Mindent be kell vetni a koronavírus elleni harcban – Beindultak a megfigyelőgépezetek is
A kitörés előrejelzése
Minél pontosabban tudjuk követni a vírust, annál eredményesebben tudunk harcolni ellene. A híreket, a közösségi média oldalakat és a kormányzati dokumentumokat elemezve a mesterséges intelligencia meg tudja tanulni a kitörések beazonosítását. Az egyik kanadai startup, a BlueDot szolgáltatása pontosan ezt teszi, a mesterséges intelligenciát használva a fertőzéseseket igyekszik feltárni. A koronavírus-járvány közepette már bizonyított, több nappal azt megelőzően jelzett, hogy a járványügyi központ és a WHO kiadta volna a figyelmeztetéseit.
A diagnosztizálás
Az Infervision nevű vállalat kifejlesztett egy mesterséges intelligencia megoldást, ami az egészségügyi dolgozókat segíti abban, hogy hatékonyan beazonosítsák és monitorozzák a megbetegedéseket. Ez a mesterséges intelligencia alapú megoldás felgyorsítja a CT-k kiértékelését, ezzel meggyorsítva a diagnózist is, ami az egészségügyi intézmények képalkotó részlegeinek leterheltsége miatt nagy segítség lehet.
A kínai internetes óriás, az Alibaba szintén fejlesztett egy mesterséges intelligencia által vezérelt diagnosztikai rendszert, ami állításuk szerint 96 százalékos pontossággal diagnosztizálja a vírus jelenlétét másodpercek alatt.
Az adminisztráció
Az egészségügyi intézményekben nem csak a klinikai részlegek vannak leterhelve, de az adminisztrációs kötelezettségek is megugrottak a megnövekedett beteglétszám miatt. Egy az Ant Financial által kínált blockchain platform felgyorsítja az ügyintézést és csökkenti a személyes interakció szükségességét a páciensek és a kórházi dolgozók között.
Kiszállítás drónokkal
A leggyorsabb és a legbiztonságosabb módja annak, hogy az orvosi eszközök eljussanak oda, ahol szükség van rá egy járvány alatt az az, ha drónokkal szállítják ki őket. Kínában például a Terra Drone drónjaival szállították az orvosi mintákat és eszközöket a járványügyi központ és a kórház között Xinchang megyében.
A drónok a szállítási feladatokon kívül használhatók nyilvános terek ellenőrzésére, a karanténok betartásának nyomon követésére, valamint hőtérképek készítésére. Kína például arra is használta őket, hogy figyelmeztessék az embereket a maszk viselésére.
A robotok alkalmazása
A vírusok (legalábbis a biológiaiak) nem ártanak a robotoknak, így számos területen lehetne őket alkalmazni, például takarításra, fertőtlenítésre, vagy akár élelmiszerek és gyógyszerek kiszállítására, ezzel jelentősen lecsökkentve az emberek közötti kontaktusokat. A Blue Ocean Robotics UVD robotjai például az ultraviola-sugárzás baktérium-és vírusölő hatását kihasználva fertőtlenítenek.
Kínában a Pudu Technology nevű cég a vendéglátásban használt robotjait országszerte 40 kórháznak ajánlotta fel.
Gyógyszerfejlesztés
A Google DeepMind divíziója a legújabb mesterséges intelligencia algoritmusát és hatalmas számítási kapacitásait használja fel arra, hogy felderítse a vírust, megismerje az alkotó fehérjéket, ezt pedig publikálja a gyógyszereket és oltóanyagokat fejlesztők felé.
A BenevolentAI a mesterséges intelligencia megoldásait gyógyszerek megtervezésére használja, most például a koronavírus ellen. A járvány kitörésekor heteken belül javasolt olyan, már létező gyógyszereket, amelyek a prediktív elemzése alapján alkalmas lehetnek a koronavírus kezelésére.
Speciális anyagok kifejlesztése
Egy izraeli startup, a Sonovia a saját fejlesztésű antibakteriális, antipatogén, fém-oxidot tartalmazó szövetéből gyárt arcmaszkokat az egészségügyi rendszer számára.
A fertőzöttek felkutatása
Megosztó a technológia és a mesterséges intelligencia használata olyan módon, ahogy azt például Kína teszi a megfigyelőrendszerén keresztül, de kétségkívül hatékony lehet. Kína az arcfelismerő technológiát és a SenseTime testhőmérséklet-detektorát használja arra, hogy beazonosítsa a lázas és potenciálisan fertőzött embereket az utcán. Használták karanténok betartatására is, úgy, hogy a kamerákat a karanténba helyezett személy ajtajára irányították ellenőrzés céljából.
A kínai kormányzat ezen kívül kifejlesztett egy monitoring-rendszert, amely a big data segítségével az egyének szintjén elemzi a kockázatokat. Az utazási szokások alapján felderíti, hogy ki mennyi időt töltött gócpontokban és hogy hány fertőzött emberrel kerülhetett kapcsolatba. Ezek alapján egy színkóddal látnak el mindenkit, amiből kiderül, hogy hogyan érdemes az egyes személyeknek cselekedniük (például karanténba vonulni, vagy szabadon járkálhatnak), amit az olyan népszerű alkalmazásokon, mint a WeChat, vagy az Alipay ellenőrizhetnek a felhasználók.
Chatbotok
A kínai internetes óriás, a Tencent által működtetett WeChat ingyenes online egészségügyi tanácsadó szolgáltatást kínál. A chatbotok szintén létfontosságúak az utazási szektor cégeinek, hogy az ügyfeleiket tájékoztassák a legfrissebb fejleményekről.
Szuperszámítógépek dolgozhatnak a vakcinán
A szuperszámítógépek és a felhőben rendelkezésre álló források sokkal gyorsabb számításokat és modellezéseket tesznek lehetővé, mint a „hagyományos” számítógépek. A Tencent, a DiDi és a Huwei erőforrásait kutatók használják a gyógymód és a vakcina fejlesztések követésére.
Hordható eszközök
Az okosórák és a különböző hordható eszközök részletes adatokat szolgáltatnak az egyén egészségügyi adatairól és életstílusáról, ami jól hasznosítható járványok esetén a gócok meghatározására, és előrejelzésekre (a nyugalmi pulzus megemelkedése például utalhat kezdődő betegségre).
De arra is alkalmasak lehetnek ezek az eszközök, hogy a házi karanténok betartását ellenőrizzék, Hongkongban például néhány lakost karkötő használatára köteleztek, ami egy okostelefonos alkalmazással volt összekapcsolva és jelzett, ha az illető elhagyta a házat. Szingapúrban pedig a kormányzat előállt a TraceTogether nevű alkalmazással, ami szimplán a mobiltelefonok bluetooth-jelét használva próbálta meg felderíteni, hogy kikkel álltak kapcsolatban a koronavírus-fertőzöttek.
A személyes adatok használata most különösen fontossá válik a trendek megfigyelésében és ajánlások kiadásában, ami lehetőségeket teremt, ugyanakkor aggályokat is felvet az adatok birtoklásával és az adatbiztonsággal kapcsolatban. Számos országban már bekértek kormányzatok adatokat a mobilszolgáltatóktól, Kína a megfigyelőhálózatát élesítette, Izrael, Szingapúr és Dél-Korea pedig helyadatokat, videófelvételeket és hitelkártyaadatokat felhasználva figyeli a járvány terjedését a saját területén. Közben az Egyesült Államok a Facebookkal és a Google-lel tárgyalt arról az eshetőségről, hogy a lakosság mozgását az okostelefonok helyadataival megfigyelhessék. Ez rendben is van a jelen helyzetben, amikor a járvány megfékezését segíthetik az „emberek utáni kémkedés”, azonban szakértők szerint felvetődik a kérdés, hogy a kormányzatok hogyan fogják ezeket az adatokat tárolni és felhasználni és az adatok által adott lehetőségeket kiaknázni majd akkor, amikor majd véget ér a járvány.
Címlapkép: Getty Images