ujranyitás
Gazdaság

Messze van még, hogy legyőzzük a koronavírus-válságot - Hosszú évekbe kerülhet

A márciusban hozott és áprilisban beérő korlátozások precedens nélküli gazdasági zavart keltettek egyik hétről a másikra, az április visszaesés olyan meredek volt, hogy mindeddig békeidőben ezt elképzelni sem tudtuk. Májusban aztán megindult a korlátozások feloldása és a gazdasági aktivitás helyreállása, júniusban pedig már egészen megszokott számokat láthattunk, a júliusi adatok némelyike pedig jelentősen meglepte az elemzőket is. A kérdés csak az: a fejlett világ maga mögött tudta a koronavírus-válságot, és van okunk örvendezni a pozitív mutatókat látva, vagy a kilábalás még messze van, és a járvány hatásait sokáig érezzük majd. Hol tartanak ma a fejlett gazdaságok?

A nyári mutatók elsőre optimizmusra adhatnak okot

Számtalan olyan adat érkezett júliusban, amelyeket látva azt gondolhatjuk, hogy a válságot magunk mögött tudtuk. Az tény, hogy a kilátástalan tavasz után a feloldásokkal természetes volt, hogy az adatok javulást mutatnak majd, de sok mutató az elemzői várakozásokat felülmúlva teljesített június-júliusban. Íme ezek közül a legfontosabbak:

tábla 1
  • Az amerikai autóeladások 13,1%-kal nőttek júniusban, ami a májusi 8,7%-os növekedést is meghaladta. Az autóeladások mutatójából ugyan egyenes arányosan nem következtethetünk a gazdaság állapotára, és minden bizonnyal sok volt az elhalasztott vásárlás pótlása is, mindenesetre a gyorsuló ütem bizakodásra ad okot, különösen olyan fajsúlyú szektorban, mint az autóipar.
  • A beszerzésiemenedzser-indexekre külön kitérünk, de a hónap elején pozitív meglepetést okozott a brit építőipari, a kínai feldolgozóipari és az amerikai feldolgozóiparon kívüli BMI is, mindkettő a kritikus 50 pont felett volt, az amerikai jócskán meghaladta azt.
  • Kanadát az amerikaihoz hasonló mértékben sújtotta a munkanélküliség, ehhez képest pozitív meglepetés volt, hogy júniusban csaknem egymillió fővel nőtt nettó értelemben a kanadai foglalkoztatotti létszám. A foglalkoztatotti létszám növekedése Ausztráliában is pozitív meglepetést okozott.
  • A kínai export és az import egyaránt pozitív tartományban volt júniusban, holott az elemzők még ekkor is mély visszaesést vártak. Azaz Kína külkereskedelme élénkült az első nyári hónapban. Az ázsiai óriás ugyan egy hónappal megelőzi a fejlett világot a kilábalásban (hiszen hamarabb ért véget a járvány első hulláma), de a külkereskedelmi aktivitás növekedése pozitív kilátásokkal kecsegtet. Kína emellett a vártnál nagyobb mértékben nőtt a második negyedévben.
  • A National Association of Home Builders amerikai lakásvásárlási indexe is pozitív meglepetést okozott: eszerint a vártnál sokkal nagyobb volt a lakások értékesítésének volumene, mint azt előzetesen várták.

Az eddigi egyik legfontosabb előzetes mutató meglepően jól alakult

A járvány előtt az egyik legtöbbet hivatkozott előzetes mutató a beszerzésimenedzser-index volt, amely viszonylag gyorsan beszámol az aktuális hónap alakulásáról, mielőtt a statisztikai hivatalok összegeznék az adatokat, és egy-két hónappal később közölnék azokat. A BMI a vállalati szereplők megkérdezésén alapul, és aktuális gazdasági helyzetüket értékelik, így viszonylag pontos és gyors, bár mindig hozzá kell tenni, hogy ez csak egy erőteljes jelzést ad a gazdasági helyzet alakulására, a később érkező hivatalos adatok némileg rácáfolhatnak a BMI-re. Mindenesetre a júliusi BMI-k alaposan meglepték az elemzőket, akik épphogy 50 pont fölé lőtték be a várakozásaikat, azaz lassú kilábalást vártak.

A német szolgáltatószektor beszerzésimenedszer-indexe például 57 pont fölé nézett be, és a feldolgozóipar is elérte az 50 pontot. Franciaországban is hasonlóan alakult a helyzet, a szolgáltatószektor ott is egészen magas értéket mutatott, és a feldolgozóipar értéke is normalizálódótt.

Fent már említettük a kínai és a brit építőipari BMI-t, amelyek szintén meglepték az elemzőket, de a szigetországban a feldolgozóipar (53,6), és szolgáltatószektor (56,6) szintén felülteljesítette a várakozásokat. A fenti ábrákon látszik, hogy a koronavírus-járvány idején hol álltak a mutatók, így a jelenlegi értékekből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy minden visszatért a régi kerékvágásba Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban.

Nem szabad még gyors kilábalást kiáltanunk

A fentiekből már sokan következtethetnénk a hőn áhított „V” alakú kilábalásra, pedig a dolog nem ennyire egyszerű. Az vitathatatlan, hogy a fenti mutatók visszafogott optimizmusra adnak okot, de nem szabad a pozitív meglepetések alapján gyors kilábalásban reménykednünk: egyrészt a fenti mutatóknak és kétféle olvasata van (erről később), másrészt ellenpéldákból még mindig több van.

tábla 2
  • Japánban például még bőven 50 pont alatt álltak a júniusi és júliusi BMI-k is. Az ázsiai országgal kapcsolatban tudni kell, hogy őket késve érte el a tömeges megbetegedéseket okozó járványhullám, így a gazdasági hatások is csúsznak, mindenesetre a két egymást követő 40 pont körüli BMI rossz gazdasági helyzetről és lassú kilábalásról árulkodik. A BMI-hez hasonló ECO Watchers kutatás szerint a kilátások sem jók Japánban (a mutató 50 pont alatt visszaesést vetít előre).
  • Bár a ZEW kilátásokat bemutató indexe pozitív tartományban van, a német szereplők döntő többsége még júniusban is rossznak ítélte az aktuális helyzetét – és míg a kilátások képlékenyek, az aktuális helyzet sokkal kézzelfoghatóbb. Németországot emellett termelői defláció is sújtotta a hónapban, ami cseppet sem utal konjunkturális állapotokra.
  • Az Egyesült Államokban a kiskereskedelem ugyan nőni tudott júniusban májushoz képest, de a növekedési ütem jelentősen lelassult. Júliusban már a BMI sem alakult olyan kedvezően, mint a júniusi gyors kilábalás idején.
  • A kínaival ellentétben a japán export és import júniusban még mindig jelentős visszaeséseket mutatott, ráadásul Kínával ellentétben Japán partnerei között nagyobb súlya van a fejlett országoknak.
  • A GFK fogyasztói hangulatindexe javult júliusban, de még mindig negatív tartományban van. Az IFO index pedig a 90,5 ponttal nagy javulást mutatott az előző hónaphoz képest, még mindig nem vethető össze a válság előtti hónapokban látott számokkal (a válság előtt közvetlenül ugyan már 100 alá esett a mutató, de 2008 és 2020 között átlagosan 110 körül állt).
  • Az INSEE francia feldolgozóipari hangulatindexe júliusban a maga 82 pontjával messze elmaradt a válság előtti hónapokban látott 100 feletti értéktől, akárcsak az olasz vállalati hangulatindex a 85,2 ponttal. Ugyanez mondható el az eurózóna gazdasági hangulatindexéről is.
  • A brit CBI felmérés a vállalati megrendelésekről egyenesen mély visszaesést mutat, a fogyasztói hangulatindex Nagy-Britanniában szintén tetemes mínuszban van.

A hagyományos mérőszámok most nem működnek

A fenti adatokat összevetve az látszik, hogy azok inkább árulkodnak lassú kilábalásról, mint gyors felpattanásról. Érdemes megjegyezni ugyanis, hogy a pozitív meglepetést okozó adatok nagy része az előző időszakhoz, azaz májushoz-júniushoz mérve mutatja a változást. Ilyenformán nem meglepő, ha a kilábalás kezdeti szakaszában némi javulást látunk, de a júniushoz viszonyított helyreállás már lassabb a legtöbb mutató szerint, mint a júniusi javulás májushoz viszonyítva – azaz a kilábalás mértéke dinamikáját vesztette. A BMI is megtévesztő ebből a szempontból, mert bár júliusban valóban meglepően sok vállalati szereplő tapasztalt javulást, de azt a nagyon rossz bázishoz képest érzékelte – így nézve egy 60 pont körüli BMI nem árulkodik jelentős felpattanásról, hiszen áprilisban 15 pont körüli számokat is láttunk. Az előző év azonos időszakához vetített adatok pedig még a fejlett világban rendre negatívak.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi helyzetben a hagyományos mutatók, mint a különféle vállalati hangulatindexek, valamint a BMI-k nem árulnak el pontos képet az aktuális gazdasági helyzetről. Amint azt láttuk, leginkább a kilátások mutatója javult, de a kilátásokat bizonytalanságok övezik. Emellett általánosan nagy a kiszámíthatatlanság, és az ellátási láncok zavara miatt is rendkívül gyorsan tud változtatni az aktuális helyzeten. A járvány kezdeti szakaszában például a vállalatvezetők képtelenek voltak egy-két hétnél tovább tervezni, és némely szektorban (például autóipari beszállítók) ez még ma is jellemző. Az ezekre a beszámolókra építő mutatók tehát jelenleg óvatos fenntartással kezelendők.

Az elemzők emiatt egy sor olyan mutatót figyelnek inkábbi a válság alatt, amelyek tényadatokra alapozva árulnak el friss dolgokat a gazdasági helyzet alakulásáról. A teljesség igénye nélkül ilyen például az elektromos áramfogyasztás változása, a teherautók futási teljesítménye, a lakosság mobilitása és így tovább. Utóbbiról például a Citi Bank készített egy friss elemzést, amely szerint a lakosság mobilitása még mindig elmarad a válság előtti állapottól.

Érdekes mutató még a teherautók szállítási teljesítménye is tonnában mérve, amelyet az Amerikai Szállítási Szövetség (ATA) tesz közzé rendszeresen. Itt is egyértelműen látszik, hogy bár a júniusi visszapattanás nem lebecsülendő, de azért a válság előtti szint messze van.

ata truck

Ugyanez a szervezet közölt ábrát a teherautók eladásáról is, amelyből hosszabb távú következtetést is levonhatunk a későbbi futási teljesítményekre. Itt még látványosabb a visszaesés, és sokkal kisebb a felpattanás.

ata truck 2

Bár a felívelés mértékét érdemes a fejlett, nagy gazdaságok teljesítményén keresztül mérni, és ebben a cikkben is ezzel foglalkozunk, egy mutatót mégis bemutatunk a régiónkból, amelyet az Erste Bank készített. A régiónk helyreállási indexe egy komplex mutató, amely a lakossági mobilitás mellett a gazdaság áramfogyasztását is tartalmazza, valamint egyéb adatokat. Az aktivitás sok dimenzióban már helyreállt a régiónkban, az aggregált index sincs messze a válság előttitől, de érezhető az ellaposodás, kérdés, hogy a maradék elmaradás tartós lesz-e. A fejlődő országokat egyébként kevésbé érintette mélyen a válság, mint a fejlett országokat, ezért is érdekes bemutatni az alábbi indexet, amely részben ezt támasztja alá.

cee recovery

Bármennyi ilyen indexet hoznánk, majdnem mind arról árulkodna, hogy az aktivitás már megközelítette a válság előtti szintet, de csak annyira, hogy már ne lehessen abnormálisan nagy visszaesésről beszélni, miközben a felívelő szakasz növekedési üteme lassult.

Hosszú évekig érződik még a hatása

Jelen pillanatban a kilábalás gyors szakaszának végén járunk, innentől kezdve alighanem lassuló ütemben fog helyreállni a gazdaság. A makroelemzők egyöntetűen úgy gondolják, hogy a fejlett világ gazdasági teljesítménye még 2021-ben sem fogja elérni a 2019-es szintet, sőt, egyre többen vannak azok, akik szerint talán még 2022-ben sem.

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a jelenlegi gazdasági érzület torz lehet. A legjobb példa erre a munkanélküliségi ráta, amely egyrészt statisztikai okok miatt nem nőtt még meg, másrészt azért sem, mert csak Európában több millió munkavállaló dolgozik állami támogatási programban. Ezek a programok pedig az államháztartást terhelik meg, miközben véges kifutásúak. Így vagy a munkanélküliségi ráta fog a jövőben megugrani, vagy az államadósság fog a jelenleg előre jelzettnél  nagyobb mértékben nőni. Bármelyik opció is valósul meg, az egészen biztos, hogy mindkettőnek súlyos gazdasági következményei lehetnek.

Ahogy a fenti ábrán látszik, az OECD egyébként is a munkanélküliség megugrásával számol, amely várhatóan még 2021-ben is magasabb lesz, mint 2019-ben. Hasonló a helyzet az államadósság rátával is, amely jelentős mértékben meg fog ugrani a fejlett országokban. Az alábbi ábrával kapcsolatban érdemes hozzátenni, hogy az OECD becslése kifejezetten optimista, a frissebb előrejelzések ennél magasabb államadósság-rátával számolnak a legtöbb országban.

Nem látjuk azt sem egyelőre, hogy a koronavírus-válságnak mekkora hatása volt a potenciális kibocsátásra – sok vállalatot és munkavállalót az állami támogatások tartanak a víz felszínén, a programok kifutása után pedig korántsem biztos, hogy a vállalati szereplők életképesek maradnak. Az állami támogatások pedig végesek, a második amerikai mentőcsomag például már jóval kisebb, mint az előző, és a legtöbb európai program sok eleme a kimeríthetetlennek tűnő összegek ellenére is határozott időre szól.

A koronavírus-válság során megtanultunk, hogy ebben a bizonytalan helyzetben minden – és annak az ellenkezője is – megtörténhet, és még most is messze vagyunk attól, hogy biztosat állíthassunk a válság lefutásáról. A legfrissebb adatok alapján az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy a gazdaság a sokk nagyon nagy részét gyorsan kiheveri, de egy kisebb része a veszteségeknek akár makacsabbnak is bizonyulhat. Ez esetben valóra válhatnak azok az előrejelzések, amelyek csak 5-10 év múlva várják, hogy a fejlett gazdaságok teljesen leküzdjék a koronavírus-válságot, vagyis hogy a teljesítményünk ugyanakkora legyen, mint amilyet a válság nélkül vártunk arra az időszakra.

Címlapkép: Getty Images

Frankfurti tőzsde
repulo_legitarsasag_repter_kifutopalya
apple
ukrajna_shutterstock-20170317
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
repulo_legitarsasag_repter_kifutopalya