koronavirus gazdasag
Gazdaság

Több generáció életét írhatja át a koronavírus-járvány

Egyelőre mindenki arról beszél, hogy a világgazdaság lassan kezd kilábalni a koronavírus-járványból, a kezdeti sokkszerű összeomlást egyre kedvezőbb adatok követik, ami bizakodásra adhat okot. A korábbi világjárványok tapasztalatai alapján azonban évtizedekig is eltarthatnak a mostani válság hosszútávú hatásai, generációk életét változtathatja meg a járvány – figyelmeztetnek legújabb tanulmányukban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői.

Mindenki a gyors kilábalásban bízik

Mióta tavasszal beütött a koronavírus-járvány, azóta minden ország azon dolgozik, hogy minimalizálja a gazdasági károkat, ennek érdekében korábban sosem látott költségvetési és jegybanki gazdaságélénkítés indult a világban. Az utóbbi hetekben megjelent makroadatok alapján ez egyelőre sikeresnek is látszik, hiszen a márciusi és áprilisi sokkszerű leállás után egyre kedvezőbb adatok érkeznek, sok helyen elérhetőnek látszik a hőn áhított V-alakú lefutás, vagyis a hirtelen beszakadás utáni gyors felpattanás.

Persze azért még korai lenne fellélegezni, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) június végén rontotta idei növekedési előrejelzését. A szervezet szerint a világgazdaság 2020-ban 4,9%-kal eshet vissza a válság hatására, áprilisban még ennél 1,9 százalékponttal kisebb zsugorodásra számítottak. Az IMF közgazdászai szerint a koronavírus hatásai sokkal mélyebbek, mint arra korábban számítottak, és a kilábalás is lassabb lehet a vártnál.

Évtizedekig rányomhatja a bélyegét a gazdaságra a járvány

Ha az azonnali gazdasági hatásokat sikerül leküzdeni, akkor még mindig szembe kell néznie a világnak a hosszútávú következményekkel. Az IMF szakértői friss tanulmányukban a korábbi világjárványok alapján igyekeztek bemutatni ezeket a hatásokat. Òscar Jordà, Sanjay R. Singh, és Alan M. Taylor szerint

az aktivitás utóbbi hónapokban látott összeomlása „csak a történet kezdete”.

A történelmi tapasztalatok alapján az egyik ilyen hatás a kamatok tartósan alacsony szintje lehet, ami tartós gazdasági stagnáláshoz (secular stagnation) vezethet a gazdaságban. Ez a hatás két évtizedig, vagy akár tovább is tarthat. A jó hír, hogy az alacsony kamatszint általában a reáljövedelmek tartós emelkedésével jár, az alacsonyabb finanszírozási költségek miatt pedig a kormányok is jobban élénkíthetik a gazdaságot.

Persze a korábbi világjárványokhoz képest fontos különbségek is vannak: a pestisjárvány idején például csak az emberek nagyon kis száma élte meg az idős kort, azóta a várható élettartam jelentősen emelkedett. A mostani koronavírus-járványban pedig éppen azok az idősebbek a legveszélyeztetettebbek, akik már nem dolgoznak, illetve a fiataloknál nagyobb arányban takarítanak meg. Ez a két tényező pedig a hosszútávú gazdasági hatásokat is befolyásolhatja – mutatnak rá az IMF szakemberei.

A tanulmányban szereplő grafikonon jól látszik, hogy a reálkamatok még húsz évvel a korábbi világjárványok után is átlagosan 1,5 százalékponttal voltak alacsonyabbak, mint a járványok végén. Ezzel a hasonló események ellentétes hatást váltottak ki, mint például a háborúk, melyek tartósan magasabb kamatokat hoztak.

A különbség, hogy a járványok a halálesetekkel a humán tőkét (a munkaerőt) rombolja változatlan tőke mellett, míg egy háborúban jellemzően a tőke (a földek, gyárak, egyéb eszközök) pusztulnak el.

A fentiekből az is következik, hogy a munkaerő-kínálat visszaesése és az alacsony kamatok miatt a reálkeresetek tartósan emelkedhetnek a járványt követő időszakban. A számítások és a korábbi tapasztalatok alapján negyven én alatt akár tíz százalékos is lehet ez az emelkedése.

Vagyis ha beigazolódnak a történelmi tapasztalatok, akkor a járvány utáni évtizedek nyertesei a bérből élő dolgozók lehetnek azokkal szemben, akiknek a megtakarításai az alacsony reálkamat miatt alig fialnak majd. Ennek ellenére emelkedhet a megtakarítási hajlandóság a bizonytalanság miatt, illetve azért, mert sokan a válságban elveszített vagyonukat építik majd vissza.

Ha pedig a fenti tapasztalatok a koronavírus-járvány után is folytatódnak, akkor a gazdaság tartós stagnálása reális veszély lehet a fiskális és a monetáris politika számára a következő évtizedekben

 - állapítja meg az IMF tanulmánya.

Ugyanakkor nem lehet biztosra mondani, hogy ez a járvány is olyan lesz majd, mint az elmúlt hétszáz évben az eddigiek, és az átlagosnak megfelelő 1,5 százalékpontos reálkamat-különbség alakul ki tartósan. Legalább három fontos tényező van, melyek ezt befolyásolhatják:

  1. A koronavírus-járvány halálozási rátája a Föld teljes lakosságához viszonyítva kisebb, mint az eddigi járványoké, a modern orvoslás fejlődésével a gyógyítás hatékonyabb lett.
  2. A jelenlegi járványban elsősorban az idősebbek vannak veszélyeztetve, akik már nincsenek jelen a munkaerőpiacon és nagyobb eséllyel takarítanak meg.
  3. A korábban sosem látott költségvetési élénkítés világszerte emelheti az adósságot és csökkentheti a megtakarítási rátát, ami ellensúlyozhatja a reálkamatok csökkenését.

Összességében a történelmi tapasztalatok alapján a tanulmány szerzői arra számítanak, hogy a következő években-évtizedekben tartósan alacsony lehet a reálkamat globálisan, ennek a pozitívuma, hogy ezzel a kormányok olcsóbban adósodhatnak el, vagyis nagyobb tere lehet a gazdaságélénkítésnek.

Címlapkép: Getty Images

Frankfurti tőzsde
kórház orvos egészégügy informatika
amerikaitozsdeshutterstock
koronavirus veszélyhelyzet tudnivalók
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
kórház orvos egészégügy informatika