Roska Botond
Gazdaság

A betegség, amitől jobban rettegünk, mint a ráktól

Portfolio
Az elmúlt húsz évben sokkal fontosabbá vált az emberek számára a látás – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Roska Botond, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett neurobiológus, kutatóorvos. Hozzátette: anyagi oka is van annak, hogy miért kevesebb látással kapcsolatos kutatást végeznek.

Az emberek a legjobban a látásuk elvesztésétől félnek – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Roska Botond, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett neurobiológus, kutatóorvos.

"Az emberek az utóbbi időben fedezték föl, hogy mennyire fontos a látásuk. Ha 20 éve megkérdeztük volna őket, hogy mit gondolnak a látás elvesztéséről, azt mondták volna, hogy »ó, hallottunk róla«, és ennyi. Ma, egy Amerikában történt felmérés szerint, amikor arról kérdezték az embereket, hogy mitől félnek a legjobban, a látás elvesztés volt az első – ismertette a szakember. – A rák és az Alzheimer előtt!" Roska Botond rámutatott, az okostelefonok és számítógépek előtt töltjük az életünket, így, ha hirtelenjében elveszítenénk a látógödör képességét az olvasásra, akkor kikerülnék a társadalomból. Ez száz évvel ezelőtt még nem így volt, tehát

a látás hirtelen nagyon fontos lett.

A neurobiológus arra is, hogy napjainkban miért károsodik jobban az emberek látása, mint korábban: "Van egy nagy szegmense a társadalomnak, aki elveszti a látását, a gyengén látás exponenciálisan nő, miután egyre öregebbek leszünk, az időskori vakság a legnagyobb vaksági tényező – magyarázta. Ugyanakkor minél többet beszélünk róla, annál inkább a figyelem központjába kerül a téma, így a politikusok és tudományos döntéshozók, a különféle cégek, akik a pénzt biztosítják a kutatásokra, elgondolkodnak ezen és elkezdhetnek befektetni."

Roska Botond hangsúlyozta, hogy anyagi oka is van annak, hogy miért kevesebb látással kapcsolatos kutatást végeznek. "A legnagyobb probléma ma nem a tudás, vagy a terápia kidolgozásának a hiánya, hanem a pénz. Ez sokkal nagyobb probléma, mint az emberek gondolják" – fogalmazott, hozzátéve, hogy például

a rákkutatásra ezerszeresen több pénz van, mint a látásvisszaállításra,

ami részben azzal magyarázható, hogy az emberek csak az utóbbi időkben fedezték föl, mennyire is fontos a látásuk, ismételte meg.

A kutatóorvos az InfoRádió Aréna című műsorában arra is kitért, hogy a látásromlást a gének is jelentősen meghatározzák. Viszont több kutatás is zajlik, amelyek, ha eredményesek lesznek, akkor komoly sikereket lehet velük elérni a látás területén.

Nemrég jelent meg portrénk a Femtonics Kft-ről, ahol az alapító Rózsa Balázs érdeklődésünkre elárulta, hogy a kollaboráns partnerek közül a legszorosabb kapcsolat Roska Botond csapatával van. Több mint tíz éves közös múltjuk van, és napjainkban is számos jövőbe mutató, terápiás célra is hasznosítható technikát fejlesztenek közösen.

A bázeli kutatócsoport által kifejlesztett genetikai sejtmegjelölési metodikával a világon elsőként vált egyszerre megjelölhetővé egy adott idegsejt és annak több száz szomszédja. Az egyedülálló jelöléstechnikát kombinálták a pásztázó képalkotó-technológiával, amely agyrégiónként végtelen kérdés feltételére és a válaszok kutatására adott lehetőséget. A tudományos áttörést úgy lehetne a gyakorlatban szemléltetni – magyarázza Rózsa Balázs -, hogy a Botondék által kidolgozott jelölés hatására mintegy pókhálóként vált láthatóvá az agy hálózata. Ez pedig olyan komplex kutatási programokhoz teremtette meg a technológiai hátteret, amelyek számos ma még rettegett betegség gyógymódját jelenthetik a jövőben - írtuk korábbi cikkünkben.

Roska Botond
A professzor idén nyerte el a legmagasabb állami elismerésnek számító Magyar Szent István-rend kitüntetést. A magyar neurobiológus kutatóorvos és csapata kifejlesztett egy olyan eljárást, amely több mint 2 millió látássérült számára jelenthet gyógymódot és a módszert már betegeken tesztelik. Korábban már a Nobel-díj előszobájának tekintett Louis Jeantet-díjat is megkapta eredményes munkájáért. Roska Botond egyben a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, illetve a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője. Roska Botond és Rózsa Balázs kutatócsoportjainak együttműködéséről olyan neves szaklapok számolnak be, mint a Nature Methods, a Science és a Nature Neuroscience.

Címlapkép forrása: MTI/Bruzák Noémi

Tobias Adrian - IMF
GettyImages-502905714
Pillar_irodaház
GettyImages-500406320
GettyImages-1181803301
D_MTZ20191209005
NYSE, trader, broker, válság
Frankfurti Tőzsde
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Tobias Adrian - IMF