magánegészségügy konferencia
Gazdaság

A szemünk láttára alakul át a magyar egészségügy, miközben a járvány következményeit még évekig nyöghetjük

Több tényező együttes állása is abba az irányba mutat, hogy a magánegészségügyi piac legnagyobb szereplői tovább erősödhetnek. Természetesen ez függ attól is, hogy az állami ellátásból – Covid-járvány után még - jobban kiszoruló betegtömeg mennyiben és miből lesz képes finanszírozni a többletterheket, és mennyiben lesz ebben támogató erő a makrogazdasági környezet, és így a háztartások jövedelmi helyzete. A legnagyobb szolgáltatók azonban jól láthatóan már megtették a tétet: bővülést terveznek. Ezen a ponton pedig visszaérkezünk az állam szerepéhez, feladatához is és hogy ebben a helyzetben elgondolkodik-e a kormány újfajta finanszírozási megoldásokon, ami akár a rendszeren belülről (teljesítményvolumen-korlát emelés), vagy a rendszeren kívülről (kiegészítő biztosítás) érkezne.

Változások viharában

Az egészségügyet és azon belül a magánegészségügy, valamint a betegek viszonyát meghatározó tényezőket járták körül meghívott előadóink és kerekasztal-résztvevőink a Budai Egészségközponttal közösen megvalósított, szerdai online konferenciánkon. Ezek pedig a következők:

  • Járványhelyzet és annak következményei az egészségügyi dolgozókra, közellátás lehetőségeire és a betegekre. Az állami betegellátás lehetőségeinek beszűkülése.
  • Az egészségügy átalakításának folyamata, ezen belül hangsúlyosan az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése, valamint a hálapénz kivezetése.
  • Digitalizációs trendek.
  • Gazdasági kilátások, keresleti hatások. Finanszírozási megoldások, biztosítások.

Varga Péter Pál, a – fennállásának 20. évét idén ünneplő - Budai Egészségközpont alapítója úgy fogalmazott, az eseményt megnyitó előadásában, hogy a kormány egészségügyi reformja a legérdekesebb aspektus, amely befolyásolja a szolgáltatók környezetét. A reform nagyon sok arcú volt, rengeteg társadalmi vitát váltott ki, azonban a magánegészségügyi ellátás szempontjából rendkívül üdvözítő folyamat még ma is – fejtette ki a gerincsebész, aki szerint a reformnak eddig két fontos lába volt, ami őket érintette. A hálapénz kriminalizálása és a közfinanszírozásban dolgozó orvosok magánszektorban való részvételét csekély mértékben korlátozták. A hálapénz kriminalizálása az orvosok jövedelmének csökkenését hozza el, és ezt a közellátásban nincs tér kompenzálni, ezért ezek a szakemberek meg fognak jelenni a magánellátásban.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász előadásában szintén azt mutatta be, hogy melyik az a néhány tényező, amely kedvez a magánellátásnak, azonban nem jó a közellátásban résztvenni szándékozó betegeknek. A paraszolvencia kivezetése (nem tudnak orvost választani, másrészt a szakemberek nem lesznek ösztönözve többletteljesítményre), fennmarad a súlyos humánerőforráshiány a rendszerben, a TVK éves kereteinek fennmaradása és a kórházak átlagfinanszírozása. A szakember úgy vélekedett, hogy több feladatot is végre kell még hajtania a reform keretében a kormánynak (ellátási garanciák, stratégiai szolgáltatásvásárlás, betegútmenedzsment), és amíg a kormány ezeken a területeken nem lép érdemben, addig a magánellátóknak nincs miért aggódniuk.

Bodnád Viktória, az IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetőjének előadásából pedig többek között az derült ki, hogy a lakosság bizalma az közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer irányába fokozatosan elfogy, a magyaroké volt a legalacsonyabb a járvány idején az EU-ban.

Karai Gábor, a Teladoc Hungary ügyvezetője a második szekció későbbi beszélgetésében arra mutatott rá, hogy egy kegyelmi állapotba ért a magyar egészségügy. A közegészségügyi és a magánegészségügyi rendszer is várakozása szerint töretlen fejlődésnek fog indulni. Az átalakítás megkezdésével ugyanis a magyar politika kinyilvánította, hogy ebbe a területbe munkát kell fektetni, pénzt kell bele tenni és

elismerik, hogy értéket teremt az egészségügy, ennek megnyilvánulása nyilván az egészségügyi béremelés.

Most megmutatkozik a kormányzati szándék az egészségügy kapcsán és ha jól használják fel az uniós, valamint költségvetési forrásokat, akkor lesz esély a közegészségügy javulására. Ugyanebben a beszélgetésben Straub Fanni, a Foglaljorvos.hu alapítója a nagy átalakítást egyfajta ősrobbanáshoz hasonlította, ugyanis az egészségügy gyökeréig hatol az átalakulás, amit részben generál csak a Covid, a másik faktor a reformtörekvés. A paraszolvencia eltűnése is valahol a magánszolgáltatóknál fog lecsapódni várakozása szerint.

A fenti kilátások fényében nem véletlen, hogy a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók a piac fejlődésére fogadnak határozottan, különben nem lennének komoly növekedési terveik. A Budai Egészségközpont 2023-ban tervezi megnyitni új kórházát. Hupuczi Petronella, a Maternity Magánklinika igazgatójának előadásában pedig az szerepelt, hogy a szülészetre specializált intézmény idén 40%-kal növeli a fekvőbeteg-kapacitását, miután újabb emeleten alakít ki fekvőbeteg szobákat, míg 2023-ban már új műtőblokkal tervez, szülőszobákkal.

Ennek nyomán a Maternity kórháza addigra 5800 négyzetméteren fog működni a 2020-as 2200 négyzetméteres alapterület után.

Az alábbi képre kattintva galéria nyílik:

Fotók: Stiller Ákos/Portfolio

Az a bizonyos hálapénz

Már az online konferencia első szekciójából kihallható volt, hogy a hálapénz kivezetésének ügye óriási jelentőséggel bír. Nem véletlen ezért, hogy a hálapénz kivezetésének és annak következményének külön előadást és egy aktuális, márciusban elvégzett, reprezentatív kutatást szentelt a Szinapszis Kft. A kutatócég ügyvezetője, Kertész Balázs az eredményekre alapozva azt mutatta be, hogy hogyan változott a lakosság egészségügyhöz való viszonya a hálapénz kivezetése óta. A prezentációból kiderült, hogy a megkérdezettek elsöprő többsége egyetért a paraszolvencia megszüntetésével, azonban azzal is tisztában vannak, hogy ezzel megváltoznak a viszonyrendszerek az egészségügyben. Például többen gondolják úgy, hogy a hálapénz megszüntetése ront az állami ellátás színvonalán, és tisztában van azzal is a többség, hogy az orvosok már nem lesznek ugyanolyan motiváltak a betegek ellátásában.

halapenz kutatas
halapenz 3

Súlyos következmények, kiszoruló betegek

A fenti folyamatok rávilágítanak arra, hogy a betegek áramlása a magánegészségügyi szektor felé folytatódhat. Vagy más szóval: a közegészségügy finanszírozásának hiánya, valamint a hálapénz kivezetése miatt az állami kórházak teljesítménye nem tud lépést tartani a betegek igényeivel, akik így egyre többen és egyre több betegségükkel szorulnak ki az állami ellátórendszerből.

Ez a helyzet csak még tovább éleződik a tervezett és normál időszakban működő ellátások koronavírus-járvány miatti felfüggesztésével. A több mint egy éve tomboló járvány alapjaiban plusz terhelést hozott az állami rendszerbe, a felfutó járványhullámok pedig hirtelen és nagy mértékben szűkítik az állami ellátórendszer kapacitásait, hiszen az ápolók és orvosok tartós elvezénylése más ellátásokat lehetetlenít el. Pár nappal ezelőtt érkezett a hír például, hogy Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a múlt hét végén felfüggesztette az onkológiai népegészségügyi szűrővizsgálatokat. Arra hivatkozva, hogy nő a fertőzöttek, fertőzésgyanús esetek és a kórházi ellátást igénylő betegek száma.

A járvány ellátásban okozott következményeiről beszéltek az online konferencia második szekciójának kerekasztal-beszélgetésének résztvevői is. Straub Fanni, a FoglaljOrvost.hu alapítója például kiemelte, hogy a mammográfia volt a járvány egyik nagy vesztese, melynek biztosan komoly következményei lesznek a későbbiekben a betegek állapotára nézve. Emellett az idősebb korosztályról feltételezhető (a saját adataik alapján), hogy a vírustól való félelmük miatt jogosan nem mentek el bizonyos ellátásokra. Karai Gábor, a Teladoc Hungary ügyvezető igazgatója két fontos megfigyelését osztotta meg a Covid kapcsán. Az egyik, hogy az általuk nyújtott virtuális szolgáltatásokban résztvevők (pl. éjjel-nappali orvosi tanácsadás) rendkívüli mértékben leterheltté váltak (a járvány kitörésétől kezdve megduplázódott ez a szám), ami azt mutatja, hogy a betegek nem jutottak el azokhoz az orvosokhoz, akikhez szerettek volna. Ezt a helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy az alapellátás az oltásszervezés miatt szintén nehezen elérhető. A másik fontos megállapítás, hogy a járvány nyomán drasztikusan visszaestek a foglalások, ezt tavaly őszre kezdte kiheverni az egészségügyi rendszer, azonban az államban beszűkültek a kapacitások, ezért egyre több beteg fordult a magánellátás felé.

Orvosként viszont nagyon súlyos közegészségügyi következményektől tart azok után, hogy a szűrővizsgálatokon való részvétel nagyon visszaesett.

Például vannak olyan orvosok – akik elektív műtéteket most nem végezhetnek, de sürgős műtéteket igen – elhanyagolt, vagy előrehaladott állapotú daganatos betegekkel találkoznak, akiket vélhetően sokkal korábbi fázisban operáltak volna meg akkor, ha működött volna a szűrővizsgálaton való részvétel. Ha ezt a járvány egyszer majd magunk mögött hagyjuk, akkor is éveken át cipeljük ennek a közegészségügyi következményeit – fogalmazott Karai Gábor. Kalmár László, a Europe Assistance Hungary ügyvezető igazgatója szintén arról számolt be, hogy a járvány miatt a szűrővizsgálatok helyét átvették a laborvizsgálatok és a tesztek.

Mégis miből fizessen a beteg?

Ezek után adódhat jogosan a kérdés: az állami rendszerből kiszoruló betegek hogyan finanszírozzák a magánegészségügyi ellátásukat.

A Szinapszis Kft márciusban végzett kutatása arra is rákérdezett, hogy az emberek miből tervezik finanszírozni a magánegészségügyi kiadásikat. Kertész Balázs prezentációja szerint a megkérdezettek 31%-a nem gondolkodik igénybevételen és az emberek jelentős része zsebből készül kifizetni ezeket a kiadásokat (50%-ban megtakarításból, 20%-ban egészségpénztári megtakarításból), de 5%-a a válaszolóknak még akár hitelt is hajlandó lenne felvenni ennek érdekében. Kiegészítő betegség- vagy egészségbiztosításon keresztül a megkérdezettek 11%-a képzeli el a finanszírozást.

egeszsegugy finanszirozas

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszolók 84%-a nem rendelkezik semmilyen magánellátást fedező biztosítással vagy szerződéssel.

szinapszis biztositasok

A szolgáltatók közben számítanak a biztosítóktól érkező forrásra. Varga Péter Pál előadásában arról is beszélt, hogy nagyon biztató a magánbiztosítási szektor lassú, de stabil növekedése a magánszolgáltatók forrásai tekintetében. Felvetette azt is, hogy az egészségügyi reform következő lépései között ott kellene lennie a kiegészítő biztosításnak. Ez a forrásbővítés szempontjából kulcskérdés lehet szerinte, hiszen befolyásolja a rendelkezésre álló források mennyiségét és struktúráját.

A kiegészítő biztosítás lehetőségéről a Portfolio-nak adott interjújában is beszélt a BEK tulajdonosa:

Bodnár Viktória, az az IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetője pedig azt mondta, hogy az emberek hajlandóak az adózott jövedelmükből is többet költeni az egészségükre. Becslésünk szerint közép- és nagyvállalati kör foglalkoztatottjainak közel 10%-a rendelkezik csoportos egészségbiztosítással. A munkaerőpiac kiemelt ösztönzési elemként tekint a biztosításokra. Ezen felül még további 500.000 fő rendelkezik kiegészítő egészségbiztosítással

Ebben a környezetben volt érdekes hallani az online konferencia első szekciójának kerekasztal-beszélgetésénben, hogy mit gondolnak az egészségbiztosítási piac kilátásairól a piacon leginkább érdekelt biztosítók vezérei. Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója úgy fogalmazott, hogy a piac fejlődéséről az evés közben jön meg az étvágy kifejezés jut eszébe. Ahogyan ugyanis a vállalatok elkezdtek élni az egészségbiztosítási csomagok vásárlásának lehetőségével, úgy lett egyre népszerűbb a munkavállalók körében. Közben az egyéni egészségbiztosítási piac is szépen fejlődik, ugyan ez még kis szelete a piacnak, de jól látható, hogy az egyének igénye egyre jobban jelen van. Almássy Gabriella, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója egy válaszában úgy vélekedett, hogy jelen pillanatban egyértelműen egy vállalati piacról beszélünk, amikor a magánegészségbiztosításokról van szó (90%-a az ügyfeleknek a vállalatoktól jön). Ettől függetlenül még nagy teret lát a vállalati piacban (hiszen a vállalatoknak is ez az érdekük), vagyis a munkavállalók biztosításában, valamint az ezekhez kapcsolódó családtagok biztosításában. Ezzel ugyanis a társadalom nagyon széles rétege elérhető. Várakozása szerint a következő évek még a vállalati piac növekedéséről fognak szólni. Oláh Attila, a Groupama Biztosító kockázati személy- és egészségbiztosítási ágazatvezetője szerint mindkét piaci szereplőre szükség van, az igény is jelen van mind az egyének, mind a vállalatok oldalán, de leszögezte: a biztosítottak többsége valóban a vállalatokon keresztül jön. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a csoportosan, vállalatok által vásárolt biztosítási csomagok keretében kedvezőbb feltételeket tudnak elérni az ügyfelek. A vállalati HR-nek óriási szerepe van abban, hogy ezt a lehetőséget megismerjék a munkavállalók. Lantos Csaba, a Lantos Vagyonkezelő tulajdonosa, a beszélgetés moderátora összefoglalóan úgy vélekedett, hogy mindenki készülődik a szektorban, az elmúlt években ehhez jó alapokat teremtettek a szereplők. Gondolatait azzal zárta, hogy a jövőben fontos szerepet kellene kapnia a prevenciónak, hogy ne csak akkor kerüljünk a szolgáltatókhoz, amikor már a betegséget kezelik és az emberek ne maradjanak magukra.

Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing és értékesítési igazgatójának előadásából pedig az derült ki, hogy a vállalatok esetében a B2B partnereik lendületét a járvány sem törte meg, mivel láthatóan a képzett, elkötelezett munkatársak megtartása kulcsfontosságú a cégek számára, a személyre – vagy munkakörre - szabott juttatások elvárássá váltak. 

A téma, a plusz finanszírozási elemek előkerültek az online rendezvény második beszélgetésében is. Kalmár László ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy ez a kiegészítő biztosítás már évtizedes álma a piacnak. Akkor lenne teljes az ellátás, ha a magánellátók szélesebb spektrumban nyújtanának fekvőbeteg-szolgáltatásokat. Egy nagyon szép ökoszisztéma alakulhatna ki az állami- és magánellátók együttműködésében, kiegészítve a biztosítók finanszírozásával, egy új dimenzió nyílhatna a magyar társadalomban és egészségügyben. Üzennénk a döntéshozóknak, hogy ez nagyon szépen, akár önszabályozó módon is tudna működni - fogalmazott Kalmár László. Karai Gábor ehhez annyit fűzött hozzá, hogy meg kell vizsgálni: mik azok a források, ahonnan plusz bevételhez tud jutni egy állami kórház. Ezek az intézmények évről évre növekvő államadósságot halmoznak fel, és ezt csak tovább növeli majd, hogy több bért kell kifizetni a dolgozóknak, közben az intézményi finanszírozás nem változik meg. Amíg ez nem újul meg, addig nem lesz kellő forrás az intézmények hatékony működéséhez. Így kijelenthető: a kórházaknak valamiből bevételt kell termelniük. Ha nem akarunk járulékot növelni, és a járulékfizetők száma korlátos, és nem adóforintból akarjuk fizetni ezeket az intézményeket, akkor ki kell találni a pótlólagos források lehetőségét. Értékesíteniük kell a szolgáltatásaikat, amit a biztosítók eladhatnának - fejtette ki. Ez még inkább okot adna arra, hogy az orvosok bent maradjanak az állami ellátásban, hiszen extra jövedelemhez juthatnak.

Novemberben találkozunk az 5. Private Health Forum szakmai eseményünkön! Addig is érdemes a Portfolio Konferencia oldalát követni a legújabb üzletági rendezvényeink miatt.

izrael rakétatámadás
benzin
india dupla tripla mutáns
Vitara
drasztikusan letertunk az oltasi palyarol okok 210511
GettyImages-1211246431 (3)
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
Online előadás
Összefoglaljuk a befektetési termékeket
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
benzin