Totálisan felforgathatja a magyar oltási tervet is az AstraZeneca körüli zűrzavar, exportkontrollal vág oda az EU
Frissítés! Kedden délelőtt a német egészségügyi minisztérium közleményben cáfolta, hogy ne lenne hatásos az idősek körében az AstraZeneca készítménye, erről lásd külön cikkünket.
Mindez azt jelentheti, hogy a nagy reményekkel várt és euró százmilliókkal előre megtámogatott AstraZeneca vakcinájából sokkal kevesebbet kap az EU az első negyedévben (31 millió darabot), mint amit a cég írásban vállalt (80 millió), ráadásul lehet, hogy az igazán kockázatos 65 év feletti korcsoportban nem is használható fel egyelőre a készítménye. Ez pedig totálisan felforgatná az egész EU-ban az oltási terveket, hiszen az AstraZeneca vakcinája könnyen szállítható (csak normál hűtési hőmérsékletet igényel és viszonylag olcsó a készítmény), de a fenti okok éppen azon két másik gyártó (Pfizer/BioNtech és Moderna) felé terelnék az uniós keresletet, amelyek egyébként is kevesebbet tudnak gyártani egyelőre a készítményből és jóval nehézkesebb a drágább készítményeik szállítása. A Pfizer/BioNtech ugyanis is a minap jelentette be, a belga gyárának termelési változtatásai miatt február közepéig kevesebbet tud szállítani.
Ezek miatt nem véletlen, hogy az utóbbi napokban az EU legfelső vezetése is össztüzet zúdított AstraZenecára, és ennek ellenére sem kapott még világos és hihető magyarázatokat arra, hogy pontosan miért is tud csak 60%-kal kevesebb vakcinát szállítani az első negyedévben. Hétfő este 10 óra előtt Stella Kyriakides uniós egészségügyi biztos indulatos tweetben jelezte, hogy két találkozó ellenére sem tudott még elfogadható magyarázatokat kicsikarni a cégtől. Így a lap szerint erős a gyanú, hogy valójában arról van szó: a cég EU-n kívüli országokba drágábban eladott már a készleteiből és menetközben tudatosult benne, hogy ezért nem tudja teljesíteni az írásban már jó előre az EU felé vállalt szállítási menetrendet. Szerdán újabb egyeztetést tart az EU a céggel.
A két hétfői találkozó között egyébként Stella Kyriakides egy rövid nyilatkozatban azt is bejelentette, hogy egy teljes átláthatóságot garantáló export kontroll mechanizmust fog bevezetni az EU azért, hogy lássa: az unió területén legyártott vakcinákból kinek, mikor, milyen mennyiséget akarnak eladni a vakcinagyártók. A rendszer úgy néz majd ki, hogy a gyártóknak (tehát nemcsak az AstraZenecának) előzetesen be kell jelenteniük az Európai Bizottság felé a külső, harmadik országok felé tervezett szállításaikat és azt jóvá kell hagynia a testületnek. A rendszer lényegében olyan szigorú lesz a lap értelmezése szerint, mint amelyek tavaly márciusban voltak (exportkorlátozások), amikor egyes egészségügyi alapvető termékekből hirtelen hiány lépett fel.
Hétfő este egyébként a német Bild és a Handelsblatt azt jelentette, hogy tudomásuk szerint a 65 év felettieknél gyenge az AstraZeneca vakcinájának hatásossága, ezért úgy tudják, hogy a német szövetségi kormány várakozása szerint egyelőre nem fogja engedélyezni az Európai Gyógyszer Ügynökség (EMA) a készítmény felhasználását az időseknél. A lapok szerint a készítményt főleg fiatalokon tesztelték és az időseknél a végzett vizsgálatok lehangoló eredményűek (8%-os hatásosságról ír a Handelsblatt).
A kedden délelőtt kiadott német egészségügyi tárca közlemény azt rögzítette, hogy nincs olyan adat, ami a 8%-os hatásosságot alátámasztaná:
A Portfolio szerkesztőségének is eljuttatott AstraZeneca-közlemény cáfolja a német lapértesüléseket. A cég szóvivője azt hangsúlyozza: „Azok a beszámolók, melyek szerint az AstraZeneca/Oxford vakcina hatékonysága csak 8% a 65 év feletti felnőttek esetén teljesen megalapozatlanok. Az Egyesült Királyság vakcinációs szervezete (Joint Committee on Vaccination and Immunisation, JCVI) támogatja ennek a korcsoportnak az oltását, az Egyesült Királyság törzskönyvezési hatósága (Medicines and Healthcare products Regulatory Agency, MHRA) pedig dózismódosítás nélkül javasolja ebben a populációban a vakcina vészhelyzeti felhasználását. Novemberben a „The Lancet” c. folyóiratban nyilvánosan publikált klinikai adatok azt mutatták, hogy a felnőttek körében erős immunválasz volt megfigyelhető a vakcina alkalmazását követően, az idősek közt 100%-ban alakult ki COVID-19 tüskefehérje-ellenes antitest a vakcina 2. adagjának beadását követően.”
A Politico némileg mást ír az ügyben: saját német egészségügyi minisztériumi forrása szerint arról van szó, hogy csak a német tárca állította le az AsraZeneca engedélyének kiadását a 65 év feletti korosztályban (tehát nem az EMA) addig, amíg nem lesznek meggyőző eredmények az idősebb korosztályban. A lap megjegyzi, hogy a német lapértesülések után kiadott cégközlemény, miszerint erőteljes immunválaszt generált a vakcina, nem mond semmit a vakcina hatásosságáról az idősebb korosztályban.
Mindez azért is különösen érdekes, mert magyar OGYÉI a múlt héten az orosz Szputnyik V vakcinával együtt az AstraZenecára is kiadta a 6 hónapra szóló vészhelyzeti felhasználási engedélyt arra hivatkozva, hogy mivel a brit gyógyszerfelügyelet már jóváhagyta azt, így azt itthon is lehet engedélyezni.
Ha valóban kérdéses az AstraZeneca készítményének a hatásossága a 65 év feletti korosztályban, akkor az éppen azt az oltási felpörgetést korlátozná, amit a magyar kormány is el szeretne érni, hiszen az EMA engedélye mellett sem biztos, hogy teljes nyugalomban lehetne oltani a leginkább kockázatos korcsoportban.
Tegnap a Moderna jelezte azt, hogy bár minden eddig ismert koronavírus-variánsra megfelelően hatásos a készítmény, de azért a biztonság kedvéért elindít egy olyan plusz kutatást (egy "ráerősítő" dózisról lehet szó), ami a dél-afrikai víriáns elleni hatásosságot garantálja. Egy nagy amerikai gyógyszergyártó pedig tegnap feladta a vakcinafejlesztését, mert annyira gyenge eredményeket tudott produkálni a készítmény a teszteken.
Címlapkép forrása: Dhiraj Singh/Bloomberg via Getty Images