balaton magyar tenger vihar
Gazdaság

Ez a legijesztőbb a kormány 2021-es terveiben

Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy a korábbi éveknél lényegesen nagyobb bizonytalanság övezi 2021-et. Ennek ellenére a kormány nagyon mérsékelt költségvetési tartalékokkal készül a következő évre, és az utolsó pillanatban még jól meg is vágta a puffert, mert másból már nem tudott osztogatni.

Már a 2021-es költségvetés benyújtásakor, majd annak elfogadásakor is hangsúlyoztuk, hogy meglehetősen alacsony fiskális tartalékkal vág neki a következő évnek a kormány. Ezt több szempont alapján is állítottuk:

  1. A koronavírus-válság rendkívüli bizonytalansági tényezőként van jelen mindenhol, így a magyar költségvetés felett is. Nem tudjuk, hogy lesz-e második hullám, hogy mennyire lesz súlyos, valamint hogy erre hogyan reagálnak az országok (korlátozó intézkedések), és hogyan reagálnak az emberek (óvatosság, fogyasztás visszafogása), mit művel ez a gazdaságok kilábalásával és ez hogyan hat a magyar gazdaságra. (Mindezt csak fokoztuk azzal idehaza, hogy az eddigi évek gyakorlatán nem változtatott a kormány és nyáron elfogadta a jövő évi terveket.)
  2. A megnövekedett bizonytalanság ellenére nem növelte érdemben a költségvetés tartalékait a kormány a korábbi évekhez képest, sőt. 

Az MNB 2021-es költségvetésről szóló elemzéséből derült ki, hogy a jövő évi tartalék mértéke nemcsak a tavalyi rekordtól marad el, hanem a 2019-es büdzsében található puffer mértékétől is. A jegybank szakértői külön ábrán mutatják be a központi költségvetési tartalékok összegét, azt hangsúlyozva, hogy bár csökken a tartalékok összege jövőre, azonban még így is magasnak tekinthető.

koltsegvetes tartalek

A jegybank pénteken megjelent anyaga részletezi, hogy 2021-ben a költségvetés központi tartalékainak összege 210 milliárd forint, azaz a GDP 0,4 százaléka lesz a tervek szerint. Ez az alábbi tételekből áll össze:

  • A Rendkívüli Kormányzati Intézkedések tartalékának összege (általános tartalék) 118 milliárd forint,
  • a Gazdaságvédelmi programok központi tartaléka 68 milliárd forint, míg
  • a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka 25 milliárd forint lehet a költségvetési törvény szerint.

A figyelmeseknek feltűnhet, hogy eredetileg a kormány nem 210 milliárd forintos tartalékkal tervezte meg a jövő évet, hanem 270 milliárd forinttal. A kormány (illetve a parlament megfelelő bizottsága, de a kormány támogatásával) ugyanis

a költségvetés törvényjavaslat zárószavazása előtti utolsó pillanatban elvonta a tartalékok egyötödét.

Pedig egyes elemzők már az eredeti, 270 milliárd forintos költségvetési tartalék relatíve alacsonynak mondható összegét is úgy azonosították, mint a jövő évi büdzsé egyik legnagyobb kockázat. 

Az eredeti költségvetési javaslathoz képest ugyanis átrendezések történtek mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon, ugyanakkora összegben, így a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nem változott. Ennek lényege, hogy bizonyos célokra (Magyar Faluprogram, a közszolgálati médiaszolgáltatók, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, a helyi önkormányzatok, az ügyészségek, az egyházak, az egyetemek, főiskolák, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a gyermek-, ifjúsági és családpolitikai feladatok) pótlólagos összegeket kellett találnia a kormánynak és ezt részben a bevételek emelésével érte el (kata-módosítások miatt +40 milliárd forint és 33 milliárd forintos áfa-előirányzat többlet), valamint a tartalékok csökkentésével. Ez utóbbi lépés eddig nem kapott nagyobb figyelmet.

A kormány így a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát 2 milliárd forinttal 118 milliárd forintra vágta vissza, a Gazdaságvédelmi programok központi tartaléka 52 milliárd forinttal 68 milliárd forintra csökkent, a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka pedig 5 milliárd forinttal kisebb 25 milliárd forint lehet a törvény szerint. Ezekre a módosításokra a jegybank költségvetési elemzése külön felhívta a figyelmet.

Egyetlen lehetősége marad a kormánynak

A fentieknek az a következménye, hogy ha rosszabbra fordul a makrogazdasági pálya (a kormány jövőre 4,8%-os GDP-növekedést vár például), és a kormány a gazdaság megtámogatása mellett dönt, akkor a deficitcél fogja megsínyleni a helyzetet.

Vagyis egy kedvezőtlen forgatókönyv bekövetkezése esetén a kormánynak nem lesz más lehetősége, mint a hiánycél elengedése,

ahogy tette azt 2020 tavaszán is már két alkalommal és kilátásban van egy további deficitemelés.

Címlapkép forrása: MTI/Varga György

nyugdíjas tópart
vlagyimir_putyin_shutter
Frankfurti tőzsde
koronaviruscoronavirus
Figyelmeztetést adott ki a NAV a május 31-ei határidőről
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
lany_buszon_maszk-pf