vasarlaspiacgyumolcsinflacio
Gazdaság

Évtizedek óta nem látott problémával nézhet szembe Magyarország

Az idei év egyik nagy meglepetése a korábban vártnál gyorsabb helyreállás a világgazdaság nagy centrumaiban, a másik pedig az előrejelzéseket jócskán meghaladó infláció - a kettő között erős kapcsolat van. De vajon mit hozhat 2022? Valóban csak átmeneti jelenség az árak meglódulása, vagy tartósan magas marad az infláció? Ezt a kérdést sokan teszik fel maguknak Amerikában és Európában egyaránt, és közülük egyre többen gondolják úgy, hogy a gyors áremelkedés velünk marad. Ha igen, akkor miért történhet így, és ez milyen következményekkel járhat? Van-e reális esélye a stagflációnak, annak, hogy a növekedés leáll, de a magas infláció megmarad?

A tavalyi nagy lezárásokat követően a gazdaságok újraindulásával az árak is meglódultak, és ez a folyamat idén vált igazán látványossá. Az USA-ban hónapról hónapra újabb rekordra ugró inflációs adatokat látunk, immáron 4% fölé kúszó inflációs számokat.

Az euró-övezetben augusztusban 3%-ra szökött a fogyasztói árak éves drágulási üteme. Magyarországon a nyár eleji 5% fölötti után, augusztusban 4,9% volt az infláció, de az őszi hónapokban ismét 5% fölé lendülő inflációs számokra kell számítanunk.

A miértekről számos elemzés látott napvilágot: az árak elszabadulásáért alapvetően a gazdaságok gyors helyreállása miatti keresletbővülés, illetve a kínálati oldalon tapasztalható beszállítói problémák, a különböző területeken jelentkező kapacitás-szűke (pl. szállítás, alkatrészek, munkaerő) okozza. Természetesen a háttérben ott munkálkodnak a válságkezelést szolgáló és elképesztő méretű jegybanki és kormányzati csomagok, amelyek egyébként a több, mint egy évtizede tartó pénznyomtatási programokat követték. Az idei magasabb inflációs számokat részben a bázishatásnak is köszönhetjük, vagyis annak, hogy a válság kirobbanásakor a kereslet összeroppanása számos esetben hirtelen gyors árzuhanást okozott – gondoljunk csak az olajár összeomlására 2020 tavaszán. Az infláció kapcsán sokan megemlítik a szaporodó természeti katasztrófák és általában a klímaváltozás árfelhajtó hatásait is.

A magyarázó tényezők egy részét előre lehetett látni, egy másik része azonban váratlan volt, legalábbis a közgazdászok többsége számára.

Hogy mennyire nem számítottak a gazdaságpolitikai döntéshozók az infláció ilyen jelentős megugrására, azt jól szemléltetik a jegybanki inflációs várakozások döbbenetes és konzisztenst eltérése a valóságtól.

  • Tavaly márciusban az Európai Központi Bank (EKB) az idei évre 1,4%-os inflációt jelzett előre, júniusban 1,2%-ot szeptemberben már csak 1,0%-ot, decemberben pedig 0,9%-ot. Ehhez képest augusztusban az euróövezeti infláció 3% volt, az év egészében az átlagos inflációs ráta pedig alighanem 2% fölötti lesz majd. 
  • Az amerikai Fed tavaly név végén 1,8%-os inflációt jelzett előre idénre, a valóságban ez jóval 3% fölött lesz.
  • A Magyar Nemzeti Bank nagyjából 3,5%-os inflációs előrejelzése helyett (márciusban 3,4-3,5%, júniusban 3,2-3,3%, szeptemberben 3,4-3,6%, decemberben pedig 3,5-3,6% szerepelt az 2021-es inflációs várakozás rubrikában) közel 5%-os lehet az átlagos infláció idén.

Jó egy százalékpontos tévedéssel becsülték meg tehát a jegybankok az idei inflációt.

Lássuk csak, mit is mondanak most: 2022-re az EKB 1,5%-os euróövezeti, a Fed 2,1%-ot amerikai, az MNB pedig 3,1%-os hazai inflációt jósol. Önmagában abból, hogy mekkorát tévedtek a jegybankok az idei inflációs előrejelzéseikben persze semmi nem következik arra vonatkozóan, hogy mennyire lesznek pontosak a mostani jegybanki várakozások. De az biztos, hogy nagyon sokan vannak, akik különösebb teketória nélkül arra a következtetésre jutnak, hogy érdemes 1-2% pontot hozzáadni a hivatalos várakozásokhoz.

Az inflációs várakozások megemelkedése pedig önbeteljesítő jóslatként képes működni. A jövő évre vonatkozó árazási döntések esetében egyre vastagabban fog a gazdasági szereplők ceruzája, ez pedig már önmagában előrevetít egy emelkedett inflációs környezetet. Ráadásul az idei meglepetésinflációt előidéző tényezők közül, a bázishatáson kívül a többiek aligha fognak teljesen eltűnni a képből. Az eszközvásárlási programok, bár kisebb tűzerővel, mint idén, de folytatódnak az Atlanti-Óceán mindkét partján. A gazdasági helyreállás miatt a keresleti nyomás fennmaradhat, miközben – iparági szakértők véleménye szerint - a kínálati oldali problémák egy része (pl. chiphiány) is velünk maradhat.

Naivitás lenne azt gondolni, hogy a klímaváltozás és a nyomában fellépő természeti katasztrófák negatív gazdasági hatásai – és árfelhajtó hatásuk – az időben előrehaladva mérséklődne.

Vagyis elég sok érvet lehet felhozni arra, hogy miért maradhat velünk a viszonylag magas infláció.

De milyen következményekkel kell ebben az esetben számolnunk? Erősödhet a vezető jegybankokra nehezedő nyomás, hogy mihamarabb elkezdjék a monetáris politika normalizációját (vagyis az eszközvásárlási programok kivezetését és a kamatemelést). A tőkepiacok a jövőben emelkedő kamatkörnyezetet már a jelenben elkezdik beárazni, ami a kötvénypiaci hozamok általános emelkedésével a kockázatok átértékelését is magával hozza. A magas eladósodottság mind a vállalatok, mind az egyes országok számára komoly teherré válhat. A piros lámpa-jelzés pedig idővel megálljt parancsolhat a gyors gazdasági növekedésnek is.

A fentieket összefoglalva jövőre még a gyors gazdasági növekedés és a magas inflációs környezet várhat ránk, de utána komoly esélye van a növekedés drámai lefékeződésének, amivel párhuzamosan valamennyire az infláció is mérséklődhet – mondjuk nagyjából a jegybanki inflációs célok környékére.

Ez a forgatókönyv, ha nem is pontosan emlékeztet arra a stagflációra, amin a nyugat-európai országok az 1970-es években keresztülmentek, de fő irányait tekintve bizony van hasonlóság.

Ha belehelyezzük ebbe a gazdasági környezetbe Magyarországot, akkor mire számítsunk? Egyrészt arra, hogy az előreláthatóan magas importált infláció, és a meglévő erős hazai inflációs nyomás miatt nagy esélye van annak, hogy tartósan a 3%-os cél fölött maradjon a fogyasztói árak drágulásának üteme. Másrészt arra, hogy a magas infláció és a pénzügyi sérülékenységünk továbbra is viszonylag magas szintje miatt, a forint-árfolyam további leértékelődésének elkerülése érdekében a jelenleginél is jóval magasabb forint kamatra lehet szükség. Harmadrészt pedig arra, hogy az elmúlt időkben mutatott hazai növekedés lefulladhat, így a gazdasági felzárkózás folytatásához új ötletekre lesz majd szükség. Máskülönben Magyarországon tényleg eljöhet a stagfláció időszaka.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

croatia horvatorszag patriút
autotelefonal
steen_jakobsen
Karikó Katalin
lapop bankkártya csalás

Kiszámoló Hitelminősítés

Néhány napos hír, hogy a Moody’s feljebb sorolta Magyarország államadósságának az úgynevezett osztályozását....

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.13
Banking Technology 2021
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni.
Online előadás
Közép- és hosszútávú kép
croatia horvatorszag patriút