Romlik a helyzet a magyar kórházakban, újfajta készültséget rendelt el a kormány - Mit mondanak a magánszolgáltatók?
Súlyosbodik a helyzet az állami kórházakban
A második hullám nyugvópontján (január 31-én) 3562 főt ápoltak a kórházban koronavírus-fertőzéssel és január 25-én 247 fő volt lélegeztetőgépen. Hat hét leforgása alatt a kórházban ápoltak száma 7445 főre, a lélegeztetőgépen lévők száma 778 főre emelkedett.
Vagyis a kórházban ápoltak száma alig másfél hónap alatt több mint duplázódott, a lélegeztetőgépre szorulók száma pedig triplázódott.
Tavaly novemberben, amikor a második járványhullám ennél mérsékeltebb tempóban futott fel, már rendszeressé váltak azok a hírek, hogy a koronavírus-ellátásra szolgáló osztályok túlcsordultak és a kórházi rendszer már feszül. Tekintettel a csúcsközelben lévő kórházi terheltségre (a lélegeztetőgépen lévők száma még soha nem volt ilyen magas a fertőzéssel összefüggésben), nem lennénk meglepve, ha az előttünk álló időszakban hasonló híreket lehetne hallani az állami ellátórendszerből.
Ebben a helyzetben lépni kell a kórházi rendszer túltelítődésének megelőzése érdekében (és remélhetőleg ez nem lesz már túl késő, ahogyan a korlátozó intézkedések újabb köre esetében megfigyelhető volt): egyrészt az új korlátozó intézkedések alkalmazásával, valamint oltások felgyorsításával, másrészt a betegség korai kezelésével, valamint az ellátórendszer lehetőségeinek bővítésével. A rezidensek berendelése már el is kezdődött, ugyanis még több ápoló személyre van szükség a várhatóan tovább emelkedő kórházi betegek mellé. A kormány az ellátórendszer kapacitását egy másik (példátlan) pénteki rendeletével is bővítette, egyelőre csak hipotetikusan.
Ha a most elméletben létrehozott lehetőséget élesíti a kormány a jövőben, akkor az egyúttal azt is jelenti, hogy az állami rendszer telítődött.
A pénteki rendelet várható hatásairól kérdeztük meg a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók tulajdonosait és vezetőit. Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapítójának álláspontja ebben a külön cikkünkben olvasható:
Kirschner András, Swiss Medical
Érhető, hogy a jelenlegi súlyos járvány helyzetben minden orvosra és asszisztensre szükség van a védekezésben. Mi részünkről az ügyeletben napi 10-12 Covidos tüdőgyulladást látunk és nagy részét sikerül otthon meggyógyítani. Most már van otthon adható, hazai gyártású gyógyszer a külföldről importált szer alternatívájaként.
Oltásban két családorvosi praxissal veszünk részt, eddig 70+150 oltást adtunk be, gyakorlatilag minden hozzánk érkezett oltást beadtunk, sőt az egyetem ajánlása szerint a nagyobb ampullákból extra mennyiséget tudtunk kisajtolni.
Ha ránk kerül a sor kollégánk (akik tudnak) a jogszabálynak megfelelően részt fognak venni a védekezésben.
Beláthatatlan, milliárdos veszteséget fogunk elszenvedi az elvezénylés miatt, mivel jelenlegi rendszerünk 80-100% kapacitás kihasználtsággal, lekötött foglalkozás egészségügyi szerződésekkel terhelt. Infrastruktúránk a járóbeteg ellátás miatt nem alkalmas a fekvőbetege ellátásra - emlékeztetett a Swiss Medical alapítója, aki szerint több nagyobb magánszolgáltató rendelkezik számottevő fekvőbeteg kapacitással (itt megemlítette a DMC-t, a BEK-et, a Dr. Rose-t, a Wáberer Medicalt, a Doktor24-et, a Róbert Klinikát, és a Maternityt).
Egyetértek azzal, hogy maximális összefogásra van szükség.
- emelte ki a Swiss Medical alapító-ügyvezető, aki kéréseket is megfogalmazott a kormány felé.
- Kérem, hogy a rendeletben védje meg a kormány a szerződéseinket.
- Ezen felül kérem, hogy próbáljanak kompromisszumos megállapodásra jutni a megbántott 5000 feletti egészségügyi dolgozóval, akik az új jogviszonyt nem írták alá. Most minden szakemberre szükségünk van.
Nem engedhető meg, hogy sértett katonák otthon duzzogjanak, miközben toborozni kényszerülünk a polgári foglalkozásúak közül szemészeket, vagy bőrgyógyászokat, vagy üzemorvosokat, akik egyáltalán nem értenek a súlyos állapotú betegekhez - vélekedett.
Magánszolgáltatóként elsősorban oltópontként látom a helyzetünket, illetve a Covid-tesztelésben tudunk nagyobb esetszámmal részt venni - fogalmazott megkeresésünkre a vezető.
Lancz Róbert, Doktor24
A Doktor24 önköltségi áron, profit nélkül kész felajánlani a kapacitásait az állami ellátás tehermentesítésére - válaszolta megkeresésünkre Lancz Róbert, a csoport vezérigazgatója. A Primus tagjaként, pedig hétfőn tárgyalást kezdeményezünk az egészségügyi kormányzattal a részletek kidolgozásáról.
Korlátozások alatt és után is milliók egészsége múlik a gyors, hatékony és biztonságos orvosi ellátáson. A várakozás, végtelen várólisták és bizonytalanság hosszú évekre nyomot hagyhat az egész ország egészségi állapotán.
A magánegészségügyi szolgáltatóknak segítenie kell, mert azonnal segíteni tudnak. Hosszas kórházi tartózkodásra, intenzív ellátásra nincs megfelelő infrastruktúránk, de gyors és hatékony diagnosztikára tervezett klinikáinkban, kórházainkban a járóbeteg-ellátás mellett egynapos sebészeti beavatkozásokra, mozgásszervi műtétek elvégzésére és sportsérülések kezelésére azonnal lehetőség van.
Az őszi hullám idején kormánynak ajánlott partnerségünket továbbra is fenntartjuk. Jelenleg a 25 ezret is meghaladja azoknak a betegeknek a száma, akik műtétre várnak az országban, közülük legalább tízezren több mint egy éve. Hárommillió embernek magas a vérnyomása, több mint egymillióan élnek együtt cukorbetegséggel, közel félmillió asztmás van, és évente egy nagyvárosnyi ember hal meg keringési betegségekben. A fertőzésen átesetteknél pedig figyelmet igényelnek a covid korai és késői maradványtünetei. Ezek és más krónikus betegségek covid idején is velünk vannak, kezelést és figyelmet igényelnek, csakúgy, mint a vírushoz nem kötődő, akut problémák. Ezeket kezelni kell.
Ezért úgy véljük, hogy
ebben a helyzetben egy olyan megoldás hozná a legtöbb hasznot az országnak, ahol magánszolgáltatókat elsősorban az állami szféra tehermentesítésére kérnék fel.
Olyan, a coviddal nem összefüggő diagnosztikus, terápiás és rehabilitációs feladatok ellátására, amelyekre ilyenkor is ugyanúgy szükség van. Látva a riasztó számokat, egy új felajánlást is szeretnénk tenni, ebben a rendkívüli helyzetben:
vállaljuk a közfinanszírozott betegek fogadását egy NEAK-kal közösen kialakított szolgáltatási struktúrában, önköltségi árakon, profit nélkül.
Fábián Lajos, TritonLife
Orbán Viktor péntek reggel a szokásos rádióinterjújában azt mondta: "Lehet, hogy sor kerül a magánegészségügyben dolgozóknak a kötelező bevonására is. Ezekben a percekben is dolgoznak a szakemberek egy ilyen bevonási terv részleteiről".
A Róbert Magánkórházat is működtető TritonLife Csoport társtulajdonos elnöke ennek kapcsán azt írta válaszában: ők is hallották a kijelentést. "Ez egy tényközlés a miniszterelnök úr részéről, aminek értelmezése a megjelenő jogszabály részleteinek ismerete alapján történhet. Mivel a releváns kormányrendelet közben napvilágot is látott, a találgatásnak és vélemények ütköztetésének nincs értelme, a jogszabály elég egyértelmű" - fogalmazott Fábián Lajos.
Időközben a megjelent rendeletet is olvasták, amely a magánegészségügyben dolgozók berendelhetőségét mondta ki.
Ha a helyzet valóban elfajulna, akár indokolt is lehet. Ez nem egy kötelezően végrehajtandó utasítás, csak egy lehetőség arra az esetre, ha már más megoldás nem marad.
Ebben egyébként nincs semmi új, hiszen az eddigi – veszélyhelyzeti jogrend előtti – jogszabályok is lehetővé tették az egészségügyi dolgozók veszélyhelyzetben, vagy katasztrófahelyzetben történő vezénylését. Sokan vezénylés nélkül, önként is beálltak a sorba segíteni ott, ahol erre a segítségre a Hippokratészi eskü alapján szükség volt.
Azt is megkérdeztük a TritonLife Csoport elnökétől, hogy mit gondol a rendelet új fejleményéről. Ezek szerint a veszélyhelyzet ideje alatt az országos kórház-főigazgató, kártalanítás mellett, határozattal bármely – nem állami vagy önkormányzati fenntartású vagy tulajdonú – egészségügyi szolgáltatót kötelezheti a SARS-CoV-2 vírus elleni védekezéshez szükséges ingatlan, valamint ingó eszközök és felszerelések rendelkezésre bocsátására.
"Mi már eddig is ajánlottunk segítséget, és továbbra is rugalmasan ott segítünk, ahol tudunk. A Budaörsi Egészségközpontunkban, ahol közfinanszírozott járóbeteg ellátást is végzünk, már ma is államilag kijelölt oltópontként működünk a környék háziorvosait részben tehermentesítve, gyorsítva az oltási folyamatot. Ezért a tevékenységért magáncégként semmiféle extra finanszírozást nem kértünk, és nem kapunk, de az említett szolidaritási elvek mentén ezt a havi sokmilliós munkaerőköltséget a közösség érdekében magunkra vállaltuk még jóval az esetleges kártalanításról szóló rendelet megjelenése előtt. Továbbá a járványhelyzet kezdete óta, budaörsi csapatunk mindenféle térítéstől mentesen, önkéntesen, ingyenesen teszteli az önkormányzat által fenntartott bölcsődék és óvodák dolgozóit" - fejtette ki válaszában Fábián Lajos.
"Mindezeken túl, a Róbert Magánkórház épületének földszintjén az OPAI már oltópontot üzemeltet, ami izolált váróval és külön hátsó bejárattal működik, így nem jelent a forgalom keveredése miatt fertőzésveszélyt a mi Covid-teszten és Covid-szűrésen átesett, pl. szülni érkező pácienseink részére" - tette hozzá.
Ez már ugyanakkor általánosságban is bonyolultabb kérdés, és kicsit összefügg a személyi állomány vezénylésével is, ugyanis nagyon
sok nem Covidos ember egészségére nézve komoly veszélyt jelentene, egy-egy nagyobb – valódi integrált fekvő-, és járóbetegellátó – magánegészségügyi szolgáltató teljes leállítása.
Egyrészről, ha egy faluban ég egy ház, akkor ugyebár az egész utca rohan segíteni, és hordja a vizet vödörben akkor is, ha eközben kapát-kaszát el kell dobni, és egy kicsit saját napi tevékenysége háttérbe szorul annak, aki segít a másiknak. Sőt, még a szomszéd utcából is jönnek segítők, vagy akár a szomszéd faluból is. Továbbá a szomszédok be szokták fogadni egy-két éjszakára a fedél nélkül maradt másik embert. Egyfajta szolidaritásra és józan észre tehát mindenkinek szüksége van az ilyen kemény időkben.
Ugyanakkor meg kell vizsgálni minden esetben, hogy az adott magánintézmény milyen népegészségügyi, közegészségügyi szempontból fontos terhet cipel, és mit tesz be a nagy közösbe azzal, hogy a leterhelt állami ellátórendszert kiegészítőként segíti olyan területeken, amelyek az állami rendszerben a veszélyhelyzet alatt háttérbe szorulnak.
Véleményem szerint a hatóságnak, a jogalkalmazóknak a kormányrendelet alkalmazásakor mérlegelniük kell a következő szempontokat, hogy a leghatékonyabb és legkisebb kárt okozó döntések születhessenek:
- Mivel egy üres épület önmagában nem old meg semmit, megvizsgálnám, hogy egyáltalán az adott szolgáltató működik-e olyan szinten, ami a kijelölt feladatra alkalmassá teszi, és van-e megfelelő emberi erőforrás a szolgáltató átvételét követően?
- Mérlegelném továbbá, hogy az adott intézmény milyen tevékenységet végez jelenleg. Ha ez olyan, aminek működése a jelenlegi helyzetben egyébként is korlátozott, mert pl. nagyobb műtétekhez nincs vérbiztosítás, vagy szakemberei kizárólag mellékállásban végzik tevékenységüket és most máshol van rájuk szükség, vagy van szabad kapacitása, egyebekben pedig esetleg van létező NEAK szerződése, és „békeidőben” közösségi finanszírozást is élvez, azt teljesen máshogyan bírálnám el, mint pl. az olyan intézményeket, amelyek tisztán magánfinanszírozással működnek, és tevékenységük nem ütemezhető át a természet diktálta szabályok felülírásával, vagy beavatkozások halasztásával, és működésével jelentős állami feladatot vesz át. Ilyenek pl. a mi nagy szülészeti-nőgyógyászati, meddőségi-, és újszülött gyógyászati osztályaink a Róbert Magánkórházban. Ahol több, mint 1400 gyermek születik évente, ott nem kérhetjük meg a születendő kis életeket, hogy várjanak a veszélyhelyzet végéig. Őket mindenképpen el kell látnunk, és világra kell segítenünk. Ráadásul nem csak ellátnunk kell, hanem a lehető legnagyobb biztonságban kell ellátnunk mind a babákat, mind a mamákat. Mikor e sorokat írom, március 6-án este, egyszerre 19 (!) újszülött ellátása zajlik az újszülött osztályunkon, és március első hat napján összesen 39 baba látta meg a napvilágot a Róbert Magánkórházban. Ez napi átlagban 6-7 születés! Ilyen terhelést nem lehet egyszerűen és gyorsan máshová csoportosítani. Azt tudni kell, hogy az a helyszín, ahol egy légtérben pl. nagy civil forgalmú oltópont működik, megszűnik biztonságos, fertőzésmentes környezetként működni, ugyanis a nagy, és teszteletlen külső emberi forgalom miatt szakmai szempontból fertőzött területként kell kezelni. Ezért pl. ha érkezne további felkérés, akkor valamelyik járóbeteg rendelőkben tudnánk kialakítani újabb oltópontot, a már működő, budaörsi mintára, továbbra is garantálva a babák és mamák biztonságát a Róbert Kórházban.
- Mivel ez egy körkérdés a nagyobb szolgáltatókhoz, engedtessék meg, hogy saját nézőpontunkból is megfogalmazzuk véleményünket. Már jelenlegi tevékenységünkkel is nagymértékben tehermentesítjük az állami ellátórendszert, évi 1400-1500 családnak biztonságot és örömöt nyújtva egy olyan életszakaszban, amire az emberek szeretnének örömmel, boldogan visszaemlékezni. Ma már, a paraszolvencia kivezetése után még az sem merülhet fel, hogy itt ezért fizetni kell, míg az államiban ingyen lenne, hiszen aki átesett ezen az életfázison pontosan tudja, hogy a minőségi ellátásért számla ellenében kifizetett összeg összeségében nem több, mint amit eddig más formában fizettek ki, esetleg állami intézmények falai között a terhesgondozási folyamat, és a szülés során.
- Azt is vizsgálnám, hogy mennyire tőkeerős az érintett vállalkozás, mert könnyen lehet, hogy egy ilyen lépés egy gazdasági társaság végét is jelenti, annak minden következményével. Ez a nagyokat, így minket talán kevésbé érint, de ha egy részleges kártalanítás év végére érkezik csak meg egy kisebb szolgáltatóhoz, az nagyon súlyos gondokat okozhat. A kormányrendelet szövege szerint a rendkívüli jogrend vége után kérhet ilyet valaki, 60 napos eljárási határideje van a hatóságnak, majd ha meg is ítélik, 45 napos határidőre fizetik ki. Ez mai információink szerint legjobb esetben is 2021. május 23. + 105 nap.
"Mi egyébként az első hullám első pillanatai óta sikeresen küzdünk a pácienseink és dolgozóink egészségének megőrzése érdekében, infekciókontroll bizottságunk – főinfektológusunk, orvosigazgatónk és ápolási igazgatónk részvételével – folyamatosan működik, és az aktuális helyzetet naponta mérlegelve felügyeli a védekezésünket, ami végső soron mind a gyermeket váró családok és születendő gyermekeik érdekében történik.
Rendkívül sok extra költségünk keletkezik a már említett ingyenesen végzett felajánlásaink miatt, a védőfelszerelések, tesztelések, és a speciális eljárásrend miatt, de ez mind szükséges.
Mint minden más szereplő, mi is harcolunk tovább betegeink, és ügyfeleink érdekében, és
reméljük, hogy hamarosan maga mögött hagyhatja az ország ezt a tényleg rendkívüli helyzetet, és nem is lesz szükség arra, hogy magánszolgáltatókat vegyen át az állami rendszer
- bizakodik Fábián Lajos.
Csermely Gyula, Rózsakert Medical Center
Vészhelyzetben szükség van mobilizációra, ha emberéletet lehet menteni, akkor az feladat.
De ennek észszerűen kell történnie
- javasolta az RMC vezérigazgatója, aki emlékeztetett arra is, hogy a magánegészégügy az első hullám alatt is komoly terheket vett le az állami rendszer válláról és ezek a feladatok most is itt vannak. Ha az orvosok átcsoportosítása nem hatékonyan történik, akkor annak a magyar lakosság látja kárát.
"Az RMC-nél például évente 6000 magzati ultrahangot végzünk, 7 mm-es kis szíveken, a terhesség akár 12. hetében képesek szívfejlődési rendellenességeket észrevenni az orvosaink, vagy más fejlődési rendellenességeket detektálni. Azok az orvosok, akik képesek ezt a nagyon nehéz és speciális feladatot ellátni, nem feltétlenül tudják, hogy hol kell egy lélegeztetőgépet bekapcsolni vagy hogy kell egy covidos beteg egyensúlyi állapotát fenntartani. Valószínűleg meg tudják tanulni ezt is, de ez hosszú idő. Ráadásul, ha ők kiesnek, ezeknek a fejlődési rendellenességeknek egy része nem kerül feltárásra. De ugyanez áll a cukorbetegek vagy más krónikus betegek gondozására is. Nem lehet ezeket a specialistákat egyik napról a másikra kivonni ebből, mert annak már rövidtávon is nagyon súlyos következményei lesznek" - mutat rá a lehetséges következményekre.
Ami ennél észszerűbb lenne, az a magánegészségügy bevonása az oltásba
- javasolta. "Hiszen jó informatikai rendszereik vannak, adatot tudnak szolgáltatni, hatékonyan működnek. Adja oda az állam a vakcinát a magánszolgáltatóknak, tegyen hozzá oltási rendet és a magánszolgáltatók hatékonyan elvégzik ezt a munkát".
Csermely Gyula javasolt is egy ésszerű oltási rendet. Szerinte ez a rend a most összeomlott informatikai rendszer tükrében akár általánosan is bevezethető lenne, és egy gyors és masszív oltási szisztémát eredményezne. "Az általam javasolt oltási rend abból indul ki, hogy sok vakcinával rendelkezünk, de pillanatnyilag nem tudjuk, kit kéne vele beoltani. 60-70,000 oltás kiesése – ahogy ez a hétvégén történt – jelentős elmaradást jelent a járvány elleni küzdelemben. Az általam javasolt leegyszerűsített rendszerben minden héten meghatároznánk egy alsó életkort – például jövő héten mindenki, aki 50 évnél idősebb –, akik választhatnák a már így kijelölt magánoltópontokat is oltási helyszínként. Tovább lehetne finomítani a rendszert azzal, hogy például az új, magánegészségügyben kijelölt oltópontok a vakcinák 10%-át felhasználhatják arra, hogy a fiatalabb, súlyos betegeket is olthassák. Hiszen ezek az adatok szerepelnek az EESZT-ben, így visszaélésre nincs lehetőség" - fejtette ki.
Persze el kell dönteni, hogy ennek költségét részben az oltottakra hárítja-e vagy később kompenzálja a magánszolgáltatót, de ez már szinte részletkérdés. Általánosságban is kijelenthető, hogy
a magánszektorra jellemző erős versenyhelyzet azt eredményezi, hogy sokszor jobb szolgáltatást tudunk nyújtani az államnál és ebből a páciens profitál.
Szabályozott keretek között a magánszektor képes közegészségügyi feladatokat átvenni és ezzel mindenki jól járna.
"Szeretném hangsúlyozni, hogy a magánegészségügyi szolgáltatók eddig is kivették részüket az államiból, azokat a feladatokat végeztük, amik onnan kiszorultak vagy – ahogy tavaly tavasszal, az első hullám idején – végeztünk olyan feladatokat, amik az állami ellátásban elmaradtak. Most sem hagyjuk magára ebben az embereket, a pácienseinket, az állami ellátásban heroikusan küzdő kollégákat".
Papik Kornél, Dr. Rose
"A járvány elleni védekezés elsősorban az állam feladata, de amennyiben az állami kapacitások kimerülnek, akkor a magánegészségügyi erőforrásokat is be lehet vonni" - írta megkeresésünkre a Dr. Rose ügyvezetője. A magánegészségügy eddig is betartotta a központi szabályokat, protokollokat, korlátozásokat, folyamatosan együttműködött az állami rendszerrel. A COVID-tesztelésben nagy szerepet vállal a szektor, a hatósági ár mellett is sokan végzik a feladatot, de a terápiában és az oltásban egyelőre nem lehet részt venni.
A bevonási döntés előtt a döntéshozók bizonyára figyelembe fogják venni a magánegészségügy szerepét és sajátosságait.
A járóbetegellátásban, de egyre inkább a fekvőbetegellátásban is a magánegészségügy pótolja a járvány elleni védekezés miatt kieső állami egészségügyi szolgáltatásokat, ezzel nagyban hozzájárul a lakosság ellátásához és egészségügyi állapotuk javításához.
A legtöbb magánegészségügyi szolgáltató, méretük és kialakítási sajátosságaik miatt szeparált COVID-részlegek kialakítására nem alkalmas, azaz már egy COVID-beteg ellátása esetén is be kell zárni a többi részleget. Sok szolgáltató nem rendelkezik saját utcai főbejárattal, így a fertőzötteket a publikus tereken keresztül lehet csak bejuttatni a kórházba. A szakemberek száma és összetétele sem feltétlenül alkalmas nagy számú fertőzött beteg non-stop ellátására, néhány beteg gyógyítására viszont nem gazdaságos átalakítani a rendszereket. Amennyiben a munkatársak bevonására, elvezénylésére sor kerül, figyelembe kell venni, hogy a magánegészségügyi dolgozók egy része nem jutott hozzá a védőoltáshoz, így először az ő védettségükről kell gondoskodni - mutat rá a szakember.
Mári Róbert, Wáberer Medical Center
"Úgy gondoljuk, hogy a járványhelyzet kezelése az egészségügy minden szereplőjére megnövekedett felelősséget és feladatokat hárít, nem lehetnek kivételek ez alól a magánegészségügyi szolgáltatók sem" - fejtette ki a Wáberer Medical Center ügyvezetője.
A Wáberer Medical Center az elmúlt egy évben teljes körű járványvédelmi eljárásrendet vezetett be, biztonságos környezetben professzionális szolgáltatásokat nyújt pácienseinek. A kezdetektől fogva minden tekintetben együttműködünk a védekezést irányító egészségügyi kormányzattal, és szem előtt tartjuk a védekezésből adódó prioritásokat. (A hatósági áras PCR-szűrést, például – a páciensek érdekében – jelenleg is biztosítjuk, a hét minden napján.)
Wáberer Medical Center két műtővel, teljes képalkotó diagnosztikai infrastruktúrával, 30+ szakterületen járóbetegellátással, specializált ortopédiai és kardiológiai centrummal, illetve azonnali ellátást biztosító Walk-IN Centerrel a privát egészségügyi ellátások széles spektrumát fedi le.
Magánszolgáltatóként - ahogy a legtöbb privát klinikának - nekünk sincs tapasztalatunk Covid-betegek ellátásában. Erre a központunk sem infrastrukturálisan sem szakmailag nincs felkészülve, de – szükség esetén – az állami ellátórendszer tehermentesítése érdekében, számos más területen, érdemben be tudunk kapcsolódni a betegellátásba.
Akár oltóközpontként vagy képalkotó diagnosztikai specialistaként, akár a krónikus járóbetegek ellátásában vagy az egynapos sebészet területén. Ezeken a területeken ugyanis jelentős tapasztalattal, stabil szakmai és infrastrukturális háttérrel rendelkezünk.
Az elmúlt napokban azt tapasztaltuk, hogy már most jelentősen megnőtt az érdeklődés egyes szolgáltatásaink iránt, sokan keresik például az azonnali ellátást biztosító Walk-IN Centert. Bízunk abban, hogy a járvány elleni védekezésből a továbbiakban is kompetenciáink mentén tudjuk kivenni a részünket.
Még egy gondolat, ami nem szükségképpen egy portfolio.hu cikk témája, de úgy gondoljuk, hogy a jelen helyzetben minden fórumon szükséges és kell beszélni róla. A járvánnyal kapcsolatos félelmek ellenére vannak olyan tünetek és állapotok, amelyekkel késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni.
A teljesség igénye nélkül ilyen például az erős újkeletű fejfájás, ami pár perc alatt nagyon intenzívvé válik vagy lázzal, tudatzavarral, eszméletvesztéssel, fényérzékenységgel jár. Hasonlóképpen orvosi figyelmet igényel a hirtelen kialakuló beszédzavar, az erős mellkasi, hasi szúró, nyomó, hasogató fájdalom, a szemsérülések és a kiterjedt égés.
Mit gondol erről a Primus?
Megkereséseink után nem sokkal közleményt adott ki a magánszolgáltatók egy részét tömörítő Primus Egyesület. A szervezet vasárnapi tájékoztatásában bejelentette: haladéktalanul készek bekapcsolódni a közellátásba a meghatározó magánegészségügyi szolgáltatók az ellátórendszer tehermentesítése érdekében, ezért kapacitásaik azonnali hasznosításáról kezdeményeznek tárgyalást az egészségügyi kormányzattal.
A szolgáltatók az egészségügyi válsághelyzet idejére – védekezési tapasztalataikat, kapacitásaikat és infrastruktúrájukat ajánlják fel az állami rendszerben leállt diagnosztikai, terápiás és rehabilitációs feladatok ellátására – önköltségi alapon, szolgáltatási profit nélkül. A részletek kidolgozására hétfőn javasolják az Egészségügyi Szolgáltatói Tanács létrehozását, és az egyesület szerint március közepén elkezdődhet a közfinanszírozott betegek ellátása.
„Nem lehet kérdéses, hogy a magánszolgáltatóknak szerepet kell vállalniuk a közellátásban a rendkívüli helyzet idején – hangsúlyozta Leitner György, a Primus Egyesület elnöke, az Affidea Magyarország vezérigazgatója. Érezzük a felelősségünket és a feladat súlyát is, ezért a PRIMUS tagjai egyhangúlag ajánlják fel segítségüket. Azt javasoljuk, hogy a közellátás tehermentesítése a magánszolgáltatók erősségeinek és kompetenciáinak szem előtt tartásával történjen. Kérjük az egészségügyi kormányzat képviselőit, hogy haladéktalanul üljenek tárgyalóasztalhoz a privát szolgáltatók képviselőivel, hogy rövid időn belül érdemi ellátási terhet vehessünk le a közfinanszírozott egészségügyről.”
A Primus közleménye szerint a magánszolgáltatók azt kérik, hogy az állam tekintse partnereknek őket a védekezésben, hiszen nem csupán a rendeletben foglalt átirányítható szakemberek, eszközök és infrastruktúra biztosítására alkalmasak, hanem olyan, a járvány elmúlt egy éve alatt sokszorosan bizonyított, biztonságosan működő, magas szintű ellátást nyújtó szakmai kompetencia-központok, amelyek közvetlenül bevonhatók a közellátásba.
„Ebben a helyzetben egy olyan megoldás hozná a legtöbb hasznot az országnak, amellyel a magánszolgáltatókat a Covid-védekezésre fókuszáló állami szféra tehermentesítésére használnák fel. Elsősorban olyan,
a Coviddal nem összefüggő diagnosztikai, terápiás és rehabilitációs feladatok ellátására, amelyekre ilyenkor is ugyanúgy szükség van, és amelyekre a privát szolgáltatók egyébként is specializálódtak
– mutatott rá Kóka János, a Doktor24 Medicina Zrt. elnöke.
Kóka János hozzátette, a krónikus betegségek – köztük a népbetegségnek számító keringési problémák, a diabétesz, és az asztma – nem „szünetelnek” a járvány alatt sem, kezelést és figyelmet igényelnek éppúgy, mint a vírushoz nem kötődő akut problémák, illetve ugyancsak figyelmet és megoldást igényel a jelenleg is 25 ezer feletti műtéti várólista.
Mivel a járvány elleni harc során a krónikus betegeket ellátó állami szakrendelések jelentős részét bezárták, az elektív műtéti beavatkozásokat pedig elhalasztották, a magánszféra készen áll arra, hogy ezekben a betegségcsoportokban feladatokat vegyen át az államtól ebben az időszakban. Ez annál is inkább célszerű lenne, hiszen a privát intézményeket nem hosszú időtartamú kórházi tartózkodásra, intenzív ellátásra tervezték, hanem éppen az állami rendszerből hiányzó gyors és hatékony diagnosztikára, járóbeteg-ellátásra, egynapos sebészeti beavatkozásokra, mozgásszervi műtétek elvégzésére, sportsérülések kezelésére.
A koncepció lényege, hogy a privát szolgáltatók nemcsak a szakértelmüket és az infrastruktúrájukat adják a közösbe, de a közellátás biztosítása érdekében mindezt önköltségen teszik.
Címlapkép forrása: Getty Images