szegény
Gazdaság

Szép csendben eltűnnek a szegények Magyarországon

Portfolio
Tavaly a teljes népesség 18,9%-át, 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 74 ezer fővel kevesebbet, mint 2017-ben. A jövedelmi szegénységi arány 12,8-ről 12,4%-re, a súlyos anyagi depriváció 10,2-ról 8,7%-ra mérséklődött, derült ki a KSH elemzéséből. A mélyszegénységben élők száma azonban bizonyára nem csökken olyan gyorsan, mint ahogy az adatok alapján elsőre gondolhatnánk.

Tavaly csökkent az anyagi nélkülözésben (anyagi deprivációban) élők száma Magyarországon. 2018-ban a népesség 8,7%-át, azaz 837 ezer főt érintett a súlyos anyagi nélkülözés, 2017-hez képest 137 ezer fővel kevesebbet. 2018-ban a súlyos anyagi depriváció jóval az országos átlag feletti mértékben sújtotta a munkanélkülieket (45,1%), a három vagy annál több gyermekes családokat (19,2%), valamint az egyszülős háztartásokat, (16,3%).

deprivacio1

Az anyagi depriváció bizonyos javaktól és szolgáltatásoktól való megfosztottságot jelent. Azokat, akik a meghatározott kilenc tételből legalább négyben érintettek, súlyosan depriváltaknak tekintjük, akik háromban, azokat pedig depriváltnak.

2018-ban az előző évhez képest kismértékben csökkent az olyan háztartások aránya, amelyek tagjai nem engedhetik meg maguknak az évi egyhetes üdülést, arányuk 41,7%-ot tett ki. Nem változott azok aránya (33,2%), akik nem engedhettek meg maguknak egy egyszeri, a havi szegénységi küszöb nagyságának megfelelő (84 ezer forint) váratlan kiadást. 2017-hez képest 3,8 százalékponttal csökkent, és 13,6%-ot tett ki azok aránya, akik anyagi ok miatt nem rendelkeztek személygépkocsival.

Magyarországon a szegénységi küszöb 2018-ban 11,3%-kal nőtt 2017-hez képest, összege éves szinten az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan 1 millió 120 ezer forintot tett ki. A szegénységi küszöb alatt élők aránya 12,8%-ról 12,4%-ra csökkent 2018-ban, számuk több mint 40 ezer fővel, 1 millió 186 ezerre fogyott.

deprivacio2

A relatív jövedelmi szegénység azokat érinti, akiknek a jövedelme nem haladja meg a szegénységi küszöböt (az ekvivalens mediánjövedelem 60%-át). A relatív mutató nem az egyén abszolút jövedelmi helyzetét tükrözi, hanem arról ad képet, hogy az adott személy jövedelme hogyan viszonyul a társadalom többi tagjának jövedelméhez.

Az egyes társadalmi csoportokat tekintve átlag fölötti a jövedelmi szegények aránya a munkanélküliek (57,5%), az egyéb inaktívak (20,6%), az egyedülállók (22,6%) valamint, a gyermeküket egyedül nevelők körében (21,8%). 12,6%-ról 11,4%-ra csökkent a jövedelmi szegények aránya a gyermekes háztartásoknál. A 65 éves és annál idősebb korosztály szegénységi aránya a kismértékű, 1,3 százalékpontos növekedés ellenére továbbra is az országos átlag alatt maradt, és 11,1%-ot tett ki. A dolgozói szegénység aránya nem változott 2017-hez képest, továbbra is csaknem 4 százalékponttal átlag alatti, 8,5% volt.

Az államháztartás szociális kiadásai jelentősen csökkentik a rászoruló társadalmi csoportok jövedelmi szegénységét. A szociális transzferek nélkül számított szegénységi arány 2018-ban 19,5%-ot tett ki. Eszerint közel minden ötödik ember a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezne, ha nem részesülne szociális ellátásban. A szociális transzferek a gyermekek szegénységének csökkentésében játsszák a legnagyobb szerepet, nélkülük közel két és félszer több gyermeket érintene a jövedelmi szegénység.

A szegénységből a kiutat a munka jelenti, így a munkaerőpiaci helyzet jelentősen befolyásolja a szegénység alakulását. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés harmadik komponense a munkaszegénységet méri, a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatóval. A munkaintenzitás a 18-59 éves háztartástagok munkával töltött idejét méri. Azok a háztartások tartoznak a nagyon alacsony munkaintenzitásúak közé, amelyekben a munkaképes korú tagok a lehetséges munkaidejük kevesebb mint 20%-át töltötték munkával a kérdezést megelőző évben.

Tavaly a teljes népesség 3,7%-a, 348 ezer fő élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, 50 ezerrel kevesebb, mint 2017-ben. A munkaszegények 11,4%-a alapfokú végzettségű volt. Regionális összehasonlításban a lakosság legnagyobb hányada Dél-Dunántúlon (8,6%), legkisebb hányada Pest régióban (2,0%) élt munkaszegény háztartásban.

Kevesebben élnek szegénységben

Tavaly a teljes népesség 18,9%-át, 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 74 ezer fővel kevesebbet, mint 2017-ben.  Az egyes dimenziókat tekintve a relatív jövedelmi szegénység 12,4, a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója 3,7% volt 2018-ban. Mindkét mutató 0,4 százalékponttal mérséklődött 2017-hez képest. A súlyos anyagi deprivációban érintettek aránya 1,5 százalékpontos csökkenés mellett 8,7%-ot tett ki.

deprivacio3

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia bevezetése óta a szegénységet az Európai Unió valamennyi tagállamában egységes mutatószámrendszer alapján mérik. A fő indikátor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya (AROPE: At Risk of Poverty or Social Exclusion) mérőszám, amely együttesen vizsgálja a jövedelmet, az anyagi nélkülözést, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődést. Ezek alapján az összetett szegénységi mutató három részindikátort foglal magába: súlyos anyagi deprivációban érintettek aránya, relatív jövedelmi szegénységi arány, nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya (munkaszegénység).

2018-ban az Európai Unió legtöbb tagországához hasonlóan az egyes szegénységi dimenziók közül Magyarországon is a relatív jövedelmi szegénységben élők képviselték a többséget: 1 millió 186 ezer ember volt érintett, míg súlyos anyagi deprivációban 837 ezer, munkaszegénységben 348 ezer fő élt. 122 ezer fővel kevesebb embert sújtott egyszerre két szegénységi dimenzió, és 16 ezerrel kevesebben voltak azok, akiket mindhárom dimenzió együttesen érintett. Közel 100 ezerrel csökkent azok száma, akik egyszerre voltak jövedelmi szegények és súlyosan depriváltak. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek háromnegyedét, azaz 1 millió 358 ezer főt egyfajta szegénységi dimenzió érintett. Többségük (772 ezer fő) a jövedelmi szegények közé tartozott. A KSH szerint mindezek alapján mindössze 103 ezren voltak, akiket mindhárom szegénységi kategória sújtott (súlyos anyagi depriváció, jövedelmi szegénység, munkaszegénység).

deprivacio4

Ezt a mutatót azonban érdemes nagyon komoly fenntartással kezelni Magyarország esetében, hiszen a "munkaszegénység" kategóriát nagymértékben befolyásolja a közfoglalkoztatás. A közfoglalkoztatottak száma tavaly is jóval 100 ezer fő felett mozgott, azonban ők már nem tartozhattak bele a munkaszegények kategóriájába, miközben piaci alapon nem lett volna állásuk. Ők tehát nem kerülhetnek bele abba a kategóriába, akiket mindhárom szegénységi típus sújtott egyszerre, miután hivatalosan van állásuk. Azonban valójában ők is mélyszegénységben élőnek tekinthetők, tehát sokkal valószínűbb, hogy a súlyos nélkülözésben és deprivációban érintettek száma 200 ezer felett van, csak ezt elfedi a közfoglalkoztatás.

A nők 19,6, a férfiak 18,1%-át érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. A nemek közti különbség a 64 év feletti korosztályban volt a legmarkánsabb. A 65 éves és annál idősebb korcsoportban a nők 16,8, míg a férfiaknak csupán 10,7%-a volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának. A nők rosszabb helyzetét a jövedelmi szegénységben élők magasabb aránya okozta: az alacsonyabb nyugdíjak miatt körükben a mutató értéke 12,9, a férfiaknál 11,8% volt. A másik két szegénységi dimenzió tekintetében nem volt számottevő különbség a nemek között.

Mindeközben tovább javult a gyermekek és a fiatalok szegénységi helyzete: A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata által érintettek aránya a 18 év alattiak esetében 22,5, a 18-24 év közötti fiatalok körében 22,4%-ot tett ki. A kirekesztődésben élő 25 év alattiak száma 44 ezer fővel, aránya 0,8 százalékponttal csökkent 2017-hez képest.

Az iskolai végzettség, a munkaerőpiaci helyzet és a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata között szoros kapcsolat van. Minél alacsonyabb az egyén iskolai végzettsége, annál rosszabb a helyzete a munkaerőpiacon, és annál nagyobb valószínűséggel érinti a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. Az alapfokú végzettségűek között 2018-ban közel 4,5-szer nagyobb volt a szegények vagy kirekesztődöttek aránya, mint a felsőfokú végzettségűek körében. A munkanélküliek több mint 70%-át érintette 2018-ban is a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, míg a foglalkoztatottak között ez az arány 12,4% volt. Kismértékben romlott a nyugdíjasok helyzete, körükben a jövedelmi szegénységi arány növekedése vezetett az összetett szegénységi mutató 0,7 százalékpontos emelkedéséhez, ami így 15,6%-ot tett ki.

2018-ban a gyermekes háztartások egyötödét érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, vagyis s háztartások életszínvonalát egyre kevésbé differenciálja a gyermeknevelés költsége. A különböző gyermekes háztartástípusokat tekintve legnagyobb javulás az egyszülős háztartások helyzetében történt, körükben a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 8,2 százalékponttal csökkent. A javulás ellenére arányuk a szegénység kockázatának kitettek körében még mindig másfélszer nagyobb (31,8%) a gyermekes háztartások átlagánál. A három vagy annál több gyermekes háztartásoknál kismértékben (3 százalékponttal), 28,6%-ra csökkent a mutató értéke.

deprivacio5

Címlapkép: Getty Images

orbán viktor parlament
powell191211
matolcsy191211
Frankfurti tőzsde
GettyImages-1186405330 ursula
tesla nemet berlin autogyar
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
powell191211