budapest budaivár
Gazdaság

Úgy megváltozott a kormány koronavírus-mentőcsomagja, hogy szinte már rá sem ismerni

Alaposan átalakult a kormány koronavírusos mentőcsomagja – ezt mutatják az elmúlt hetekben megismert dokumentumok. A program most sokkal konzisztensebb, érthetőbb keretben mutatkozik meg, ráadásul több kérdésre (például az uniós források igénybevételére) világosabb választ kaphatunk. Az ugyanakkor minden korábbinál jobban látszik, hogy a csomag mindenáron szeretne nagyobbnak látszódni, mint amekkora.

Ilyen volt…

Szűk két hónapja már, hogy a sok részinformációból össze lehetett rakni, hogy is néz ki a kormány válságkezelő csomagja. A kirajzolódó kép szerint a program

  1. a járvány elleni közvetlen védekezés alapjából (akkor 633 Mrd Ft),
  2. a gazdasági károk enyhítésének szintén költségvetési alapjából (1346 Mrd Ft), illetve
  3. a költségvetésen kívüli, hitelkönnyítéseket, hitelösztönzéseket tartalmazó pénzügyi intézkedésekből (7-8000 Mrd Ft)

tevődött össze. A kormány úgy kalkulált, hogy a teljes csomag mérete a GDP közel 20%-a lehet.

A Járvány Elleni Védekezési Alap (JEVA) jellemzően a koronavírus elleni egészségügyi eszközök beszerzését takarta. A Gazdaságvédelmi Alap egy öt pillérből álló (munkahelymegtartás, munkahelyteremtés, ágazati támogatás, vállalkozás-finanszírozás, család- és nyugdíjasvédelem) stabilizációs, gazdaságélénkítő csomagot jelentett. A pénzügyi lépések a hitelmoratóriumon, kamat- és garanciatámogatott hiteleken, illetve a jegybanki hitelezésösztönző lépéseken alapultak.

A legnagyobb figyelem a Gazdaságvédelmi Alapot övezte, amelynek meglepően alacsony mérete és kidolgozatlansága vetett fel kérdéseket, illetve az, hogy fedezetül a központi költségvetési intézményektől való, közel 1000 milliárd forintos elvonást jelölték meg. Úgy tűnt, ebbe az alapba kerül bele az összes gazdaságpolitikai lépés: bértámogatási (kurzarbeit) programok, vállalati támogatások, valamint ez a fedezete a válság elején bejelentett adócsökkentési lépéseknek (kiva-, kata-, járulékelengedések).

Most viszont már tudjuk, hogy ez nem így van.

…. ilyen lett

Mostanra a különféle kormányzati dokumentumokból kiderült, hogy a programnak szinte egyetlen eleme sem olyan, amilyennek korábban látszott. A program öt részből áll, ennek a fő része teljesen átalakult, és nagyrészt alibinek tűnik. Egyetlen dolog van szemlátomást kőbe vésve: a lépések mérete legyen a GDP közel 20%-a. Pontosabban: látszódjon ennyinek.

Nézzük sorra, kezdjük az egyszerűbb esetekkel!

A járvány elleni védekezés alapjában a kiadások jelentősen emelkedtek, mára meghaladják az ide csoportosított források összegét. Mivel ez egy létfontosságú terület, felülről nyitott alapról van szó, a kiadások elszaladása nem probléma. Igaz, az „alapszerű” működés sérül, hiszen bő 120 milliárd forint kiadás fedezete nem ismert.

Járvány Elleni Védekezési Alap (JEVA, 2020)
Forrás Mrd Ft Kiadás Mrd Ft
Országvédelmi Alap átirányítása 378 Egügyi-i  dolgozók egyszeri bére 71
Párttámogatás átcsoportosítása 1 Eszközbeszerzések, beruházások 609
Költségvetési átcsoportosítások 47    
Kiskereskedelmi adó 36    
Gépjárműadó átirányítása 34    
Új bankadó 55    
Egügyi-i  dolgozók béremelése 82 Egügyi-i  dolgozók béremelése 82
Források öszesen 634 Kiadások összesen 761

A költségvetésen kívüli pénzügyi intézkedések köre jelentősen szűkült. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank jónéhány lépése kikerült a csomagból, másrészt zsugorodott a garancianyújtási, kamattámogatási keret is. A megtisztított csoport „csupán” a hitelmoratóriumot, a jegybank NHP Hajrá programját, illetve az állami fejlesztési bankok tőke-, garancia- és hitelprogramjait foglalja magába.

A csomag azonban még így is erősen felfújtnak tűnik: a hiteltörlesztési moratórium teljes keretét ugyanis a törvényjavaslat (pdf) 3600 milliárd forintra taksálja, ami a vártnál is kisebb igénybevételi hajlandóság fényében furcsa, hiszen ez az összeg 100-%-os igénybevételt feltételez. A múlt héten Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy „a hiteltörlesztési moratóriumnak köszönhetően 2020-ban kétezer milliárd forint többletforrás marad a lakosságnál és a vállalatoknál.” Vagyis a csomagba a moratórium vagy erősen túlbecsült összeggel került be, vagy a kormánynak további tervei vannak ezzel az eszközzel. (A legvalószínűbb magyarázat, hogy egyszerűen 100%-os igénybevételt feltételez a csomag, ami teljesen idejétmúlt.)

Hasonló érzések foghatnak el bennünket, ha az újonnan indult tőke-, garancia és hitelprogramok teljes keretösszegét nézzük, hiszen ezek egy részéről már korábban kiderült, hogy régi, hasonló programok átszabásáról, újracsomagolásáról van szó.

Részletesebben ezekről a programokról van szó: MFB Versenyképességi Hitelprogram (addicionális forrás) 150 milliárd forint, MFB Krízis Hitel (NHP keretből) 180 milliárd forint, KKv technológia Hitelprogram (GINOP-átcsoportosításból) 109 milliárd forint, 90%-os hitelgarancia 500 milliárd forint, MFB Vis Maior Garanciaprogram 50 milliárd forint, valamint MFB tőkeprogramok 371 milliárd forint.

Most jönnek csak a cifraságok

A csomag jellegére azonban nem is ez világít rá igazán, hanem az, hogy a Gazdaságvédelmi Alap három részre esett szét, így látszólag megnőtt, ám rengeteg furcsaság került bele.

Az egyik új csoport az adó- és családügyi könnyítések. Ide kerültek bele a válság elején bejelentett adóelengedések, valamint a szociális hozzájárulási adó év elején eltervezett, a költségvetésben már egy éve szereplő 2 százalékpontos csökkentése. Utóbbi egy újabb 160 milliárd forintos példa a csomag „felbruttósítására”.

Adó- és családügyi könnyítések
Forrás Mrd Ft Kiadás Mrd Ft
Eredeti költségvetési tervben 160 Szocho 2%pontos csökkentés 160
Hiány (?) 200 Önkormányzatok éves áfa-bevallása 60
    Ágazati járulékkedvezmények  59
    Kata-elengedés 26
    Szép-kártya intézkedések 20
    Turizmusfejlesztési hozzájárulás  14
    Gyes, Gyed meghosszabítás 11
    Ágazati szakképzési hozzájárulási adó 4
    Ágazati rehabilitációs hozzájárulási adó 3
    Kiva-elengedés 2
    Fertőtlenítőszer jövedéki adója 1
Összesen 360 Összesen 360

A másik új kategória az uniós források átcsoportosításával finanszírozott programok. Itt jön az igazi meglepetés:

mindaz, amit eddig a gazdaságvédelmi program magjának gondoltunk, a vállalati támogatások, a bértámogatások, képzések – egyszóval az öt pillérből álló Gazdaságvédelmi Alap szinte teljes egésze átkerült az uniós finanszírozású programok közé.

A fedezet tehát uniós források átcsoportosítása, még inkább a forint gyengüléséből fakadó támogatásnövekedés ide csatornázása.

Uniós források átcsoportosításával finanszírozott programok
Forrás Mrd Ft Kiadás Mrd Ft
EU-forrás átcsoportosítás 397 Munkahelyvédelmi bértámogatás 200
    Munkahelyteremtési bértámogatás 80
    K+f bértámogatás 32
    Kkv-fejlesztési támogatás I.* 50
    Kkv-fejlesztési támogatás II.* 21
    Kkv-fejlesztési támogatás III.* 7
    Digitális képzések 7
Források összesen 397 Kiadások összesen 397
* modern üzleti és termelési kihívásokra, komplex fejlesztésekre, illetve technológiafejlesztésre és kapacitásbővítésre

Adódik a kérdés: ezek után mi maradt a Gazdaságvédelmi Alapban? Aki nyomon követte az elmúlt napok költségvetési híreit, már sejtheti a választ. A hivatalos ötpilléres struktúra ugyan nem változott, de ehelyett a közlönyökben egészen furcsa költések jelentek meg. A Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezési költségei mellett például űrtevékenységgel kapcsolatos kiadások kerültek ide. Bár bizonyítékunk nincs rá, egyetlen logikus magyarázat jut csupán eszünkbe, mi történik a Gazdaságvédelmi Alapban: a kormány, miután a programokra sikerült uniós forrást találnia, a korábbi fedezetül szolgáló intézményi elvonást egyszerűen visszajuttatja az intézményeknek. Vagyis a koronavírus-válság elleni küzdelem alapjában most az zajlik, hogy

a központi intézményektől elvonnak, majd ugyanide visszaadnak több százmilliárd forint forrást.

(Adódik a zseniális ötlet: ezt akár meg lehetne tenni több ezermilliárd forinttal, és máris még nagyobb lenne a gazdaságvédelmi akcióterv.) Ennek a folyamatnak a része a múlt heti 126 milliárd forintos költekezés, amikor a Gazdaságvédelmi Alap forrásaiból központi intézmények kaptak pénzt. Ezek bizonyára örültek is volna ennek, de nagy részük valószínűleg csak a korábban elvont pénzt kapta vissza. Ilyenek például a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatása, a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás, Űrtevékenységgel kapcsolatos támogatás, a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálat az EMMI forráshoz juttatása, vagy épp a veszprémi uszoda beruházás. Sajnos azt nem lehet megmondani, hogy a forráselvonás és a kiadás célpontjai mennyiben egyeznek meg, ugyanis a kormány a mai napig nem közölte pontosan, hogy a 923 milliárd forintos elvonásnak kik az elszenvedői. A fentiek fényében ez talán nem is véletlen.

Vagyis miközben a Gazdaságvédelmi Alap hivatalosan öt pilléren állva küzd a koronavírus-válság ellen, valójában a teljes csomag felfújását produkálja, nagyrészt a válságtól független tételek bevételi és kiadási oldalon való megjelenítésével.

Gazdaságvédelmi Alap (GA, 2020)
Forrás Mrd Ft Kiadás Mrd Ft
Kp-i intézmények megtakarításai  923 Gazdaságvédelmi programok  
        I. Munkahelymegtartás  
        II. Munkahely-teremtés  
        III. Kiemelt ágazatok  
        IV.Vállalkozás-finanszírozás  
        V. Család- és nyugdíjasvédelem  
    Elvonások visszajuttatása  
    Egyéb, nem válságintézkedések  
Források összesen 923 Kiadások összesen 923
 

Összegzés

A fentiekből kirajzolódó kép a következő:

A kormányzatnak az eddigi válságellenes intézkedések finanszírozására sikerült uniós forrásokat becsatornázni. Ez egyáltalán nem rossz dolog, sőt: kifejezetten kedvező, ha a válságkezelést meg lehet oldani a költségvetés túlterhelése nélkül, uniós pénzekből.

A program, hogy megőrizze a GDP-arányosan 20%-os óriáscsomag látszatát, hatalmas felbruttósításokat tartalmaz. A tőke- garancia- és hitelprogramok átcsomagolása, a hiteltörlesztési moratórium könnyítési hatásának a túlbecsülése, az egészségügyi dolgozók járványtól függetlenül eldöntött béremelése, a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése, a költségvetési intézményi pénzek elvonása és visszajuttatása valójában csak felfújja a programot, de nem tesz ahhoz hozzá.

Valójában persze nincs sok értelme összeadogatni a vissza nem térítendő támogatásokat a fizetési halasztásokkal és könnyített hitelfelvételi lehetőségekkel, így a szerte a világon számolgatott csomagméreteknek sincs nagy jelentősége. De ha mégis megtesszük, akkor fentiek alapján a 9200 milliárd forintos összegből akár 4000 milliárdról is meg lehetne mutatni, hogy nincs sok keresnivalója a koronavírus-válság elleni csomagban.

Végezetül íme a nagy táblázat, ami a teljes csomagot a jelenlegi információk alapján összefoglalja:

Címlapkép: DeAgostini/Getty Images

korona_vilag
ukrajna_shutterstock-20170317
szegény nyugdíjas
facebookshutterstock2018
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Díjmentes grafikonelemzők, megbízástípusok, hasznos praktikák.
Online előadás
Stratégiaépítés legfontosabb elemei, lépései, szempontjai.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
korona_vilag