GettyImages-180404168gyárimunkas
Gazdaság

Szaporodnak az elbocsátások: eljött a tömeges kirúgások időszaka Magyarországon?

Portfolio
Az utóbbi hónapokban megszaporodtak azok a hírek, amelyek Magyarországon működő gyárak leépítéseiről szóltak, így könnyen az az érzés alakulhat ki, hogy vége a hazai foglalkoztatási csodának. Megnéztük, hogy valójában miként alakulnak a leépítések és a foglalkoztatás. Annyit elárulunk, hogy nem kell nagyon aggódni.

Tömeges elbocsátás a Dunaferrnél, több száz dolgozó kirúgása az Electroluxnál, hatalmas létszámcsökkentés az Audinál. Ez csak néhány példa az elmúlt hónapokban bejelentett nagyobb leépítési tervekből, amelyeket különböző okokból tesznek meg a vállalatok, de kétségtelen, hogy megszaporodtak az elbocsátásokról szóló hírek. Valóban megfordult volna a széljárás, és a munkaerőhiány után új trendre kell felkészülni, amely a dolgozók tömeges elbocsátásával jár?

Lássuk, miért szaporodhattak meg az elbocsátások!

  1. A legnagyobb probléma, ami a munkahelyeket érinti, hogy a globális gazdaság növekedése lassulni kezdett, az idei évben olyan lassan nőhet a világgazdaság, amire a válság óta nem volt példa. Magyarország főbb exportpiacain súlyos problémák vannak, a német gazdaság a recesszió szélén táncon, de Európa több országa is kifejezetten gyenge teljesítményt mutat, így a csökkenő külső kereslet (kevesebb megrendelés és bizonytalan kilátások) miatt a hazai, exportra termelő vállalatok is bajba kerülhetnek. A helyzetet természetesen rontja a kereskedelmi háború éleződése és a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság is. A leépítéseket azonban fékezi, hogy a magyar gazdaság növekedése a leggyorsabbak között van Európában, a belső kereslet kifejezetten erős, valamint a vállalatok és a lakosság jövőbe vetett bizalma magas szinten stabilizálódott.
  2. A munkaerő egyre drágábbá válik Magyarországon, de fontos hangsúlyozni, hogy európai összevetésben még mindig nagyon olcsó. Az elmúlt években soha nem látott mértékűvé váló munkaerőhiány kifejezetten gyors béremelkedést okozott, miközben a minimálbér és a garantált bérminimum is a historikus átlagnál nagyobb mértékben nőtt. A gyorsan emelkedő munkaerőköltségek (a járulékok csökkenése ellenére) miatt egyre több vállalat gondolkozik el azon, hogy jobban megéri nagyobb tőkeigényű gépesítési, automatizálási beruházásokat végrehajtani, ezzel pedig a dráguló munkaerő egy részét kiválthatja. Ráadásul alacsony hozzáadott értékű termékeket gyártani (összeszerelni) nem igazén éri meg folyamatosan és jelentősen növekvő bérköltségek közepette. Nem meglepő, hogy az Electrolux a leépítés közepette pl. arról írt, hogy beruházásokat is végrehajt Magyarországon, az Ipar 4.0 szabványoknak megfelelő digitális, ipari automatizációs és robot technológiák beszerzését valósítják meg. Ezen a trenden nem annyira lepődhetünk meg: a McKinsey tanulmánya szerint Magyarországon 1 millió munkahelyet érinthet az automatizálás 2030-ig, az új technológiák pedig egészen más képességeket követelnek meg a munkavállalóktól, mint a korábbiak. Mindeközben a vállalatok számára számos, korábban soha nem látott kedvező konstrukció áll rendelkezésre, hogy beruházásokat valósítsanak meg, amelyet igyekeznek is kihasználni.
  3. Szektorspecifikus problémák is jelentkeztek az elmúlt hónapokban, illetve egy-két évben, amelynek a legjobb példája az autóipar. A dízelbotrányt követően bevezetett WLTP-szabvány komoly kihívás elé állította az autógyártókat, miközben a hagyományos, belsőégésű motorral szerelt járműveket fokozatosan szorítják ki a világ útjairól a jóval egyszerűbb műszaki tartalommal bíró elektromos autók . Mindez a Magyarországon működő autógyárakat sem kerüli el, miközben számukra egyre nagyobb kérdés a (régiós szinten) emelkedő munkaerőköltség is. Egyelőre nem kell tartani attól, hogy a hazai üzemek összecsomagolnának, és elköltöznének olyan országokba, ahol jóval olcsóbb a munkaerő, de a BMW-beruházással kapcsolatos kérdőjelek, az év eleji győri Audi-sztrájk, valamint a cég legutóbbi létszámcsökkenésről szóló bejelentése mind figyelmeztető jelnek tekinthető.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy több tényező okozza a cégek létszámcsökkentésről szóló döntéseit, azonban egyelőre nem beszélhetünk tömeges jelenségről, ezt támasztják alá a hazai foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok.

A foglalkoztatás továbbra is a rendszerváltás óta nem látott rekordon van, igaz, a növekedés nagyon lelassult az elmúlt hónapokban, miközben a munkanélküliségi ráta jelenleg is történelmi mélypont közelében mozog.

A csoportos leépítésben érintettek viszonylag alacsony száma is azt támasztja alá, hogy nincsenek rendszerszintű problémák a hazai munkaerőpiacon. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a csoportos leépítésben érintettek száma az elmúlt években még magasabb is volt, mint idén, azonban a következő hónapokban valószínűleg már kissé magasabb számokat láthatunk a világgazdaság begyűrűző problémái és az automatizáció miatt is.

Fontos kiemelni, hogy a vállalatok úgy is tudják csökkenteni a dolgozói létszámot, hogy azt nem látjuk a leépítési statisztikákban. Először ugyanis a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg, ezt követően pedig nem hosszabbítják meg azokat a határozott idejű szerződéseket, amelyeket korábban időről-időre meghosszabbítottak. A kölcsönzött munkaerőtől való megválás és a határozott munkaidejű szerződések felmondása az első lépés, ha egy vállalat létszámot szeretne csökkenteni, azonban a foglalkoztatási statisztikákból úgy tűnik, hogy egyelőre

  1. vagy nem számít tömegesnek ez a jelenség,
  2. vagy a jelenleg is tapasztalható munkaerőhiány miatt más vállalatok szinte azonnal felszívják a szabaddá váló munkaerőt.

Tényleg drága már a magyar munkaerő?

A magyar munkaerő egyelőre nem drága (a nyugat-európaiakhoz képest), de drágul. Ez még nem fenyegető arra nézve, hogy elvigyék a termelést más országba, azonban fontos kérdéseket vet fel. A magyar kormány és az MNB deklarált célja, hogy az ország mostantól ne az olcsó munkaerővel versenyezzen, mert azzal nem lehet felzárkózni a fejlett országokhoz. A bérek gyors növekedésének azonban a termelékenység erőteljes emelkedésével kell járnia, ellenkező esetben a gyors béremelkedés nem okoz mást, mint versenyképességi hátrányt. Az elmúlt egy-két évben a korábban igen kedvezőtlenül alakuló termelékenységi számok javulni kezdtek, azonban a keresetek ennél gyorsabban emelkedtek. A Moody’s friss elemzése kiemelte, hogy 2012 és 2016 között Magyarországon nőtt a leglassabb ütemben a termelékenység a kelet-közép-európai régióban, de az elmúlt években már érdemi javulást láthattunk.

A Moody’s legutóbbi elemzésében azt is bemutatta, hogy miként alakult a munkaerőköltség a régiós országokban. Ez alapján azt látszik, hogy az egy munkaórára jutó munkaerőköltség a régióban Bulgária és Románia után Magyarországon a legalacsonyabb. Lengyelországban és Horvátországban kissé, Szlovákiában, Csehországban és Szlovéniában pedig sokkal magasabb.

Mindez azt mutatja, hogy egyrészt nem csak Magyarországon emelkedtek gyorsan a keresetek az elmúlt években, másrészt az országnak egyelőre nem kell komolyan aggódnia bérversenyképességi kérdések miatt régiós szinten. (Azonban sok esetben nem is úgy szokott felmerülni a gyárak áttelepítésének kérdése, hogy egy régiós országból egy másik régiós országba költözik a vállalat, hanem úgy, hogy egy másik kontinenst választ, ahol olcsóbb a termelés.)

Segít a forintesés, vagy mégsem?

Az ország mellett szól az is, hogy a gyors keresetnövekedést a járulékcsökkentés mellett az exportra termelő multiknak részben kompenzálja a forint gyors leértékelődése, vagyis a forintesés ellensúlyozza a béremelkedésből adódó elméleti versenyképesség-romlást.

A hazai, nem exportra termelő, azonban a termelésükhöz importra szoruló cégeket viszont jobbára kedvezőtlenül érinti a forint gyengélkedése, ráadásul már a bérrobbanás is őket sújtotta a legjobban. A Moody’s elemzése szerint a termelékenységi szintben továbbra is komoly különbség van a külföldi és a hazai vállalatok között. Mindeközben az is fontos, hogy a hazai cégek már igen nehezen bírják a bérversenyt. Így könnyen lehet, hogy nem is a multik oldaláról lesz érdemi leépítési hullám, hanem azon magyar vállalatok részéről, akik nem bírják a bérversenyt, illetve nem sikerül hatékonyabban termelniük.

A következő időszakban valóban több elbocsátásra számíthatunk, mint korábban, azonban könnyen lehet, hogy ez „rejtve marad” a csoportos leépítéseket bemutató statisztikában, hiszen a vállalatok először a kölcsönzött és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalóktól válhatnak meg. Ráadásul a kisebb leépítéseket (amelyek nem esnek bele a csoportos kategóriába) nem is kell bejelenteni, azokról legfeljebb közvetve értesülhetünk. A globális gazdaság lassulása, a munkaerőt kiváltó beruházások elterjedése, valamint egyes szektorspecifikus események valóban elvezethetnek az elbocsátásokhoz, miközben várhatóan egyes vállalatok a fokozódó bérversenyt sem bírják majd. Egyelőre azonban nem számíthatunk arra, hogy a foglalkoztatási és a munkanélküliségi adatokon számottevő nyomot hagynának az elbocsátások, hiszen továbbra is inkább munkaerőhiány jellemzi a magyar gazdaságot. Habár az üres állások száma már csökkent az elmúlt hónapokban – amely a munkaerőhiány mérséklődését jelenti –, egyelőre továbbra is kifejezetten magas a betöltetlen álláshelyek száma és aránya az országban.

Hosszú távon azonban mindenképpen érdemes lenne a kormánynak támogatnia nem csak azokat a beruházásokat, amelyek munkaerőt váltanak ki, hanem a dolgozókat is fel kell készíteni a technológia fejlődésére. Képzéssel, átképzéssel szükséges segíteni a munkavállalókat, hogy a következő években várhatóan megszűnő munkafolyamatok helyett képesek legyenek komplexebb munkakörök betöltésére, illetve a felnövekvő generációnak minél magasabb képzettségi szintet kell biztosítani (és nem betanított munkára kell őket alkalmassá tenni), hogy ne váljon elavulttá a tudásuk a technológia változásával és az automatizáció terjedésével.

(Címlapkép: Getty Images)

matolcsy191211
Frankfurti tőzsde
GettyImages-1186405330 ursula
tesla nemet berlin autogyar
Népszerű
Belgrád panoráma
Belgrádban nyitott irodát a HEPA

A nyugat-balkáni regionális iroda közös vállalatok létrejöttét is segítené.

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
powell191211