké. Eddig is a jó gazda módszereivel kezeltük, 15 év alatt több mint kétmilliárd forintot költöttünk rá.

Mik a konkrét tervek?

Szakmailag folyamatos fejlesztési lépéskényszerben vagyunk, így például abszolút prioritás, hogy az Országos Gerincgyógyászati Központ műtőit modernizálni kell. Ezek jelenleg is nemzetközi színvonalú műtők, azonban emeletenként van egy-kettő, ahelyett, hogy egy nagy blokkban helyezkednének el. A másik fontos faktor, hogy az intenzív osztályunk kapacitása szűk ellátási keresztmetszetté vált, ezt a jelenlegi 14 ágyas kapacitást fel szeretnénk vinni 24 ágyra. Ezt is csak egy új építészeti környezetben tudjuk megteremteni. Ezenkívül le kell cserélnünk az ósdi energiaközpontunkat és hálózatunkat is.

Teljesen zölddé akarjuk tenni az épületet, az energiafelhasználás tekintetében is.

Ez most úgy látszik, egyfajta trenddé kezd válni idehaza a kórházak körében, legutóbb épp az Uzsokiról hallottunk hasonló terveket.

A környezetvédelem ma már egy kórház működésében is fontos kérdéssé vált. Green house koncepció és zéró energia – ez a célunk. Ennek keretében mindent fel akarunk használni, ami racionális és környezettudatos, így például nap- vagy a geotermikus energiát.

Varga Péter Pál BEK

Vagyis a bővítés a közfinanszírozott ellátás kapacitásait érint?

Igen, döntően a műtétszám növelése és a működés racionalizálása tekintetében. A következő években várható állami fejlesztéseknek köszönhetően Budapesten lesz legalább 4 nagyon modern kórház. Ehhez sorakozna fel az OGK és persze a BEK is.

Egy ilyen kórház megtervezésekor külföldi példákat is figyelnek?

A nemzetközi versenyben is nagy szakmai játékosnak számít a Gerincgyógyászati Központ, nagyon jó pozíciókkal rendelkezünk. A terveinket a gerincgyógyászat technikai környezetének megújítása mellett természetesen

összekötjük a privát oldalon folyamatosan növekvő igényekkel, mint például a sürgősségi ellátás feltételrendszerének kiépítésével.

Ezek szerint a BEK a sürgősségi ellátás elindítására készül magánfinanszírozásból, megérett már ennyire a privát piac?

A sürgősségi ellátás a BEK-ben jelenleg nagyon egyoldalú: elsősorban a mozgásszervek (kiemelten a gerinc) sérülései vagy sürgősségi idegrendszeri állapotok vannak a fókuszban. De más szakmákat érintő sürgősségi állapotok ellátására is növekednek az ügyfél- és biztosítói igények, ezt érzékeljük.

A Magyarországon működő nagy piaci szereplők rámozdultak az egészségbiztosításra. A sürgősségi ellátás ugyan még nem képezi a biztosítási csomagok részét, de ez már nem tartható sokáig.

(Bár az utasbiztosítás, a sí- vagy nyaralási balesetbiztosítások végül is e körbe sorolhatóak). Az egyik fontos faktor ezen az úton az, hogy  jelenleg nincs olyan szolgáltató, amely több szakmában is képes homogén színvonalú sürgősségi ellátást nyújtani ennek az ügyfélkörnek.

Ezek szerint Önök belépnek erre és abban bíznak, hogy ez kialakít egyfajta versenyhelyzetet?

Szó szerint ezt gondolom. A biztosítói igény már most tapintható, és ez a következő években várhatóan sokat erősödik még. Mire a komplex sürgősségi ellátásunkat felépítjük, addigra pedig még inkább kiforrottabbak lesznek ezek az igények.

Ezzel kapcsolatban tervek szintjén milyen időponttal számol?

Még csak most zárul le az épület megvásárlásának a folyamata. Ezt követően gyorsul fel az építészeti és az üzleti tervezés. Izgatottan várom, hogy hogyan lehet az általam megfogalmazott szakmai terveket lefordítani pénzügyi nyelvre, vagyis beruházási összegre, működési költségekre, megtérülésre.

A legutóbbi magán járóbeteg-ellátásban végrehajtott kapacitásbővítéssel kapcsolatban mik az első tapasztalatok?

A pesti oldalon megnyitott intézmény 60%-kal növelte járóbeteg magánkapacitásainkat. Fontos megjegyezni, hogy a teljes betegforgalom mintegy 25%-át teszik ki a vállalati csomagokon keresztül érkező páciensek, míg a 75% (részben biztosítói szolgáltatásszervezőkön keresztül érkező) színtiszta magán - megkeresés. A nyitásnak köszönhetően már négy telephellyel rendelkezik a Budai Egészségközpont: a történelmileg első Nagy Jenő utcai rendelőintézetünk, a Királyhágó utca, ahol az OGK mellett szintén üzemel magánrendelői komplexum, a Graphisoft Park és a Váci út. Már most látjuk, hogy a megnyitott plusz kapacitás okozta többlet az év végére el fog tűnni, s gondolkodnunk kell a továbblépésben.

Nagyon nehéz lekövetni a kereslet folyamatos és nagy ütemű növekedését. Az egy évvel ezelőtti forgalomhoz képest szeptemberben már a 30%-ot is meghaladó növekedésnél járunk.

A bővítés másik gátja az intézményi kapacitások mellett, a munkaerő. Mennyiben sújtja az általános HR-kérdés az intézményüket?

Szerintem az egész magyar egészségügyi szektor kulcseleme a munkaerő-kérdés, s hosszú ideig az is marad.

Varga Péter Pál

Budai Egészségközpont, alapító-főigazgató, gerincsebész

Dr. Varga Péter Pál 1979-ben szerezte meg diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán és 1983-ban tette le ortopédiai szakvizsgáját. 1986 és 1993 között 17 alkalommal vett ré
Tovább
Dr. Varga Péter Pál 1979-ben szerezte meg diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán és 1983-ban tette le ortopédiai szakvizsgáját. 1986 és 1993 között 17 alkalommal vett ré Tovább

Varga Péter Pál korábban már tartott előadást a Portfolio Private Health Forum 2017-es és 2018-as eseményén is.

Mit gondol arról a vélekedésről, hogy az állami rendszeren nagy részben az segít, hogy a bent dolgozó szakemberek egyszerre több állást vállalnak és egyszerre vannak jelen a közfinanszírozott és a magánellátásban?

Kétségtelen, hogy a közfinanszírozásban dolgozó kollégák közül sokan pénzügyi okok miatt kényszerülnek több állást is vállalni. A minőségi magánorvoslás fejlődésével viszont egyre jobban erősödik az a kívánatos trend, hogy az orvosok teljes munkaidőben dolgozzanak a magánszolgáltatónál. Mi is erre törekszünk: saját, főállású szakembergárdát építünk, s a korábban nálunk részmunkaidőben dolgozókat teljes munkaidőben szeretnénk alkalmazni.

És hajlandóak ők egy állást bevállalni?

A magánpiac már nagyon korrekten meg tudja fizetni azokat a szakembereket, akik elköteleződnek egy intézmény iránt. A BEK-nek már erős a brand értéke, ehhez képest az orvos egyéni marketingértéke  csökken. A brand-értékünk pedig az orvosok szemében is vonzó: a hozzánk jelentkező orvosok száma jóval meghaladja szükségleteinket. Ennek köszönhetően minden új rendelői kapacitást fel tudunk tölteni rövid időn belül. Nagyra értékelem a hozzánk forduló, frissen nyugdíjba vonult kollégák jelentkezését: nagy szakmai tapasztalattal, életbölcsességgel megáldott emberek.

Ha az idősebb kollégák is a magánellátásban kötnek ki, akkor ez tulajdonképpen egy spirál is lehet, hiszen így húzhatják magukkal a fiatal szakembereket is, és ennek következtében az állami ellátás leépül. Nem tart ettől?

Ha az állam rendezi a közfinanszírozott rendszer kapacitásait és ezzel együtt a finanszírozást (benne az orvosbérekkel), akkor abban a szektorban is lehetőséget teremt az életpálya-modellek újratervezésére. Ezért is pártolom az állami kórházfejlesztéseket, s ha az új kórházak fenntartásához megfelelő szintű finanszírozást is adnak, akkor a magyar közfinanszírozott egészségügy színvonala elindulhat felfelé.

Ha ezt nem teszi meg a kormány, akkor kidobott pénz lesz, amit ma új kórházakra vagy felújításra költenek: idővel nemcsak az infrastruktúra pusztul le, hanem a személyzet is elhagyja a közintézeteket.

Vagyis Ön szerint előbb-utóbb több pénzt kell betenni a gyógyító-megelőző kasszába tartósan?

Természetesen. Az infrastruktúra fejlesztése után muszáj jönnie egy működési költség-korrekciónak, különben a fenntartó nem tudja majd üzemeltetni a létrehozott sokkal modernebb és drágább infrastruktúrát. Azt tudjuk, hogy a kormányfő egyik óhaja az, hogy választódjon ketté a köz- és a magánfinanszírozott ellátás. Ehhez viszont rendbe kell tenni a közfinanszírozást, az intézményrendszernek meg kell élni abból a pénzből, amit a közfinanszírozott betegek után kap. Ha ez nem teljesül, akkor kezdődik el a kiskapuk keresése, a rendszer kijátszása. A plusz források nagy részét az intézményeknek a bérrendezésre kell fordítaniuk. A bérrendezési törekvéseknél (például szakápolói béremelés) azonban komoly ellentmondásokat látunk: a központi bérrendezésből egyes közszolgáltatásokat ellátó intézményeket ugyanis kizárnak, egyszerűen a tulajdonforma okán. (Lényegében ez mindössze a tatai Kastélypark Klinika és a BEK, összesen mintegy 200 szakdolgozóval.) De miért zártak ki minket, kérdezem? Mi az országos gerincgyógyászati közfinanszírozott kapacitás része vagyunk, ráadásul a komplex ellátásokra szakosodott, a kormány által erre szerződtetett intézmény. Ez egy felesleges és otromba lépés volt, egyben sérti a biztosítottak egyenlő ellátáshoz való jogait is. Mert ha hozzánk jön a közfinanszírozott beteg, akkor deklaráltan kevesebb pénzt tudunk fordítani a gyógyítására, mint ami más intézetekben rendelkezésre áll ugyanerre a célra (de ott szakismeret és gyakorlat híján mégsem látják el őket, hanem hozzánk utalják tovább ellátásra).

Úgy érzem, ez fájdalmas pontja a BEK működésének. Van még ehhez hasonló?

Az Országos Gerincgyógyászati Központot a legutolsó vonatkozó rendelet nem sorolta be az országos intézetek közé. Az ágazati irányítás felé jeleztem ezt, s az volt a válasz, hogy nem állami fenntartású az intézmény. Ugyanakkor az ellátási szerződésünk mégiscsak rögzíti az országos intézeti feladatokat. Akkor most mihez tartsam magamat? Jelenleg az ország minden részéről fogadunk komplex, másutt el nem látott gerincbetegeket.

A bérrendezési atrocitások és adminisztratív lépések okán most változtassak ezen?

Varga péter Pál BEK

Nincs is tervben, hogy az OGK-t országos intézet legyen?

Kinek a tervében? Ismétlem, mi mindezek ellenére még jelenleg is annak megfelelően fogadjuk és látjuk el a betegeket, hogy országos intézet vagyunk. Ellenben biztosra veszem, hogy a jövő évi bérfejlesztésekből megint ki fogunk maradni. Nagyon nyílik az olló, egyre több komplex betegellátási HBCS válik az intézetünkben deficitessé, amit természetszerűen nem tudunk a végletekig saját zsebből finanszírozni.

Tárgyalásokat kezdeményeztem az ágazatvezetéssel, szükséges ezeket a kritikus pontokat transzparens módon áttekinteni és tiszta észérvekkel megegyezésre jutni, döntéseket hozni. Súlyos ellátási hiányokat lehet ezzel megelőzni.

Volt-e, van-e olyan terv, hogy a BEK nemcsak organikusan terjeszkedik, hanem felvásárlásokkal, mint a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltató?

Amikor bővítésben gondolkodom, akkor az mindig egy vadonatúj létesítményt jelent. Ennek oka egyszerűen az, hogy cégünk vállalati kultúrája, minőségi ellátásra való törekvése és ennek módszertana nem tekinthető általánosnak a hazai egészségügyi ellátók körében. Számunkra bonyolult és kockázatos lenne más cégkultúra inkorporálása, míg a saját kapacitásunk expanziója soha nem veszélyezteti az ellátás homogenitását, a minőségre való törekvés megvalósítását.

Egyébként több cég, köztük jó nevű versenytárs is jelentkezett már nálunk azzal a céllal, hogy beolvadna hozzánk, szívesen adná el nekünk a cégét. Ezt nem tekintjük eszköznek a fejlődés útján.

Közben azért zajlik a piac konszolidációja, a nagyok szintjén legalábbis. Mit gondol a lakásrendelők jövőjéről?

A magánegészségügy robosztus volumene a lakásrendelőkben és a kis praxisokban zajlik. Ezekkel kapcsolatban pedig fontos megjegyezni, hogy ha nincs számla a magánrendelőben, az nem szimpla adócsalás, hanem azt jelenti, hogy nincs mögötte orvosi dokumentáció, ebben az esetben nincs betegbiztonság sem, az ellátás érdemben szakmai kontroll nélküli. Népegészségügyi érdek, hogy ez mielőbb rendeződjék.

Fennmaradhatnak a kisebb rendelők hosszú távon továbbra is?

A magánorvoslásnak Magyarországon helye van. Bátorítani, rendszerbe foglalni és kifehéríteni kell ezt az ágazatot. A kormány mellett a VOSZ-t látom itt fontos potenciális szervező erőnek.

Ahogy az öngondoskodás országos méretűvé válik (márpedig már 400 ezer felett van a magán-egészségbiztosítások száma), úgy válik egyre lényegesebbé az, hogy legálisan működő, tehát pénzügyileg, szakmailag transzparens magánvállalkozások jöjjenek létre az ország minden pontján. Ezeknek a vállalkozásoknak a vállalkozási környezetét is folyamatosan kell vizsgálni, támogatni bankkölcsönnel, egzisztenciális háttérrel. Ne felejtsük, hogy az orvosok itthon tartásán túl számos betegnek nyújtanak ezek a vállalkozások stabil és megbízható ellátást, tehermentesítve nehéz helyzetben levő közellátókat!

Akkor ebben szerepe kell legyen az államnak is?

Régóta hirdetem a fentieken túl az orvosok szellemi szabadfoglalkozási státuszának bevezetését. Tudja, hogy melyik a legkisebb magángazdasági egység a hazai egészségügyben? A háziorvosi vállalkozás. Kormányrendelet tette őket kötelezően azzá, kitéve a piac viszontagságainak, egyfajta üzletszerű viselkedést elvárva az erre ki nem képzett orvosszakemberektől. Az ő érdekeiket hatékonyan ki képviseli?  A kormány szerepe itt (is) kulcsfontosságú, tehetetlenség, mulasztás vagy elégtelen jogalkotás kritikus helyzeteket teremthet.

Összefoglalóan az a véleményem, hogy a hazai egészségügyi ellátás kritikus periódusát éli.

Ennek fő oka a közellátás finanszírozási szintjének a valós ráfordítások növekedését nem respektáló változatlansága. Miközben nemzetközi trend, hogy a közfinanszírozás sehol nem képes megbirkózni a növekvő ellátási költségekkel, s a polgárok öngondoskodásának ösztönzése elemi érdeke minden ország kormányának. El kell kezdeni végre az öngondoskodás jogi-pénzügyi környezetének újragondolását, ösztönzését.

Senki nem gondolhatja komolyan, hogy az ország költségvetése a közeli-távoli jövőben önmagában képes lesz a egészségügyi ellátórendszer növekvő költségeinek finanszírozására.

Portfolio Private Health Forum 2019
Varga Péter Pál előadást tart a Portfolio Private Health Forumon november 6-án. Még nem késő regisztrálni!

Fotók: Szekeres Máté

puskás aréna
GettyImages-1181297692
GettyImages-1187403722
GettyImages-630605348
GettyImages-1182107347
GettyImages-493261811
GettyImages-872657684
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Tudatos tervezés és stratégia nélkül nincs tőzsdei siker!
GettyImages-1187403722