virág_barnabás_mnb
Gazdaság

Virág Barnabás: az MNB elkötelezett az euró sikeres és biztonságos bevezetése mellett

Olyan módon kell a jövőben bevezetnünk az eurót, hogy az biztosítsa a magyar gazdaság számára a felzárkózás folytatásának lehetőségét – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke. A jegybanki vezető szerint fontos, hogy tényszerű, szakmai diskurzus induljon arról, mikor és hogyan érdemes csatlakoznunk az eurózónához. Ezen a téren az MNB tartja magát a másfél éve bemutatott kritériumrendszerhez, ami a sikeres belépés kulcsa lehet.

Portfolio: Az Eurobarométer legfrissebb felmérése szerint a magyarok több mint kétharmada szeretné bevezetni az eurót, miközben a kormány és a jegybank évek óta „jegeli a témát”. Mivel tudja biztatni a magyarok többségét, fogunk még valaha magyar euróval fizetni?

Virág Barnabás: A friss felmérésben 69 százalék volt az euró támogatottsága, ami nem újdonság, az utóbbi években rendre 60-70 százalék között mozgott. Ha egy olyan kérdést is feltennénk emellett az embereknek, hogy szeretnék-e azt, hogy a magyar gazdaság fejlettsége 10-15 éves időtávon elérje az Európai Unió átlagát, akkor ott a támogatók aránya valószínűleg 100 százalék közelében lenne. A gazdaságpolitikának pont az a feladata, hogy a két cél között megtalálja a helyes stratégiát.

Az említett felmérésben egyébként a megkérdezettek kétharmada azt válaszolta, hogy Magyarország jelenleg még nincs felkészülve az euró bevezetésére, miközben egy másik kérdésre a válaszadók közel fele jelezte, hogy nincs megfelelő információk birtokában az eurót illetően. Számunkra magyarok számára pénzügyeinkben kifejezett fontos a biztonság, ezért a felkészülés során majd a biztonságra is nagy hangsúlyt kell helyezni makro és mikro szinten egyaránt.

Maga az euró nem egy út vége, hanem annak egy fontos mérföldköve. Maga az út pedig arról szól, hogy sikeres felzárkózási pályát fusson be a magyar gazdaság. Szeretném hangsúlyozni, hogy

a Magyar Nemzeti Bank elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett.

Mit jelent a „sikeres” bevezetés?

Az előző állításomban a sikeres szót érdemes kétszer is aláhúzni. Olyan módon kell a jövőben bevezetnünk Magyarországon az eurót, hogy az a magyar gazdaság számára biztosítsa a sikeres felzárkózási pálya lehetőségét. E tekintetben mellettünk van a később érkezők előnye, minden korábbi tapasztalatot fel tudunk dolgozni a korábban csatlakozó országok példáiból.

virág_barnabás_mnb
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Van jó néhány intő jel, amire figyelnünk kell. Olyan, a korai fázisban belépő periféria országok, mint Olaszország vagy Görögország két évtized alatt kezdeti fejlettségi szintjük negyedét elveszítették. De komoly relatív fejlettségbeli visszalépés következett be Portugáliában és Spanyolországban is. Ez a probléma ráadásul a régiónkban Szlovéniát és Szlovákiát sem kerülte el. Sőt, kevesen tudják talán, de még Finnország relatív fejlettsége is a belépéskori szint alatt van.

Nem szeretném azt mondani, hogy ennek kizárólagos oka az euró, de bizonyosan egy fontos elem a képletben. A gazdaság fejlettségét leginkább a gazdaságpolitika minősége határozza meg.

A fenti példák éppen azt mutatják, hogy ha valaki belép a valutaövezetbe, akkor ott sokkal nehezebb kezelni azokat a strukturális kihívásokat, melyekkel óhatatlanul minden ország szembesül fejlődési pályája mentén. Ez azt üzeni számunkra, hogy két dolgot kell most megtennünk: egyrészt azonosítani azt a kritériumrendszert, ami mellett képesek vagyunk a magyar gazdaság euróérettségét megfelelően értékelni. Ebben a maastrichti kritériumok biztosan nem lesznek elegendők. Másrészt kell egy stratégiai terv, ami magában foglalja a versenyképesség, a termelékenység folyamatos javítását és a költségvetési mozgástér megteremtését, hogy erre építve biztosítható legyen, hogy a belépés után is folytathassuk a felzárkózást.

Vannak tipikus kockázati faktorok, amit el kell kerülni. Egyrészt az euróbevezetés környezetében a reálkamatok gyors csökkenése a pénzügyi ciklus túlfúvódását okozhatja, ami a magán- és/vagy államadósságok növekedésén a folyó fizetési mérleg egyensúly kóros megbomlását eredményezi. Ez tipikusan a dél-európai országok története. Emellett az is általános tapasztalat, hogy az euró bevezetéséig van egy komoly reformlendület, ami a bevezetést követően a megnyugvás állapotába megy át. Mindenki kicsit hátradől és az addigi reformok kifulladnak. Erre jó példa Szlovákia, ahol az elmúlt 10 évben meg is állt a korábban sikeres felzárkózás.

Az MNB 2020 januárjában már bemutatott egy részletes kritériumrendszert, mely megfelelő lehet az euró bevezetése előtt. Ehhez tartják magukat azóta is?

Az akkor kialakított kritériumrendszerhez tartjuk magunkat. Egyébként azóta a belépési feltételekkel kapcsolatos nemzetközi diskurzus is hasonló irányba mozdult el. A reálgazdasági felkészültségnek bizonyosan egy fontos mutatónak kell lennie. Ezt akkor úgy fogalmaztuk meg, hogy el kell érnie az egy főre eső magyar GDP-nek az uniós átlag 90 százalékát. Ez a 90 százalékos szint nagyjából megfelelne Csehország vagy a balti államok közül Észtország és Litvánia jelenlegi fejlettségi szintjének. Ennek elérésére azért van szükség, mert akkor a további felzárkózási lendületből adódó inflációs hatások sokkal mérsékeltebbek lehetnek, amivel elkerülhető a reálkamatok túl mélyre süllyedésének problémája és könnyebben biztosítható a pénzügyi stabilitás.

virág_barnabás_mnb
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Kritériumrendszerünk reálgazdasági oldalon magába foglalja a versenyképességet és a termelékenységet is. Euróval azok a feltörekvő országok tudnak tovább fejlődni, ahol az induló versenyképességi szint megfelelő, és a termelékenység-növekedési potenciál erős a vállalatokban. Aki nem képes az eurózónában tartani a lépést a német hatékonysággal és termelékenységgel, ott a feldolgozóipar rövid úton elveszíti a versenyképességét vagy tartósan beszorul egy alacsony hozzáadott értékű fázisba.

A koronavírus-járvány utáni világ még sok újdonságot hoz a gazdaságok működésébe, ennek fényében majd érdemes lesz újra áttekintenünk ezt a kritériumrendszert.

Vannak azért sikeres példák is az euró bevezetésére az elmúlt évtizedekből.

Reálgazdasági fejlődés oldaláról jó példát jelentenek a balti államok, melyek olyan reformok közben vezették be az eurót, melyek a 21. századot alapvetően meghatározzák. Ezeket a reformokat ráadásul az euró bevezetését követően is tendenciózusan folytatták. Gondolok itt a hatékony államra, a digitalizációs ugrásra és a felsőoktatás fejlesztésére.

Fontos megjegyezni, hogy a balti országok egy olyan válságkezelésen mentek át 2008-2009-es válság után, amelynek része volt az állami bérek csökkentése is, annak minden társadalmi következményével. Miközben ezek az államok Európa legalacsonyabb államadósság rátával rendelkező országai.

Aki ma Magyarországon azt állítja, hogy gyorsan, néhány év alatt be lehet vezetni az eurót, annak azt a kérdést is fel kell tennie, hogy egy jövőbeli válság esetén, ha szükséges vajon képes-e a magyar munkapiac belső leértékeléssel és a bérek csökkenésével reagálni. Ez kizárt és a jelenlegi felzárkózó státuszunkban nem is lenne elfogadható.

Az euró bevezetését nem féligazságok, politikai szlogenek, hanem higgadt költség-haszon elemzés mentén kellene megítélnünk.

A régióban Horvátország és Bulgária gyakorlatilag az euró előszobájában vannak, Románia is elég elkötelezettnek tűnik, talán Csehország és Lengyelország az, aki hozzánk hasonlóan kivár. Mennyire befolyásolja a magyar euróbevezetés ütemezését ezeknek az országoknak a lépése? Ha a csehek és/vagy a lengyelek belépnek, akkor mi kimaradhatunk?

Maga az euróbevezetés egy fontos gazdaságpolitikai döntés, de vannak geopolitikai aspektusai is. Horvátország és Bulgária esetében az önálló monetáris politika feladásának költsége lényegesen kisebb, ez megkönnyíthette a döntésüket. Csehország és Lengyelország két kiemelten fontos partnere Magyarországnak.

Amennyiben ők az euró bevezetése mellett döntenének, akkor a magyar stratégiát is újra kell értékelni.

Mikorra érheti el a magyar gazdaság azt a szintet, hogy az MNB kritériumrendszerének is megfeleljen?

Ez rajtunk múlik. Amikor mi arról beszélünk a jegybankban, hogy versenyképességi fordulatra, gazdaságstratégiai vízióra van szükségünk, akkor ez azt jelenti, hogy a fenti felzárkózási folyamat sebessége tőlünk is függ. Az elmúlt évtized régiós tanulsága, hogy egy évtizeden belül is lehet óriásit előrelépni.

virág_barnabás_mnb
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Most épp egy komoly válság után vagyunk, ami az induló helyzetünket is nehezíti. A világon mindenhol megugrott az államadósság, jelentősen emelkedett a költségvetési hiány.

Ahhoz, hogy ebbe a fenntartható felzárkózási pályába a válság után minél előbb bele tudjunk vágni, először az egyensúlyaink helyreállítására van szükség. Erre lehet ráfűzni azt a stratégiai tervet, amely majd biztosítja a sikeres euróbevezetést.

Az elmúlt hetekben elég komoly vita bontakozott ki a kormány és a jegybank között a következő évek költségvetési pályájáról. Az euróbevezetés most egy újabb érv az MNB oldaláról az egyensúly gyorsabb megteremtése mellett?

Mi azt gondoljuk, hogy a megfelelő költségvetési mozgástér megléte elengedhetetlen része a fenntartható növekedésnek euróval és euró nélkül is.

Nem érdemes ezt a kérdést az euró bevezetésével összekötni. A megfelelő fiskális mozgástér az alap, ahol az euró érettségünk megítélésében a reálgazdaság felkészültség egy fontos pillér.

Magyarország számára inkább pozitív vagy negatív volt, hogy a világjárvány és a válság során nem voltunk az eurózóna tagjai?

Egyelőre sajnos úgy tűnik, hogy a járványnak még nincs vége. A mérleget majd az utolsó hullám után érdemes megvonni. A reálgazdaságot illetően azt azért már látjuk, hogy Magyarország 2020-ban és várhatóan a kilábalás során is jobban teljesített, mint az eurót használó országok többsége. Ebben kulcs szerepe volt az önálló monetáris politikának. Ma az önálló monetáris politika már messze nem csak a kamat- és árfolyampolitikáról szól, mint 15-20 éve. Sokkal összetettebbé vált.

Az Európai Központi Bank jelentős mérlegbővítést hajtott végre, de ennek pozitív hatásai leginkább a mély pénz- és tőkepiacokkal rendelkező nagy tagállamokban csapódnak le. A MNB NHP Hajrá programjának eredményeként a vállalati hitelezés még egy rendkívüli válságkörnyezetben is kétszámjegyű növekedést mutatott. Közben az eurózóna perifériáján és a kisebb euró gazdaságokban jó esetben stagnált, rosszabb esetben csökkent a hitelállomány.

virág_barnabás_mnb
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

A hozamfelárak emelkedését is sikerült kordában tartani az állampapír-vásárlási programunkkal. Vagyis a válság során egy feltörekvő piacon elkerülhetetlenül megemelkedő kockázatokat sikerült kezelni, miközben a reálgazdaságot is tudtuk célzottan erősíteni.

Viszont a forint árfolyama jelentős kilengéseket mutatott a válság során megjárva a 370-es történelmi mélypontot is az euróval szemben.

Ezen a téren nem érdemes egy pillanatfelvételt vizsgálni. Meg kell várni, hogy a hosszabb távú folyamatok mit mutatnak majd. Kulcskérdés lesz mindenütt az infláció alakulása, ezzel kapcsolatban az MNB elég egyértelmű jelzéseket küldött a kamatemelési ciklus júniusi megkezdésével.

Ez a ciklus havi lépésekben folytatódik tovább, ennek eredményei 2022 elejétől az inflációban már egyértelműen érezhetők lesznek.

A proaktív monetáris politika következtében jövőre nem csak a toleranciasávba, hanem a jegybanki cél közelébe fog visszatérni az áremelkedés üteme. Mindaddig folytatjuk a ciklust, amíg ezt el nem érjük. Ennek megfelelően kell majd utólag a pénzpiaci tendenciákat is értékelni.

Az MNB már megkezdte a szigorítást, mivel az infláció három hónapja 5 százalék felett van, közben az EKB politikája még hosszú ideig támogató maradhat. Nincs ebből előnyük az eurózóna tagjainak?

A világgazdaság újraindulásának ára az infláció globális megemelkedése, ne tegyünk úgy, mintha ez egy magyar jelenség lenne. Az Egyesült Államokban is 5 százalék felett van az infláció. Európában az országok többségében az újraindulás késve következett be, ezért ott az infláció emelkedése még előttünk áll. Az EKB kilátásait is akkor érdemes majd megítélni, ha már látjuk az inflációs következményeket. Egyelőre annyit látunk, hogy a termelői árak jelentősen emelkednek Európában is. Arról, hogy erre az Európai Központi Bank hogyan fog reagálni, a következő ülések után fogunk tisztábban látni. 

Eddig arról beszéltünk, hogy Magyarország mikor és hogyan vezetheti majd be az eurót, de kérdés, hogy lesz-e még akkor eurózóna, illetve az milyen lesz. Korábban a jegybank részéről is voltak olyan nyilatkozatok, melyek a valutaunió felbomlását is elképzelhetőnek tartották, a legújabb ötlet pedig Matolcsy Györgytől származik a „kettős euróról”. Mire számítanak, milyen lehet az eurózóna addigra, mire mi belépésre érettek lehetünk?

Az eurózóna jelenlegi formája közel sem tökéletes és bizonyosan nem végleges. Az intézményi rendszer folyamatosan változik, reagál a külső hatásokra. Az első komoly sokkot a 2008-2009-es kettős válság okozta.

Az elmúlt évtizedben az eurózóna intézményileg sokat lépett előre. Hoztak olyan reformokat, melyek segítették a jelenlegi válságkezelést.

A koronavírus-válság alatt egy pillanatig sem kérdőjeleződött meg az EKB végső hitelező funkciója, mint történt az az előző válságban. Szintén fontos, hogy az ESM formájában ma már van válságkezelő intézménye az eurózónának, illetve a pénzügyi felügyelet terén is a korábbinál lényegesen erősebb intézményekkel rendelkezik az eurózóna. Fontos mérföldkő a közös kötvénykibocsátás is. Ugyanakkor vannak még komoly kérdések, akár a bankunióval vagy egy esetleges fiskális unióval kapcsolatban. Itt az álláspontok még mindig elég messze vannak egymástól. Fontos reformok hiányoznak a belső egyensúlytalanságok kezelésére is. Ezek sarkalatos pontok, melyekre nehéz lesz rövidtávon megoldást találni.

virág_barnabás_mnb
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Potenciális lehetőség a két euró megteremtése, amit Matolcsy György elnök úr is felvetett, de erről a jelenlegi tagországoknak kell majd dönteni. Az euró egyelőre a bevezetéskor várt reálgazdasági konvergencia helyett divergenciát hozott. A dél-európai gazdaságok fejlődése megrekedt, miközben óriási adósságokat halmoztak fel. Előbb-utóbb meg kell találni azokat a mechanizmusokat, amelyek szűkítik a jelenlegi erős észak-déli tagoltságot.

Ezek a szükséges reformok hogyan befolyásolják a magyar euróbevezetést? A kettős euró feltétele a magyar csatlakozásnak?

A magyar gazdaság esetében azt tudom megismételni, hogy első lépcsőben egy megfelelő helyreállítási politikára és sikeres gazdaságstratégiára van szükség. Ez független az euró kérdéstől. Az eurózóna reformjainak jövője a jelenlegi tagországokon múlik. Tekintve, hogy mi jelentősen integrálódtunk az eurózónához, ezért sikeres euróreformokban vagyunk érdekeltek. Egy erős, sikeres eurozóna magát az eurót is vonzóbbá teszi a jelenleg még kiváró országok számára.

Amennyiben azonban a szükséges reformok nem történnek meg, akkor a feszültségek olyan szintre nőhetnek majd az eurózónán belül, hogy az továbbra is inkább a kivárást fogja indokolni a jelenleg még saját devizát használó tagországok számára.

Lassan tíz éve azt szoktuk meg, hogy a jegybank és a kormány ritkán hozza fel az euróbevezetés témáját. Szeretnének erről egy intenzívebb társadalmi vitát?

Mi azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon az euróról egy tényeken alapuló szakmai párbeszéd folyjon. Ebben a párbeszédben mi mindenkivel hajlandók vagyunk együttműködni és a vitákat lefolytatni. Az eurózóna-csatlakozás olyan kérdés, ami gazdaságunk hosszú távú jövőjét alapjaiban meghatározza.

Az euróbevezetés egy egyirányú utca, aki egyszer belép, annak nincs visszaút.

Az elmúlt években az MNB minden olyan témát nyíltan felvállalt és elemzett, melyek a magyar gazdaság jövőjét hosszútávon meghatározzák és úgy gondoljuk, hogy keveset beszélünk róla. Ilyen volt a versenyképesség vagy épp a fenntartható növekedés témája, és ebbe a sorba illeszkedik az euró is.

Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio

autópálya sztráda torlódás
trader23
koronavírus 2020 03 14
románia oltás járvány
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Mire kell figyelned? Melyek az első lépések?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
matolcsygyorgy